tóth gabi
Budapest 90 kilométernyi fővédvonallal rendelkezik.
A következő napokban a Duna vízszintemelkedése várható. A fővárosi árvízvédelmi feladatokat is ellátó Fővárosi Csatornázási Művek még a magasabb vízállás megérkezése előtt megkezdte a felkészülést az árhullám fogadására.
Először mindig a föld alatti csatornarendszerben kezdik meg a védekezést. A szakemberek átvizsgálták a főgyűjtőket és ellenőrizték a vészkiömlő nyílások akadálymentes zárhatóságát. Ez különösen fontos, hiszen ha hordalék kerül a zárószerkezet alá, akkor a zsilip résnyire nyitva marad és a Duna vize befolyhat a rendszerbe, onnan pedig a városba. Idáig 7 helyen már lezárták a zsilipeket a csatornában, és a felszínen is megkezdték a védekezést. A XXII., Kastélypark utcai aluljáróban és a III., Kossuth üdülőparton egy-egy úgynevzett védvonali áttörést agyagos töltéssel zártak le.
Természetesen, ha szükséges, a Társaság azonnal további védelmi lépéseket tesz. Naprakész riasztási listájuk alapján bármikor növelhető a védekezésbe bevonható munkatársaik száma.
Budapest 90 kilométernyi fővédvonala már többször jól vizsgázott, például 2013-ban, amikor 891 centiméteres rekord vízállástól védte meg a várost.
Budapest Főváros Önkormányzata még 1946-ban bízta a főváros árvízvédelmét az FCSM-re. Ennek az a magyarázata, hogy árvíz esetén a csatornahálózat a legveszélyeztetettebb, hiszen a magas víz visszafolyhat a csatornákba, onnan pedig a lakott területekre.
Egyrészről meg kell védeni a fővárosi csatornahálózatot a Duna vízének beáramlásától, másrészt folyamatosan biztosítani kell a szenny- és csapadékvíz zavartalan elvezetését. A csatornarendszeren keresztüli elöntésektől zsilipek, a folyó mederből való kilépése ellen pedig több mint 90 kilométernyi ún. fővédvonal védi Budapestet.