tóth gabi
Hat százalékos lehet a decemberi infláció, ami azt jelzi, hogy sikeresek a kormány intézkedései.
A KSH adatai szerint 2022. decemberében a fogyasztói árak átlagosan 24,5%-kal haladták meg az egy évvel korábbit, most a friss decemberi adat várhatóan 6 százalék körüli lehet. Erről Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza utalt a Magyar Nemzetben.
Regős emlékeztetett: novemberben tovább folytatódott az infláció lassulása: az előző havi 9,9 százalékról 7,9 százalékra, miközben az árak havi alapon nem változtak. Decemberben az üzemanyagok ára az előző hónaphoz képest jelentősebben csökkent, így ez akár 0,5 százalékponttal is visszahúzhatta az inflációt. Nem kizárt összességében, hogy a pénzromlás üteme decemberben 6 százalék alá mérséklődött.
Vagyis a december-december közti infláció 18,5 százalékkal mérséklődött.
A Nemzetgazdasági Minisztérium hétfői közleménye szerint 2023 az inflációcsökkentés éve volt. A háború, a szankciók és a multik árspekulációja okozta inflációt a kormány hatékony és eredményes intézkedései – többek közt a kötelező akciózás és az online árfigyelés – megfékezték és egy számjegyűre szorították vissza, az infláció mértéke ráadásul novemberre már 7,9 százalékra, decemberben pedig várhatóan 6 százalék körüli szintre csökkent.
Ezzel párhuzamosan szeptemberben bekövetkezett a reálbérfordulat, azaz a családok fizetése ismét egyre többet ér.
2023 első 11 hónapjában a kiskereskedelmi forgalom értéke már közel 1300 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit. Volumenét tekintve 2023 novemberében a kiskereskedelmi forgalom 5,4 százalékkal mérséklődött, amely a 2023 áprilisában tapasztalt mélypontot követően az eddigi legkedvezőbb adat. Biztató eredmény egyrészt, hogy az előző hónaphoz mérten a kiskereskedelmi forgalom 0,8 százalékos növekedést ért el, másrészt az is, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát jelentő élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene novemberben már elérte az egy évvel korábbi szintet. Ez utóbbira 2022 májusában volt utoljára példa.
A kormány célja, hogy 2024-ben helyreállítsa a növekedést. Ennek érdekében a kormány a beruházási ráta 25 százalékos szint felett tartása és a munkaerőpiaci aktivitás további növelése mellett az óvatossági motívum fokozatos oldásával és a bizalom megerősítésével ismét növekedő pályára állítja a fogyasztást, így az hozzájárulhat a dinamikus, 4 százalékos gazdasági növekedés eléréséhez - áll a minisztérium közleményében.