Ez az adat mindennél beszédesebb a migrációt illetően

A harmadik helyről az első helyre lépett elő Mohamed a legnépszerűbb fiú keresztnevek között Berlinben. Bécsben is folytatódik az arab név diadala, Ausztria fővárosában a 6. helyen áll. Mi lehet a növekedés hátterében? 

1977 óta a Német Nyelvi Társaság (GfdS) évente közzéteszi a Németországban leggyakrabban adott keresztnevek listáját. Legutóbb több mint 750 német anyakönyvi hivatal adatai alapján a szülők által adott nevek  több mint 90 százalékát rögzítették, s ebből az látszik, hogy Berlinben a fiúk legnépszerűbb keresztneve a Mohammed volt, a korábbi első helyezett Noét megelőzve, Ádám pedig a harmadik helyen végzett. A Mohamed névnek három főbb írásmódja is van, mert a különböző országokból érkező és más kulturális háttérrel rendelkező muszlimok nem egyformán írják le az iszlám alapítójának nevét. A brit fővárosban, Londonban például évek óta a Mohammed a babák leggyakoribb keresztneve.

A név népszerűsége számos tényezőnek tudható be, többek között az iszlám hátterű családok számának növekedésének.  Németországban 5,3-5,6 millió, túlnyomórészt muszlim országból származó ember él. Ez a teljes német lakosság 6,4-6,7 százaléka. Számuk 2015 és 2019 között mintegy 900 ezer fővel nőtt – főként a Szíriából és a Közel-Kelet más hadszíntereiből Németországba menekülők miatt. A 2019 és 2023 között az illegális migráció legfontosabb európai célpontja továbbra Németország maradt, és nem tűnik túl merész kijelentésnek, hogy a babanevek között Mohamed tovább fogja növelni népszerűségét.

Európa muzulmán lakosságának abszolút számban mért legnagyobb növekedése a következő 20 évben várhatóan az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Olaszországban, Németországban és más nyugati és északi országokban fog bekövetkezni - írja a Prew Research Center. Ennek eredményeként a muszlimok várhatóan egyre nagyobb hányadát teszik majd ki Európa teljes népességének.

Nyugat-Európában, amely Franciaországot, Németországot és Hollandiát foglalja magában, a muszlimok száma az előrejelzések szerint 5,1 millióval fog növekedni 2030-ra és a teljes lakosságon belül a 2010-es 6,0%-ról 8,6%-ra nő 2030-ra.

7 év múlva Ausztriában a teles népesség 9,3, Belgiumban 10,2, Franciaországban 10,3 százaléka lehet muszlim.

Bár Írországnak viszonylag kicsi a muszlim lakossága, Európában várhatóan itt lesz a legnagyobb százalékos növekedés a muszlimok számában, csaknem 188%-os növekedéssel. További 100%-ot meghaladó százalékos növekedés várható Finnország, Norvégia, Svédország és Olaszország esetében. Az 50-100%-os növekedés várható országai közé tartozik az Egyesült Királyság, Spanyolország, Belgium, Ausztria és Svájc. Az előrejelzések szerint a Macedónia Köztársaságban nő a legnagyobb mértékben a muszlim lakosság. 2030-ra Macedónia lakosságának 40,3%-át teszik ki a muszlimok.

Csaknem 80 százalékkal emelkedett a menedékjogi kérelmek száma Németországban  az egy évvel korábbihoz képest – közölte hétfőn a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF).

Az év elejétől július végéig 175 272 ember nyújtott be menedékjog iránti kérelmet Németországban, 78 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. Júliusban 23 674 kérelmet nyújtottak be a hivatalhoz, ami 79 százalékos növekedés éves szinten.

A bő 175 ezer menedékjogi kérelem azt jelenti, hogy 2023 a menekültügyi migráció különösen erős éve Németországban – emelte ki a BAMF adatairól készített összeállításában a Die Welt című lap, rámutatva, hogy az ideinél többen csak négy évben érkeztek Németországba, a volt Jugoszlávia összeomlását követő háborúk idején, 1992-93-ban és a legutóbbi nagy menekülthullám időszakában, 2015-16-ban.

A kérelmezők legnagyobb csoportjait a szíriai, az afganisztáni és a törökországi állampolgárok alkotják mintegy 52 ezer, 32 ezer és 23 ezer fővel.

Az országba többnyire illegálisan beutazó menedékkérők nagyjából fele nem szerzi meg a menekült jogállást, többségük mégis marad – tette hozzá a Die Welt, kiemelve, hogy havonta csupán nagyjából ezer elutasított menedékkérőt sikerül visszajuttatni hazájába.

