tóth gabi
Niki egyik napról a másikra veszítette el 15 éves fiát, Dominikot. Az anyuka a születésnapján is csak a fiára tudott gondolni.
Kovács Nikolett közel egy éve veszítette el asztmás fiát. A 15 éves Dominik éppen kezdett volna kiteljesedni, a szerelem is rátalált, amikor bekövetkezett a tragédia. Az anyuka teljesen összeomlott a fia elvesztése után, de a családjáért muszáj erősnek maradnia. Niki a napokban lett 39 éves; a születésnapján is csak Dominikra tudott gondolni.
Az igazság az, hogy időnként még mindig sokkos állapotban vagyok. Még mindig azt várom, hogy Dominik besétáljon az ajtón
- mondta a Ripostnak a gyászoló anya.
„Van egy gyermekem a Mennyországban, akit egy részem még mindig hazavár. Ez a gyász terhe, amit kénytelen vagyok cipelni. Ismerem azt a bizonyos köteléket szülő és gyermek között, amit sosem lehet megszakítani. Az energia, ami életben tartotta Őt beszűrődik a lényembe. Olyan ez, mint egy tűz, amit egész életében ápolt és a szikrái szétszóródtak a szélbe egyenesen a lelkembe.”
Niki érzi, hogy fia a halála után is vele van; jeleket küld neki a mennyországból.
Mit kaptam Dominiktól a születésnapomra úgy, hogy fizikailag nincs itt? Tanítást! Útmutatást arról, hogy az élet szép, nehéz, kihívásokkal teli, néha kiábrándító, fájdalmas, de legfőképpen csodálatos ajándék.
Az anyuka szeretne erőt adni sorstársainak; pontosan tudja milyen nehéz, de azt vallja, hogy szeretettel minden lehetséges.
Az igazság az, hogy addig gyászolunk, amíg újra együtt nem leszünk velük. A gyász határozottan jellemépítés. A megérzéseid, a türelmed és a változásokhoz való alkalmazkodásod a semmiből fog előjönni. Nincs minta, amit követnünk kellene, egyszerűen életet építünk a gyászunk köré.