kulcsár edina
Létrehozva: 2024.05.23.
Ellenzik a magyarok a kötelező sorkatonaságot
Húsz éve törölték el a sorkatonaságot Magyarországon. Most az Európai Unióban a háborús pszichózisban felvetődött, hogy a tagállamokban kötelezően visszaállítanák a sorkatonai szolgálatot. Mit szólnának egy ilyen intézkedéshez a magyar emberek? Járókelőket kérdeztünk.
Szomszédunkban háború dúl, ezért a nemzeti haderő szerepe felértékelődött, fontos, hogy a hadsereg garantálni tudja az állampolgárok biztonságát. Magyarország a honvédelem megerősítését hivatásos katonákkal és technikai fejlesztéssel képzeli el, az általános hadkötelezettség kizárólag rendkívüli állapot esetén állítható vissza.
Európai sorkatonaságot akar a balra tolódott Európai Néppárt
Az orosz-ukrán háború kitörése óta azonban egyre több európai országban vetődik fel az a gondolat, hogy visszaállítsák a kötelező sorkatonaságot. Ebben élen jár Németország, ahol a jelenleg ellenzékben politizáló Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) pártszövetség pártkongresszusán megszavazták: ismét napirendre tűzik a kötelező katonai szolgálatot és ígéretet tettek arra, hogy újra bevezetik azt, amint újra hatalomra kerülnek.
Nem sokkal korábban pedig a szintén német származású Manfred Weber, a Európai Néppárt (EPP) elnöke felvetette az uniós szintű sorkatonaság bevezetésének ötletét. A tervben az szerepel, hogy 18 éves kortól válna kötelezővé a sorkatonai szolgálat, ugyanakkor az még nem világos, hogy csak a férfiak számára, vagy a nőket is köteleznék kiképzésre.
Az azonban biztosnak látszik: a kiképzés azt a célt szolgálja, hogy utána a csapatok azonnal bevethetők legyenek, akár közvetlenül a frontvonalban is.
Az Unióban eddig nem volt erről egységes szabályozás. Az EU 27 tagállama közül kilencben ma is kötelező a sorkatonai szolgálat, a többiben hivatásos katonák látják el a védelmi feladatokat.
A magyar emberek véleménye egyöntetű: békére van szükség
A magyar emberek többsége nem ért egyet a kötelező sorozással. Továbbra is békét szeretnének, és nem akarják háborúba küldeni a szülők a fiaikat, az asszonyok a férjüket. Járókelőket kérdeztünk.
Maximálisan ellenzem, nem akarom az unokáimat háborúba küldeni!
– mondta felháborodottan Judit, aki nem ért egyet Brüsszel elképzelésével.
Álláspontjával nincs egyedül. Krisztián ugyan még hadköteles korban van, de határozottan kijelentette, hogy nem fogna fegyvert. Magyarországon az emberek ellenzik a hadkötelezettséget békeidőben, háborút pedig nem akarnak. Az idősebb korosztálynak még vannak nosztalgikus emlékei, amik a katonasághoz kötődnek, de más volt békeidőben erősíteni a hadsereg állományát.
Szörnyű volna, ellenzem, hogy a fiaimnak katonának kelljen menniük!
– csattan fel a kérdésre indulatosan Lea, aki nem ért egyet azzal a brüsszeli elképzeléssel, és továbbra is a hivatásos katonai állomány fejlesztésében és erősítésében látja a jövőt.
De nincs ezzel egyedül, mert a sorköteles korban lévő férfiak véleménye is egybehangzóan: nem! Máté sem szeretne kötelezően katona lenni. Szép hivatás a honvédelem annak, aki választja és akit ezért meg is becsülnek. Máté reméli, nem is lesz szükség Magyarországon sorozásra, ő a békére szavaz, békeidőben nevelkedett, és továbbra is békében szeretne élni.
Kötelezően besorozni az embereket régen sem volt működőképes dolog. Én még voltam katona, de ellenzem a hadkötelezettség visszaállítását
– fejtette ki véleményét Sándor, aki a legtöbb magyar ember egybehangzó véleményével együtt, szintén a békében és a a hivatásos hadseregben látja a jövőt.
Emma már nyugdíjas, de a gyermekeit és az unokáit biztonságban szeretné tudni, nem azon aggódni, hogy mi történik velük egy háborúban.
Az ukrán fronton már harcolnak nyugati katonák, erről szól a következő videónk:
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
