Egyre többen bírálják a német migrációs politikát

Fordulóponthoz érhet a német társadalom?

A CDU politikusai már arra figyelmeztetnek, hogy a migrációs politika miatt a lakosság összetétele is megváltozhat, melynek következtében egy fordulóponthoz érkezhet el a német társadalom.

„Ha évente 400 ezer migráns érkezik Németországba akkor ez hamar bekövetkezhet. Ha a lakosság túlnyomó többsége bevándorlói háttérrel rendelkezik, akkor Németország visszafordíthatatlanul meg fog változni”

– fogalmazott Stefan Heck a CDU politikusa.

Christopher de Vries belügyi szakértő szerint „Németország nem fog megbirkózni a migránsok integrációjával. Az integráció függ a tömegtől és a kulturális közelségtől.”

A szakértő emiatt úgy gondolja, hogy Németország jobban teszi, ha csak olyan országokból toboroz munkaerőt, amelyek kultúrája és alapértékei hasonlóak.

Jelentős számban, egymillió fő migrált a német állam határain belül is. A legnagyobb veszteséget a német főváros, Berlin és a délnyugati Baden-Württemberg tartomány szenvedte el, 10-10 ezer fő költözött el.

A bevándorlás „fő nyertese” pedig a Berlint körülvevő tartomány, Brandenburg volt.

Honnan érkeznek a németországi migránsok?

Németországba az ukránok többsége 2022 március és májusa között érkezett azt követően, hogy Oroszország növelte az ukrajnai konfliktus intenzitását. Augusztustól kezdve viszont a számok folyamatosan csökkennek.

A Szíriából, Afganisztánból és Törökországból érkezők száma is jelentősen nőtt 2022-ben az előző évhez képest.

Az egyéb uniós országból betelepülők száma enyhe emelkedést mutatott, 87 ezer fő a korábbi 81 ezer fővel szemben. Az Európai Unió határain belülről, főképpen Romániából, Lengyelországból és Bulgáriából vándoroltak Németországba.

A németek is mozgásban vannak

A német állampolgárságú, az országból kivándorló személyek száma is nőtt 2022-ben: 83 ezer fő hagyta el az országot, ez a szám 64 ezer volt még 2021-ben.

A német lakosság fő kivándorlási célpontjai Svájc, Ausztria és az Egyesült Államok.

A német kormány migrációs politikája szembe megy a többségi akarattal – derül ki a Bild című napilap felkérésére az INSA közvélemény-kutató által készített felmérésből. A lap szerint az eredmény magáért beszél, ugyanis a németek többsége elutasítja az idegen országokból nagy számban érkezőket.

A Bild egy korábbi cikkében arról írt, hogy az elutasítottság oka az elmúlt hónapokban tapasztalt migránshullám lehet, melynek során migránsok tízezrei érkeztek illegálisan Németországba.

Az INSA kutatása kimutatta, hogy a megkérdezettek több mint kétharmadában,

azaz 68,3 százalékukban aggodalmat kelt a menekültek számának ilyen mértékű növekedése.

Ezzel szemben a válaszadók mindössze 23,5 százaléka vélte úgy, hogy számára ez nem jelent problémát.

A megkérdezett személyek között a különböző német pártokkal szimpatizáló választók is reprezentálva voltak, akik közül a legtöbb párt szavazóinak több mint ötven százaléka mondta azt, hogy aggódik a menekültek száma miatt. Egyedül a Zöldpárt választói körében mutatott más eredményt a felmérés, ugyanis 55 százalékuk nem tekint aggodalommal a helyzetre.

A kutatás továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy

a válaszadók 48,4 százaléka szerint Németország az oda érkező migránsok miatt hátrányára változik.

Mindössze 16,3 százalékuk vélte úgy, hogy a migráció által Németország egy jobb hely lesz, minden harmadik válaszadó (31,4 százalék) pedig úgy gondolja, a migráció semmilyen változást nem okoz az országban.

A választói csoportok között mutatkozott egy lényeges különbség is, ugyanis a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) pártunióra és a Szabaddemokrata Pártra (FDP) szavazók úgy ítélik meg, hogy a migránsok az országot egy rosszabb helyé teszik.

Ezzel szemben a Szociáldemokrata Pártra (SPD) és a Zöldekre (Die Grüne) voksolók szerint a migráció semmilyen változást nem okoz Németországban.

