tóth gabi
A méregtelenítő hatásúként reklámozott teák és étrend-kiegészítők egyre népszerűbbek, rengetegen vásárolják őket. Most azonban kiderült, némelyikkel van egy kis gond, amikről nem árt tudni még a méregtelenítés megkezdése előtt.
Főleg az éve elején vagy húsvét előtt, esetleg egy-egy nagyobb lakomát, bulit, fesztivált követően sokan kezdenek méregtelenítő kúrába, melynek célja a szervezet méreganyagoktól való megszabadítása. Valóban szükség van erre? Mit tartalmaznak az ehhez használt készítmények? Valóban hatásosak? Íme a megdöbbentő igazság!
Nem. A szakemberek szerint nincs tudományos bizonyíték arra, hogy az ilyen termékek tényleg elősegítik a méreganyagok kiürülését. A méregtelenítést valójában egyébként is a szervezet maga végzi el, a salakanyagokat a májon, a vesén, a bőrön és a tüdőn keresztül kiválasztva. Külső segítségre (tablettára vagy bármi másra) csak akut mérgezés esetén, például gyógyszer- vagy kábítószer-túladagolás esetén van szükség. A méregtelenítő készítmények tehát nem igazán használnak, károsak ugyanakkor lehetnek.
Van olyan káros anyag, ami valóban felhalmozódhat a testünkben?
Van néhány olyan káros anyag, ami valóban felhalmozódik az emberi szervezetben. A zsírszövetben például a vízvezetékekből származó ólom vagy a halakból származó higany tud felhalmozódni, emellett a különböző csodaszereknek kikiáltott étrend-kiegészítőkből kadmium és arzén rakódhat le a szervezetünkben. Ezen viszont a boltokban kapható eszközökkel nem lehet változtatni!
Sok ilyen termék tartalmaz vízhajtó hatású összetevőket (csalánt, zsurlót), ami azért veszélyes, mert ha valaki folyamatosan vízhajtót szed, túl sok olyan ásványi anyagot – nátriumot, kalciumot, magnéziumot – veszít, amire amúgy a szervezetnek szüksége van és amelyeknek a kiürülése hosszú távon elektrolit-egyensúlyhiányhoz vezethet. Ezen kívül bizonyos teafajták (rooibos, zöld tea) növényi mérgekkel, úgynevezett pirrolizidin alkaloidokkal lehetnek szennyezettek, a mate teák pedig gyakran tartalmaznak – valószínűleg rákkeltő hatású – antrakinont. A zeolitokon alapuló méregtelenítő termékek pedig mérgező nehézfémekkel, főként ólommal lehetnek szennyezettek, ami felhalmozódhat a szervezetben és mérgező hatást gyakorolhat a központi idegrendszerre, a vesére és a hasnyálmirigyre.
Van aki teák és tabletták helyett például léböjt kúrával vagy étrendváltással űzné ki a testéből az oda nem illő -a valóságban többnyire nem is létező-méreganyagokat- írja egy német fogyasztóvédelmi lap. Ezzel a következő lehet a gond: a gyümölcslevek vagy zöldségturmixok, smootie-k sokszor annyi cukrot tartalmaznak, mint egy limonádé, a magas cukortartalom pedig ugyancsak megterhelheti a májat és fokozza a gyulladás kialakulását a szervezetben.
Ami valóban segíthet a szervezetnek a „méregtelenítésben” és az immunrendszer erősítésében is, az a tudatos böjt és a sport. A böjtölés akkor a leghatékonyabb, ha olyan dolgokról mondunk le időlegesen, ami nem feltétlenül tesz jót a testünknek, de rendszeresen fogyasztjuk. Például aki sok édességet eszik, vonja meg azt magától egy kis időre. Ugyanez igaz az alkoholra, cukorra (pl. együnk legfeljebb 25 grammot naponta), kávéra, cigarettára, vagy a zsíros ételekre.
A napokban kezdődött negyvennapos nagyböjt (hamvazószerdától húsvétig tart). Ennek a legszigorúbb változata a negyvenelés volt, amikor a böjtölő csak negyvenszer evett ebben az időszakban, tehát naponta csak egyszer. Szintén szigorú volt az a szokás is, hogy a nagyböjt péntekjein csak hét búzaszemet ettek a böjtölők. Általánosságban azonban a böjt idején