A BAMF új adatai „drámaiak” – nyilatkozott a lapnak Alexander Throm, a legnagyobb ellenzéki párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) részéről. Egyedül Szíriából, Afganisztánból és Törökországból több mint százezren érkeztek, és számos biztonságos európai országon átkeltek, mielőtt elérték a német határt – mondta a CDU-s belügyi szakpolitikus, hozzátéve: az eddigi trend alapján meglehet, hogy az idén a 400 ezret is eléri a menedékjogi kérelmek száma, miközben a szociáldemokrata (SPD) belügyminiszter, Nancy Faeser „az ujját sem mozdítja, hogy megvédje végre a határunkat”.

Jens Spahn, a CDU alelnöke, korábbi egészségügyi miniszter adott interjút a német Bildnek vasárnap, amelyben a Scholz-kormányt érintő kritika mellett többek között arról is beszélt, hogy Németországnak ki kell törnie a kontrolláltalan migráció szorításából. Spahn szerint a munkaerőpiac igényeihez igazodó, célzott bevándorlásra van szükségük, valamint az EU határainak védelmére. Ugyanakkor a német politikus szerint még ebben az esetben is éves szinten 300–500 ezer migránst kellene befogadni az EU-ba, akiket aztán a kvótarendszeren keresztül osztanának szét a tagállamok között. A politikus emellett a radikális jobboldali, euroszkeptikus és migrációellenes AfD-t is kritizálta, akiket Vlagyimir Putyin orosz elnök szövetségeseiként állított be.

„A német és a francia kormánynak a bürokrácia befagyasztását kellene érvényre juttatnia az EU-ban”, és egyetlen újabb szabályt sem lenne szabad elfogadni Brüsszelből a következő három évben – többek között erről beszélt Jens Spahn, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) alelnöke a Bildnek vasárnap.

Gazdasági visszaesés

A német kormány működéséről szólva Spahn úgy fogalmazott, hogy az káoszba süllyed.

„Mindenki egymással harcol, a kancellár pedig csak nézi. Legalizálják a füvet, de közben leállítják a gazdaságot és a munkahelyeket. Ez a kombináció maga a társadalmi méreg” – fogalmazott a politikus a német kormány válságkezelésére utalva.

Felmerült az interjúban, hogy a CDU-nak tizenhat éve volt irányítani Németországot, miközben a Scholz-kabinet még csak 2021 óta kormányoz. Jens Spahn kijelentette: nap mint nap születnek politikai döntések Németország ellen (utalva ezzel a munkavállalókat sújtó magas adókra és a befektetések visszaesésére – a szerk.).

A politikus rámutatott, hogy ma egy német átlagkeresőnek nettó 400–500 euróval kevesebb jut havonta a rekordinfláció miatt. Mint mondta, a jólét ilyen mértékű visszaesését még sosem tapasztalták a szövetségi állam történetében. Ezzel kapcsolatban a Scholz-kabinet teljes kudarcáról beszélt.

Illegális migráció

„Németországnak ki kell szakadnia ebből a teljesen ellenőrizetlen menekültvándorlásból” – értékelte az illegális migráció hatásait Spahn. A kereszténydemokrata politikus úgy látja, hogy ennek egyetlen módja, ha az Európai Unió határain feltartóztatják az illegális migránsokat. Noha a Bild kérdésére válaszolva elismerte, hogy Németországnak szüksége van a munkaerő pótlására, azonban azt is hangsúlyozta, hogy a migránsok integrálása komoly erőforrásokat igényel, így csak akkor lehet sikeres, ha csökken a további érkezők és menedékkérők száma.

A politikus kifejtette, hogy Németországnak szakképzett munkaerőre van szüksége, amit a célzott bevándorlásban lát megoldhatónak. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy működő EU-s határvédelem mellett is évente 300–500 ezer menekült érkezésére számítanának, amit a kvótarendszeren keresztül osztanának el a tagállamok között.

Félelem az AfD-től

A tömeges migráció kérdéséhez kapcsolódóan a Bild megkérdezte a politikust, hogy szerinte mi állíthatná meg az Alternatíva Németországért (AfD) radikális jobboldali párt erősödését. Jens Spahn szerint elsősorban az lassíthatná a radikális jobboldal erősödését, ha a német kormány megoldaná a fennálló problémákat.

Ahogyan az az interjú további részéből kiderült, a CDU számára hangsúlyozottan fontos, hogy szavazókat szerezzen az AfD-től.