A németek többsége kritikusan tekint az iszlám országokból érkező migránsokra

A korábban éles vitákat kiváltó kölni nagymecset 2013. február 5-én. Az Innere Kanalstrassén emelkedõ 5000 négyzetméteres alapterületû, 1200 személyes központi mecset és a kulturális központ építése mintegy 25 millió euróba került. (MTI/EPA/Oliver Berg)

A megkérdezettek 46 százaléka vélte úgy, hogy nem jó dolog, ha migránsok iszlám országokból érkeznek, míg 35 százalékuknak ez mindegy és csupán 16 százalékuk tartja jó dolognak a muszlimok érkezését.

A konzervatív CDU/CSU pártunióra szavazók 50,5 százaléka szerint a migránsok érkezése az iszlám világból rossz dolog, a Szociáldemokrata Pártra szavazók relatív többsége pedig (36,5 százalék) elutasítja a muszlimok bevándorlását.

Csaknem 80 százalékkal emelkedett a menedékjogi kérelmek száma Németországban a január-júliusi időszakban az egy évvel korábbihoz képest – közölte augusztusban a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF).

Az év elejétől július végéig 175 272 ember nyújtott be menedékjog iránti kérelmet Németországban, 78 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. Júliusban 23 674 kérelmet nyújtottak be a hivatalhoz, ami 79 százalékos növekedés éves szinten.

A bő 175 ezer menedékjogi kérelem azt jelenti, hogy 2023 a menekültügyi migráció különösen erős éve Németországban – emelte ki a BAMF adatairól készített összeállításában a Die Welt című lap, rámutatva, hogy az ideinél többen csak négy évben érkeztek Németországba, a volt Jugoszlávia összeomlását követő háborúk idején, 1992-93-ban és a legutóbbi nagy menekülthullám időszakában, 2015-16-ban.

A kérelmezők legnagyobb csoportjait a szíriai, az afganisztáni és a törökországi állampolgárok alkotják mintegy 52 ezer, 32 ezer és 23 ezer fővel.

Az országba többnyire illegálisan beutazó menedékkérők nagyjából fele nem szerzi meg a menekült jogállást, többségük mégis marad – tette hozzá a Die Welt, kiemelve, hogy havonta csupán nagyjából ezer elutasított menedékkérőt sikerül visszajuttatni hazájába.

A BAMF új adatai „drámaiak” – nyilatkozott a lapnak Alexander Throm, a legnagyobb ellenzéki párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) részéről. Egyedül Szíriából, Afganisztánból és Törökországból több mint százezren érkeztek, és számos biztonságos európai országon átkeltek, mielőtt elérték a német határt – mondta a CDU-s belügyi szakpolitikus, hozzátéve: az eddigi trend alapján meglehet, hogy az idén a 400 ezret is eléri a menedékjogi kérelmek száma, miközben a szociáldemokrata (SPD) belügyminiszter, Nancy Faeser „az ujját sem mozdítja, hogy megvédje végre a határunkat”.

Mintegy 2,67 millió ember érkezett Európa legnagyobb gazdaságába a tavalyi évben, az országot elhagyók száma pedig 1,2 millió volt, így Németország 1,46 millió fővel gyarapodott – írja a Deutsche Welle. A jelentés szerint a beáramlás fő oka az ukrajnai konfliktus volt, amely miatt 1,1 millió menekült keresett biztonságot Németországban.

A 2021-ben érkezők száma 1,32 millió volt, szemben az országot elhagyó 994 ezer emberrel.

A migránspolitikával szorosan összefügg, hogy ma már a Hamász hívei a német utcákon ünneplik az izraeli barbár gyilkosságokat, ami a Nobel-békedíjas volt amerikai külügyminiszter, Henry Kissinger szerint  a német migrációs politika keserű következménye - mondta a Welt TV-nek adott interjúban. 

A Hamász több mint 1000 halálos áldozatot követelő támadása után a német származású Kissinger korlátlan támogatást kér Németországtól, 

Nem tartja kizártnak a jelenlegi háború további eszkalációját, hogy Izrael támadást indít a Hamászt támogató Irán ellen. 

Kissinger emlékeztetett: Izrael 2005-ben visszaadta a palesztinoknak földjüket, amikor 2005-ben kivonult a Gázai övezetből, de cserébe nem kapott békét. „Nem tehetsz többé engedményeket azoknak az embereknek, akik tetteikkel megmutatták, hogy nem lesz béke. Kell, hogy legyen büntetés.”

Henry Kissinger 50 évvel ezelőtt az Egyesült Államok külügyminisztereként segítette a jom ippuri háború lezárását, amikor Izraelt váratlanul megtámadta Egyiptom és Szíria.