tóth gabi
Válságokkal teli évek vannak mögöttünk, de úgy tűnik, hogy a magyar emberek kemény munkája kifizetődött, túl vagyunk a nehezén.
2020 óta egymást érik a különböző válságok. A koronavírus okozta világjárvány, energiaválság, elszabadult infláció és háború a szomszédunkban... Talán ezek közül egy is elég lenne egy évtizedre, hazánknak azonban pár éven belül kellett az összessel megküzdenie.
A magyar emberek azonban keményen dolgoztak, és minden jel arra utal, hogy ez kifizetődött.
Szentkirályi Alexandra egy Facebookra feltöltött videóban beszélt arról, hogy túl vagyunk a legnehezebb időkön. A kormányszóvivő emlékeztetett arra, hogy a legsúlyosabb válságok ellenére is vannak bőven olyan eredmények, amelyekre - a magyar emberek kemény munkájának köszönhetően - büszkék lehetünk.
Magyarországon tavaly januárban tetőzött az infláció 25,7%-os értéken. Egy év alatt azonban, többek közt a kormány intézkedéseinek köszönhetően - sikerült a drágulás mértékét letörni, az idén januári érték már 3,8 százalék volt, vagyis egy év alatt több mint húsz százalékkal esett vissza az infláció mértéke.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az adatokat elemezve kifejtette, hogy mindössze egy év leforgása alatt az infláció gyakorlatilag összeomlott, így az már nem jelent érdemi problémát a gazdaság szempontjából. Emellett kifejtette, hogy szeptembertől újra fokozatosan nő a reálbér, azaz egyre többet ér a családok jövedelme. Az alacsony inflációnak és a béremeléseknek köszönhetően pedig 2024-ben akár 6%-kal vagy afeletti mértékben is emelkedhetnek a reálkeresetek.
Szintén a nemzetgazdasági miniszter szavait érdemes felidézni, amikor az idei évre várható gazdasági növekedésről beszélt. Szerinte a GDP megtorpanása átmeneti, azt a külső piacok gyengélkedése és a magas reálkamat okozta. A kormányzati cél továbbra is az idei 4%-os gazdasági növekedés. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a káros külső hatások 0,8%-kal mérsékelték a magyar gazdaság teljesítményét, de idénre 3-4%-os bővülést vár.
Ha ezek avárakozások teljesülnek, akkor egész Európában a magyar gazdasági növekedés lehet idén a legnagyobb.
Februárban a rendes havi nyugdíj mellett az idősek megkapták a 13. havi nyugdíjat is, a gazdasági nehézségek ellenére. Az átlagos öregségi nyugdíj januártól meghaladta a 230.000 forintot, így a nyugdíjasok februárban átlagosan 460.000 forintot kaptak kézhez (szokásos járandóság+13. havi nyugdíj). Összehasonlításképp: 2023-ban átlag 416.000 forint volt a februári nyugdíjpénz, amiben benne volt az akkori 15%-os nyugdíjemelés és a 13. havi nyugdíj is.
Nehezebb időkben is ragaszkodott a kormány a családpolitikai intézkedések bővítéséhez, ezért vezették be a CSOK Pluszt. Az ország egész területén igényelhető, akár 50 millió forintos, maximum 3 százalékos kamatú, államilag támogatott hitel 2024. január elsejétől igényelhető. Ezt azok a családok tudják igénybe venni, amelyek további gyermeket vállalnak.
A babaváró hitel összege is emelkedett. Ennél 30 év lesz a korhatár, de itt is lesz egyéves moratórium: 2024. december 31-ig a 41 éves édesanyák is igényelhetik, ha a 12 hetes várandósságot igazolják. A szintén államilag támogatott hitel összege legfeljebb 11 millió, és három hónap múlva szabad felhasználásúvá válik.
Európában Magyarországon a legszélesebb a családi adókedvezmény rendszere. Az intézkedések kiszámíthatóságot biztosítanak a családoknak, mert ez segíti a gyermekvállalást, de ugyanilyen fontos eredmény a fiataloknak 25 éves korig járó adómentesség, amelyet a gyermeket vállaló nők esetében 30 évre emeltek, továbbá elengedik a 30 év alatti nők diákhitelét gyermekvállalás esetén.
Decemberben 21 ezer fővel, 4 millió 723 ezer főre nőtt a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint, ami az év utolsó hónapját tekintve történelmi rekordnak számít, soha nem dolgoztak még decemberben annyian, mint a tavalyi év utolsó hónapjában. Jó hír, hogy a munkanélküliségnek az elmúlt hónapokban megfigyelhető lassú növekedése mintha megállt volna. Az Orbán-kormány teljesítette 2010-ben tett vállalását, egymillió új munkahely jött létre. 2010 II. negyedévében ugyanis a 15–74 éves foglalkoztatottak száma negyedéves átlagban mindössze 3 millió 779 ezer fő volt.