Tormakisokos: mitől csíp a húsvét egyik fő eleme és mi van a bolti tormában?

Évezredek óta fogyasztjuk és sokáig gyógynövényként is használtuk. Ma már leginkább húsvétkor kerül az asztalokra, feldolgozott, üveges formában a torma. Mi van pontosan a tormás üvegekben, milyen jótékony hatásai vannak a tormának és mitől csíp egyáltalán? Mutatjuk a válaszokat!

Honnan származik az asztalokra kerülő torma?

Arról megoszlanak a vélemények, hogy a torma fűszernek vagy gyógynövénynek minősül-e, de az biztos, hogy húsvétkor minden asztalra kerül belőle. Kevesen tudják, de a torma egyébként egy káposztaféle és a keresztesvirágúak családjába tartozik. Dél-Európa és a Földközi-tenger környékéről származik és a szájhagyomány szerint már a honfoglaló magyarok is használták fűszerként, gyógynövényként. Első alkalommal írásos szövegben 1517-ben említik: már ekkor a lengyelek és a magyarok a torma gyökerével ízesítették az ételeiket. Európában elsőként Németországban, hazánkban pedig a főváros és a nagyobb városok közelében (Győr, Debrecen, Makó, Pécs) kezdték a termesztését. Ma Magyarországon 1500-1700 hektáron 8-10 ezer tonna tormát termesztenek évente, melynek több mint 90%-át exportálják.

Mitől csíp a torma?

Az asztali torma egyik összetevője a szinigrin, ami önmagában még nem csíp, de ahogy a gyökér sérül, vagy amikor reszelni kezdik, egy enzim átalakítja a szinigrint egy olyan anyaggá, ami viszont már csíp. Ezt szinigrin glükozidnak hívják. A csípős érzés amiatt alakul ki, hogy ez az anyag - egészen pontosan az allil-izotiocianát molekula - bejut a homlok- és az orrmelléküregbe. A japán wasabi vagy vízitorma fogyasztásakor pontosan ugyanez történik.

Mitől függ, hogy mennyire erős egy torma?

Nem minden torma egyforma erősségű. Egyes kutatások szerint az erős fény, a magas hőmérséklet és a száraz időjárás miatt a torma csípősebb lesz. Ilyen körülmények között nő a kéntartalom, ami a szinigrin gyarapodásához, vagyis a torma erejének növekedéséhez vezet. Vagyis attól függ a torma erőssége, hogy hol és hogyan termesztették.

Mit tartalmazhat hivatalosan egy üveges torma?

A boltok polcain többféle üveges tormával találkozhatunk. A csípős és a csemege torma mellett népszerű a majonézes, a tejszínes, az almás ízesítésű változat is. A klasszikus üveges tormában az előírások szerint más nem lehet, csak torma, cukor, ételecet, növényi olaj, és egyéb összetevők, adalékok. Ez utóbbi csoportba tartozik a módosított keményítő, a szulfitok és szorbátok, illetve különféle fűszerek. A vásárláskor leginkább a cukortartalmat és azt érdemes megnézni a címkén, hogy hány százalék tormát tartalmaz az adott üveg.

Ezt gyógyították régen tormával

A torma csípősségének baktericid hatást tulajdonít a népi gyógyászat, innen ered a torma „kerti penicillin” elnevezése is. Tüdőbetegeknél, reumásoknál és cukorbetegségben szenvedőknél alkalmazták régen. Emellett ismert étvágygerjesztő és emésztésjavító hatása is van. Gazdag A-, B-, C- és E-vitaminokban, jódban, mangánban és kalciumban egyaránt.