A baloldal csak nevetett 2022 végén, amikor Orbán Viktor arról beszélt korábban, hogy legkésőbb 2023. decemberére egyszámjegyűnek kell lennie a drágulás mértékének. Érdemes felidézni, hogy tavaly januárban még 25,7 százalékon tetőzött az infláció, onnan kellett a kormánynak különböző intézkedésekkel visszaszorítania 10 százalék alá.

kamat, hitel, bank, törlesztő, infláció, áresés, akció, számol, kalkulál, befektetés, hozam, kockázat, befektetés — Egy év alatt több mint 20 százalékot zuhant a hazai infláció mértéke. Fotó: Sutthiphong Chandaeng / shutterstock.

Mindennek ellenére a kormány tartotta a vállalását, és már októberben egyszámjegyűre zuhant vissza az infláció mértéke.

A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy ez a célkitűzés olyan jól sikerült, hogy Magyarország a sereghajtó szerepéből nem csak felzárkózott, de több országot, köztük több szomszédos államot is megelőzte. A legutóbbi, decemberi adatok szerint Magyarországon 5,5 százalék volt a drágulás mértéke, ezzel szemben:

Ausztriában: 5,7%

Lengyelországban: 6,2%

Szlovákiában: 6,6%

Csehországban: 7,6%

Romániában: 7%

Az uniós tagállamok közül már második hónapja a cseheknél a legmagasabb az infláció. Magyarország egyre előkelőbb helyre kerül a sorban. Forrás: Eurostat

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Facebookon így fogalmazott:

2023 a vártnál sokkal jobb inflációs eredményeket hozott. Magyarország nem csupán felzárkózott a régióhoz, de a hazai értékek alacsonyabbak, mint régiós szomszédainké.

Sikeresek voltak kormány intézkedései

1. Rezsivédelem: a háború következtében az energetikai világpiacon drámai mértékben megnövekedett az energiahordozók ára. A többszörösére nőtt árak nem tették lehetővé, hogy a régi formájában fenntartsák a rezsicsökkentés intézményét. A rendelet úgy módosult, hogy átlagfogyasztásig továbbra is csökkentett árat fizetnek a felhasználók, afölött viszont piaci árat számláz a szolgáltató. Az átlagfogyasztás a gáz tekintetében 1729 m3/év (144 m3/hó), az áram esetében pedig 2523 kWh/év (210 kWh/hó).

2. Kötelező akciózás: az infláció letörése érdekében a kormány új inflációellenes eszköz bevezetéséről döntött, mely június elsején lépett hatályba. A kötelező akciókra heti rendszerességgel kell sort keríteni, az akciós időszak a hét csütörtöki napján 0 órától a következő hét szerdai napján 24 óráig tart. Minden élelmiszerboltnak húsz élelmiszercsoportban kell legalább egy terméket 10%-os engedménnyel kínálnia.

3. Árfigyelő rendszer: július 1-jén indul az online árfigyelő rendszer, az adatbázis több mint 60 termékkategóriában szereplő élelmiszer árát fogja tartalmazni. Benne lesz például a sertéscomb, a fehér kenyér, a 1,5 százalékos ESL tej, a trappista tömbsajt, a virsli, a margarin, a vaj és a spagettitészta is. Az intézkedés a legnagyobb kereskedelmi üzletláncokra kötelezően vonatkozik. A cél az, hogy a vásárlók össze tudják hasonlítani a különböző boltok árait, és minél olcsóbban tudják elintézni a bevásárlásokat.

4. Ország- és vármegyebérletek: A májustól kapható új típusú bérletek jelentős spórolást jelentenek az ingázók számára. A teljes árú országbérlet ára: 18.900 Ft, diákoknak: 1890 Ft. A teljes árú vármegyebérlet ára: 9450 Ft, tanulóknak: 945 Ft. Májusban közel 430 ezren választották a vármegye- és országbérletet. Júliustól ráadásul már az Intercityken is lehet országbérlettel utazni.

Pénzromlás: meglepően jó hír érkezett, megelőztük Ausztriát