21-ből 20 fehérjepor megbukott a teszteken – kiderült, mi volt az oka

Ezúttal tejsavófehérje-alapú proteinporokat teszteltek a szakemberek, lesújtó eredménnyel. Aki szokott csokis fehérjeport inni, annak nem árt átfutni a Nébih legutóbbi terméktesztjét! Lássuk a részleteket!

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) társoldala, a Szupermenta ezúttal tejsavófehérje-alapú proteinporokat tesztelt, hogy kiderítsék, megfelelő-e a termékek fehérje- és vitamintartalma. Többek között ez is kiderül az eredményekből, amik nem lettek túl jók. A jelőlésvizsgálaton például mindössze egy fehérjepor ment át!

Ezúttal állati eredetű fehérjeporokat teszteltek

A tejsavóalapú termékek közül a csokoládéízűek kerültek a shakerbe. Összesen 21 fehérjeport vizsgált a hatóság a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Sport-táplálkozástudományi Központ együttműködésével. A származásukat tekintve kilenc termék magyar és tizenkettő külföldi előállítású volt, a tömegük pedig 600 és 2300 gramm között mozgott. Lássuk, mi derült még ki róluk!

Kik és miért fogyasztanak fehérjeport?

A sporttáplálkozásban kiemelt jelentőséggel bírnak a fehérjék, melyeknek fontos szerepük van a regeneráció elősegítésében és az izomépítésben. Legtöbbször az egészséges és változatos táplálkozással még a sportolóknál is megoldható a megfelelő fehérjefelvétel, azonban sok esetben mégis fehérjeporok formájában gondoskodnak a bevitelről. Mivel ezeknek a termékeknek az előállítása sokkal kevésbé szabályozott, mint a gyógyszeripari termékeké, nagyobb eséllyel fordulhat elő nem megfelelő tisztaságú termék a polcokon. Ezért is vizsgálta meg egy részüket a hatóság.

Mit vizsgáltak a szakemberek?

Laboratóriumi körülmények között megnézték a fehérjeporok, fehérje-, cukor-, édesítőszer-, nehézfém-, glutén-, szója-, tejfehérje-, tojás-, vitamin- (B3-, B5-, B6-, B12-, C-vitamin) és ásványianyag- (vas, cink, réz, mangán, szelén) tartalmát is. Emellett végeztek doppingszer kimutatás, THC-tartalom mérést, kerestek növényvédőszer-maradékot és szennyező anyagokat is. Ezen kívül megvizsgálták, hogy valóban a címkén feltüntetett mennyiségű összetevőket tartalmazzák-e a termékek.

Mi lett a vizsgálatok eredménye?

A fehérjetartalom nem épp annyi volt a termékekben, mint amennyi a címkéjükre volt írva: némely termékek kevesebb fehérjét tartalmaztak. Doppingszert egyik termékben sem találtak, a cukor mennyiségére vonatkozó jelölés két termék esetében nem stimmelt, ahogy az édesítőszerekkel kapcsolatban is két termék esetében találtak hiányosságokat. Ami pedig a hozzáadott vitaminokat illeti: egy termék esetében a hozzáadott vitaminok, egy esetében pedig a magnézium mennyisége nem volt megfelelő-konkrétan magasabb volt a termék magnézium tartalma, mint ami a csomagoláson fel volt tüntetve. A termékek allergénektől mentesek voltak, jelölési hibákat viszont szép számmal találtak a fehérjeporokban: mindössze egy termék felelt meg maradéktalanul a jelölési előírásoknak! A jelölésvizsgálat során gond adódott – többek között – a termékek megnevezésével, a tápértékjelöléssel és az összetevők feltüntetésével. A vizsgálatok részletes eredményeiről te is tájékozódhatsz.

Mennyi fehérjére van szüksége egy átlagembernek?

A WHO szerinti javasolt fehérjebevitel 19 év feletti, átlagos aktivitású személyek számára 0,8 g/testkg/nap. Amennyiben fehérjeport szeretnénk fogyasztani, célszerű dietetikus szakember segítségét kérni, hogy az életkori, egészségügyi, sportolási sajátosságok és tápanyagbeviteli szükségletek figyelembevételével építhessük be az étrendünkbe.