kulcsár edina
Irigykedhetnek ránk a sógorék: Ausztriában 15-27%-kal többet fizetnek a fűtésért, mint tavaly. Hosszú évek óta Magyarországon a legolcsóbb a gáz és az áram ára egész Európában. Mutatjuk a pontos számokat.
A rezsicsökkentésnek köszönhetően továbbra is a magyarok kapják Európa legolcsóbb háztartási energiáját. A háborús konfliktus és az energiahordozókra kivetett szankciók következtében egész Európában, így Magyarországon is jelentősen megemelkedtek az energiaárak a tavalyi év során. Ennek ellenére a magyar rezsiárak nem változtak, az átlagfogyasztásig minden magyar háztartásban érvényes a rezsicsökkentett energiaár, ami egész Európában a legalacsonyabb.
A villamosenergia sávhatára 210 kW havonta, gáznál pedig 144 köbméter. Ez éves mértékben 2523 kWh áramot és 1729 köbméter gázt jelent.
Az oe24.at nevű osztrák hírportál arról számolt be, hogy tavaly októberhez képest 27 százalékkal nőtt a földgáz fogyasztói ára, míg a távhőért 15 százalékkal kell többet fizetni. A híroldal megjegyzi, hogy ez a jelentős drágulás több tízezer családot hoz nehéz helyzetbe a fűtési szezon kellős közepén. A kisebb keresetűeknek ugyanis komoly gondot jelent a rezsiszámla kifizetése. Ezenkívül az áram sem lett olcsóbb, ott több mint 10 százalékos drágulás figyelhető meg a szeptemberi adatokhoz képest.
Ez azt jelenti, hogy Bécsben a fogyasztók jelenleg közel ötször annyit fizetnek a gázért, mint Budapesten, az áramért pedig közel a háromszorosát.
Európában azt követően lőttek ki az energiaárak, hogy Brüsszel különböző szankciókat vetett ki Oroszországra. Ezek egyik legfőbb célja az volt, hogy az oroszok minél kevesebb energiát tudjanak Európába exportálni.
Ennek az lett a következménye, hogy az árak elszálltak, de az oroszoknak való kitettség mértéke sok országban vagy ugyanolyan maradt vagy még nőtt is. Jó példa erre Ausztria, ahol folyamatosan nőnek az árak, idén októberben azonban annyi gázt importáltak az oroszoktól, mint korábban még soha:
az összes földgázvásárlásuk 90 százaléka jött Moszkva irányából.
Az új nemzeti konzultációban három olyan gazdasági témájú kérdés is lesz, amely jelentősen meghatározza a magyar gazdaságot, a magyar családok mindennapjait, és amelyekben Brüsszel megtámadta Magyarországot és "ránk akarja kényszeríteni saját akaratát".
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő egy korábbi videójában kiemelte, Brüsszel azt akarja elérni, hogy "eltöröljük a rezsicsökkentést, a kamatstopot és az extraprofitadót".
Az Európai Bizottság az írásos állásfoglalásában azt írja - tette hozzá a kormányszóvivő -, hogy az energiatámogatási intézkedéseket, vagyis a rezsicsökkentést fokozatosan meg kell szüntetni. Azt a rezsitámogatást akarják eltörölni, amelynek köszönhetően az Európai Unióban Magyarországon a legalacsonyabb a lakossági gáz és áram ára, és havonta átlagosan 181 ezer forinttal csökkenti a családok energiaszámláit.