Fény derült a titokra: hadifogolynak köszönhető a zalai fenyőbirodalom

A Zala megyei Surdon minden lakosra közel 1600 fenyőfa jut: a 630 fős település lassan évtizedek óta hazánk fenyőközpontjának számít. Egy igazán különleges és izgalmas történettel indult el ez a birodalom.

A karácsony közeledtével a Surdól származó egyedek az ország minden városában rendre megtalálhatók, a község első embere szerint tavaly 1 millió fát is kitermeltek a helyiek – írja a Fanny magazin. Habár az odáig vezető utat még számos ködfolt borította, Surdra érve már szikrázó napsütés melegítette fel a novemberi ég felé nyújtózó fenyőfák deres csúcsait, nem csoda hát, hogy Kanász János, a település immáron 17 éve regnáló polgármestere különösen baráti hangulatban fogadta a lap munkatársait.

Surd, fenyők, fenyőfa, Fanny magazin — Surd az ország "fenyőfővárosa" Fotó: Fanny

„A belsőzsebében rejtette el”

"Nagyon elterjedt itt nálunk a fenyőfatermelés, hiszen az emberek szakértelmén túl a kiváló éghajlat, illetve az agyagos talaj is adott" – mondja Kanász János, aki azt is elmeséli, hogyan lett Surd az ország fenyőfaközpontja.

A legendárium szerint egy Prezenka nevű erdész fogságba került a Szovjetunióban, ahonnan aztán a belsőzsebében elrejtve számtalan magot csempészett be Magyarországra. Ezeket később a településen ültette el. Miután azokból kifejlődtek a facsemeték, kiosztotta őket a helyiek között, amiket az emberek további 6-7 évig gondoztak, majd túladtak rajtuk

– magyarázza a polgármester, aki szerint mindezt, vagyis az abból származó pénzt látva a többi lakos is vérszemet kapott. Emiatt egyre többen kezdték követni a fenyőtermesztők példáját, akik előtt azonban évről-évre jóval több munka áll; sokkal több annál, mint amennyit egy laikus feltételezne.

Évek munkájának gyümölcsét díszítjük

"Sokan azt hiszik, el kell ültetni a magokat, aztán bizonyos idő elteltével csak be kell rántani a láncfűrészt és már dől is a lé, pedig a helyzet ennél sokkal bonyolultabb" – hangsúlyozza a község első embere. "Igaz, először valóban ültetni kell, amit egy 2-3 éves növekedési folyamat követ, ezt követően azonban újfent ültetni kell: persze nem újabb magot, hanem a már fejlődésnek indult csemetét, ki a szabadba."

Azonban ezt sok munka előzi meg.

"Előtte fel kell szántani a földet, majd eltárcsázni és pétisózni is muszáj, sőt: sok helyen már trágyázzák is a talajt" – fejti ki Kanász János, hozzátéve, hogy a nordmann fajtát például 8–10 évig is gondozzák a gazdák, mielőtt értékesítenék a kivágott növényt. "Ezzel szemben a lucfenyőnek 5-6 év is elegendő lehet a kellő méret eléréséhez, az a fajta ugyanis gyorsabban nő" – teszi hozzá.

A nordmann bírja a fűtött lakást

"Ami a fák kivágását illeti, nálunk november végén indul be a roham és december 7–9-ig tart. Ennyi idő leforgása alatt 2021-ben például csaknem egymillió fenyőt termeltek ki, majd értékesítettek tovább a surdiak" – büszkélkedik Kanász János, aki szerint a tőlük származó fák idén is az ország minden egyes városában felbukkannak majd.

"Egyesek úgy gondolhatják, hogy a fák túl korán kikerülnek a földből, de mivel az év slágerterméke a nordmann fenyő lesz, mindenkit megnyugtathatok: ez a típus egy hónapig is képes szép maradni a fűtött szobában" – mondja a polgármester, hozzátéve, a kevésbé tűrőképes lucot éppen ezért csak egy héttel a karácsony előtt szabadítják majd ki a talajból.

Mindenkinek van munkája

Nem sok település mondhatja el magáról, hogy határain belül teljesen ismeretlen fogalom a munkanélküliség: Surdon mondhatni teljes körű a foglalkoztatottság, elvégre a lakosok 98 százaléka a fenyőfából (is) él.

"Persze vannak, akik gyári munkát is vállalnak, de mivel egy lábon manapság képtelenség megélni, fenyőik is vannak, ahogyan például nekem is" – mondja Kanász János, aki mintegy 20 ezer fenyő tulajdonosa. "Itt szombat-vasárnap is dolgoznak az emberek, szóval le kalappal előttük: ahol van 30-40-60 ezer fa, ott az egész család be van fogva."