4 sorsdöntő esemény 2024-ben, amire érdemes lesz odafigyelni

A 2020-as évek hátralévő részét biztosan befolyásolják majd a 2024-ben tartandó politikai választások. A mai feszült helyzetben azonban még az sem kizárt, hogy a következő évtizedek alkulásáról is 2024-ben döntenek az emberek. Ritkán adatik meg, hogy egyszerre tartanak sorsdöntő választásokat a világ számos nagyhatalmában. 

Nézzük sorra, milyen rendkívüli politikai eseményeket tartogat számunkra a 2024-es év:

Önkormányzati választások:

Habár a világ jópár nagyhatalmában is választásokat tartanak 2024-ben, a hazai érintettség miatt talán mégis érdemes a felsorolást a magyarokat legközvetlenebbül érintő voksolással kezdeni. 2024. június 9-én önkormányzati választásokat tartanak Magyarországon. Erre a fajta voksolásra legutóbb 2019-ben, vagyis a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború előtt került sor.

Az önkormányzati választáson a vármegyei (fővárosi) és helyi (kerületi) önkormányzati képviselőket, a polgármestereket és a főpolgármestert, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselőket választják meg. A vármegyei és helyi önkormányzati választáson azok választhatnak, akiknek az adott településen/vármegyében van a lakóhelyük vagy bejelentett tartózkodási helyük, azaz életvitelszerűen ott élnek, vagy legalábbis három hónapnál hosszabb ideig tartózkodnak. A magyar állampolgárság nem feltétel, de hiányában regisztrálni kell. Nincs választójoga annak, akit a bíróság bűncselekmény elkövetése vagy belátási képesség korlátozottsága miatt kizárt ebből a jogból. Szintén feltétel a nagykorúság. A nemzetiségi önkormányzati választáson az szavazhat, aki megadott határidőig az adott nemzetiséghez tartozónak vallja magát.

A választáson mindazok választhatóak, akik választójoggal rendelkeznek, továbbá a külföldön élő magyar állampolgárok is elindulhatnak a választáson; a helyben lakás nem feltétel.

Európai parlamenti választások:

Az európai parlamenti választásokat Magyarországon az önkormányzati választásokkal egybekötve, június 9-én tartják majd. A parlamenti helyek elosztását a Lisszaboni szerződés 14. cikke határozza meg. E szerint a képviselők létszáma maximum 750 fő lehet, és az uniós polgárok képviselete arányosan csökkenő módon történik. Egyetlen tagállamnak sem lehet több képviselője mint 96, és a legkisebb tagállamnak is minimálisan 6 képviselői helye van.

Az Európai Parlamentben önálló frakció létrehozásához legkevesebb 7 tagállamból 25 parlamenti képviselő szükséges.

Orbán Viktor a Mediaworksnek adott nyilatkozatában nemrég úgy fogalmazott:

− mondta a Mediaworksnek adott interjújában a magyar miniszterelnök. A kormányfő kijelentette: az európai parlamenti választásokon minden eddiginél nagyobb a tét. Az Európai Unió az elmúlt években folyamatosan gyengült, teret vesztett a világgazdaságban, nem tudott lábra kapni az önvédelmi képesség megteremtésében, és képtelennek bizonyult arra, hogy a szomszédságában kitört konfliktusokat a saját érdekeinek megfelelően kezelje. Orbán Viktor célként azt jelölte meg, hogy 

Amerikai választások:

Joe Biden vagy Donald Trump újráz? - nagyon leegyszerűsítve akár ez is lehetne a novemberben tartandó amerikai választások legnagyobb kérdése. A következő tíz hónapban rengeteg dolog történhet még, többek közt megtartják majd a republikánusok és a demokraták is a maguk előválasztását és feltehetően lesz elnökjelölti vita is. A jelenlegi felmérések azt mutatják, hogy akárcsak négy évvel ezelőtt, így 2024-ben is Joe Biden és Donald Trump között dőlhet el a küzdelem. 

Ha most vasárnap voksolnának az amerikaiak, akkor nagy valószínűséggel a republikánus színekben induló Trump nyerne. Egy friss felmérés szerint hatból öt fontos billegő államban ő nyerne. A legtöbben azzal indokolták a döntésüket, hogy a jelenlegi elnök, Joe Biden 81 évesen már nem alkalmas a az amerikai elnök tisztségének betöltésére. 

Jól látható, hogy a közvélemény-kutatások eredményei egyre inkább megijesztik a demokratákat, és egyre elkeseredettebb lépéseket próbálnak azért tenni, hogy Donald Trumpot ellehetetlenítsék. Bíróságon támadják, álhíreket terjesztenek róla, legutóbb pedig a coloradói állam legfelsőbb bírósága döntött úgy, hogy nem szerepelhet a republikánus előválasztás indulói között Donald Trump. A volt elnök neve így elvileg az őszi elnökválasztás coloradói szavazólapjain sem szerepelhet, de szakértők szerint a döntést a washingtoni legfelsőbb bíróság szinte biztosan felülbírálja. A Republikánus Pártban még Donald Trump kihívóit is felháborította az ügy: 

Orosz választások: 

Vlagyimir Putyin hivatalban lévő orosz államfő december elején jelentette be, hogy elindul a 2024-es elnökválasztáson. Putyin indulási szándékára Artyom Zsoga, az Ukrajnától elcsatolt Donyecki Népköztársaság parlamentjének elnöke kérdezett rá, amire az elnök, miután elismerte, hogy erről különböző időpontokban különböző gondolatai voltak, pozitív választ adott.

Vlagyimir  Putyin jelenlegi államfői mandátuma 2024. május 7-én jár le. Az orosz szövetségi parlament felsőháza a következő elnökválasztást március 17-te tűzte ki. A Központi Választási Bizottság pénteken a korábbi, egyéb szintű voksolások tapasztalataira hivatkozva úgy döntött, hogy az elnökválasztás jövőre először háromnapos esemény lesz.

Az állami finanszírozású Közvélemény Alap által közölt felmérés szerint az oroszok hetven százaléka támogatja Putyin jelölését egy újabb ciklusra. A közvélemény-kutatást október 12. és november 13. között egy 6100 ezer fős felnőtt reprezentatív mintán végezték el.