Ezért a nyúl hozza a tojást húsvétkor

Hogyan kapcsolódik a húsvéthoz a nyúl? Mi köze az ünnephez a báránynak és a tojásnak? Miért dekorálunk barkával és miért járunk egyáltalán locsolkodni? Ezek megválaszolására jól jöhet, ha kéznél vagy ez a kisokos!

Mit ünneplünk pontosan húsvétkor?

A húsvét a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe. Ilyenkor Jézus Krisztus feltámadását ünnepeljük a niceai (nikaiai) zsinat döntése értelmében. Húsvét napja a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő holdtölte után az első vasárnap van, vagyis ez egy mozgó ünnep. Idén húsvét első napja március 29-re esik (nagypéntek), húsvéthétfő pedig április 1-re esik (tavaly április 9-10 volt).

Miért kell húsvét hétfőn locsolkodni menni?

Ennek a napnak már nincs köze a valláshoz, pusztán néphagyományon alapul és első sorban a fiatalságot ünnepeljük ilyenkor. Húsvét hétfőt vízbevető vagy vízbehányó hétfőnek is nevezik. Ezen a napon a férfiak meglocsolják a szép ruhába öltözött nőket, hogy azok fiatalok maradhassanak. A húsvét hétfői locsolkodás emellett a bő termést, a megtisztulást és a termékenységet is jelképezi.

Mi köze a húsvétnak bárányhoz?

A húsvéti bárány Jézus áldozatát szimbolizálja. Mielőtt teljesen leváltotta volna a tél eleji disznóvágásból marad sonka, szopós bárányt ettek húsvétkor az emberek, így emlékeztek Krisztus halálára és feltámadására, valamit Isten kegyességére, aki megkegyelmezett azoknak az egyiptomi zsidóknak, akik érintetlen bárány vérével kenték be ajtófélfájukat.

Miért barkaággal szokás díszíteni az ünnepi asztalt?

Magyarországon a templomban barkaágat, a mediterrán országokban pedig pálmaágat vagy olajágat szentelnek meg a hagyomány szerint húsvétkor, ezek ugyanis Jézus jeruzsálemi bevonulásának jelképei. Mivel nálunk nem él meg a pálma, maradt a barka. Ezen kívül régebben különleges gyógyerőt is tulajdonítottak ennek a nálunk honos növénynek.

Mi köze a tojásnak Jézushoz és húsvéthoz?

Egyes vélekedések szerint a húsvét eredetileg a tavasz és a termékenység ünnepe volt, így lett a jelképe a tojás. Krisztus halála és feltámadása után a húsvét keresztény ünneppé vált, viszont az ünnephez tartozó szimbólumokat megtartották- így a tojást is - a kereszténység előtti, pogány időkből. Egy másik elmélet az, hogy mivel a középkori keresztények nem ettek tojást a böjt ideje alatt, viszont a tavasz beköszöntével elkezdtek a tyúkok újra tojni, húsvétra sok tojás gyűlt össze, ezért azt tették az ünnepi asztalra, és így válhatott szimbólummá.

Miért a nyúl hozza a tojást?

Egyrészt azért, mivel pogány szokás volt a húsvét, a szapora nyúl volt kezdetekben az egyik szimbóluma. Másrészt a német legendákban arról lehet olvasni, hogy az alvilág istennője bosszúból egy madarat nyúllá változtatott úgy, hogy az továbbra is tudott tojást rakni. Így is a húsvét szimbólumává válhatott a nyúl. A harmadik verzió szerint egy kislány télen azért imádkozott a Hold istennőhöz, hogy mentsen meg egy sebzett madarat. Az istennő nyúllá változtatta az állatot, aki a gondoskodásért cserébe tavasszal színes tojásokat tojt a fűbe a kislánynak.

Honnan ered a húsvéti tojáskeresős játék?

A középkorban húsvét idején lehetett az adókat és a bérleti díjakat tojással, tyúkkal, vagy nyúllal is fizetni. Ebből alakulhatott ki később az, hogy az úgynevezett adótojásokat elrejtették a gyerekeknek, játékból. A 17. században már fel is díszítették őket, és mivel a tyúk nem tud színes tojást tojni, ráfogták a nyuszira.