kulcsár edina
A népi hagyományok szerint az egész évünket meghatározza az, ami március 4-én történik velünk.
A téli hónapok végeztével a természet lassan újra életre kel. A tavaszi újjászületés és a megújulás kapcsán több népi hiedelem és hagyomány is köthető Kázmér napjához, azaz március 4-hez.
A patkányoknak végzetes ez a nap
A régi hagyományok szerint Kázmér napján kezdték meg a tavaszi készülődést. A férfiak ekkor kezdték meg a munkát a földeken. A gabonatárolókat kitakarították és előkészítették az új termés befogadására. A méheket már ki lehetett engedni a kaptárakból. Az asszonyok felkészültek rá, hogy már nemcsak a házban, de a ház körül is egyre több munka vár rájuk. El kellett űzniük a ház körül lévő patkányokat. A hagyomány szerint mogyorófavesszővel a kezükben csapkodták körbe a házat háromszor, hogy annak hangjával elijesszék a patkányokat.
Kázmér napja ugyanakkor nemcsak a férfiaké és az asszonyoké volt. A gyermekek patkányfogó versenyt rendezhettek. Aki aznap a legtöbb patkányt elfogta, jutalmul meggyújthatta az esti nagy máglyát.
A világon mindenütt megünneplik
Kázmér napját, a tavaszi megújulást és a nagytakarítás időszakát, különböző módon ünneplik szerte a világban. Vilniusban, Litvánia fővárosában például ilyenkor tízezrek zarándokolnak el a Kázmér-vásárra, ott pedig számos érdekes terméket, kézműves árucikket szerezhetnek be maguknak. Ezek közül az egyik leghíresebb a Vilnius pálmái, mely egy henger alakú, koszorúra emlékeztető csokor. Az elkészítéséhez harminc különféle növényt, szárított virágokat, örökzöld ágakat, bogyós cserjéket használnak fel. Később ezekkel a csokrokkal vonulnak be a templomokba virágvasárnap, valamint az otthonaikat is ezekkel díszítik ki az emberek.
A népszokások közül mégis talán az egyik legismertebb, mely az időjáráshoz és az aratáshoz köthető. Ezen a napon ugyanis, ha esik az eső vagy a hó, akkor egy héttel el kell halasztani az aratást.