tóth gabi
Egy újabb, a vállalkozásokat érintő uniós törvényjavaslat valóságos bürokratikus cunamit indíthat el Európában.
Amennyiben az ellátási láncokról szóló törvényjavaslatot az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által előterjesztett változatban alkalmazzák, még a legkisebb szállítóknak is meg kell győződniük arról, hogy minden emberi jogi, környezetvédelmi követelménynek megfelelnek-e a beszállítóik. Ellenkező esetben perek veszélyével kell szembenézniük. Az érintettek a törvényjavaslattal kapcsolatban újabb „bürokratikus cunamiról” beszélnek.
A focus.de a dolog hátterét az egyik nagy kávékereskedő cég példáján mutatja be. Az európai kávékereskedő fő beszállítója Etiópia, és az új törvény olyan digitális nyomonkövethetőséget ír elő, amit az afrikai ország feltehetően nem tud teljesíteni, vagyis ki fog kerül a beszállítói körből, helyébe mások, például a kínaiak lépnek. Ez az egyik nem túl szép következménye annak az ellátási láncról szóló törvénynek, amelyet az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság be akar vezetni.
A kávénál maradva: gyakran az adott márkák sem tudják pontosan, hány kézen megy keresztül egy-egy termékük vagy alapanyaguk, mire például Dél-Amerikából, Afrikából vagy Ázsiából egyáltalán Európába ér, így az ellátási láncban történő emberi jogi, környezetvédelmi visszaélések nagy része erőforrás és felelős hiányában a legjobb szándék ellenére is rejtve marad.
A Családi Vállalkozás és Politika Alapítvány szerint nem csak nagy cégeket, hanem a kisvállalkozásokat, családi cégeket is érinteni fogja a szabályozás.
„Még az a sarkon lévő kerékpárkereskedő is, amelyik például egy nagyobb cég gyári kerékpárjait javítja, hirtelen szembesül a vásárlónak kiállítandó kérdőívekkel és nyomtatványokkal.”
Ezekben kötelező érvényű információkat kell megadnia, ami jogi tanács nélkül aligha lehetséges. Az üzletági alapítvány ezt „túlbürokratizálásnak” nevezi.
Az alapítvány egy nemzetközileg aktív németországi családi vállalkozásról számol be, amelynek világszerte 20 ezer beszállítója van. Az ellátásilánc-törvény bevezetésének költségei esetükben kétmillió eurót tettek ki. Új informatikai rendszereket állítottak fel, és külső tanácsadókat vettek fel.
Egy másik nagy családi vállalkozás kiszámolta az ellátásilánc-törvény költségeit munkaórákban. A vállalatnak évente körülbelül 27 ezer órát kell eltöltenie a beszállítókkal szembeni átvilágítási kötelezettségek végrehajtásával.
A törvény „felmérhetetlen jogi és felelősségi kockázatokhoz, valamint bürokratikus szökőárhoz vezet a kis- és nagyvállalatok számára”
– panaszkodik Rainer Kirchdörfer, a Family Business and Politics Foundation igazgatósági tagja. Ezt felül kell vizsgálni.