tóth gabi
A Várkert Bazár legújabb szabadtéri kiállítása "a legmagyarabb Habsburg", József nádor munkássága előtt tiszteleg. József nádor ükunokájával, Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceggel beszélgettünk.
Kőrösi Gábor, a Várkapitányság kommunikációs igazgatója vezette fel „A legmagyarabb Habsburg – József nádor nyomában” című kiállítás megnyitóját, melyen Habsburg-Lotharingiai Mihály királyi főherceg is megemlékezett ükapjáról.
A múlt héten nyílt meg az a kiállítás, mely Habsburg-Lotaringiai József Antal főherceg nádorságának és életének fontos állomásait, döntéseit mutatja be a budapesti Várkert Bazárban, a Glorietthez vezető rámpán.
A szabadtéri tárlat megnyitóján Lakatos Miklós és zenekara előzte meg Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős kormánybiztos beszédét. A kormánybiztos felhívta a figyelmet József nádor közel fél évszázadon átívelő tettire, valamint arra, hogy mindig támogatta a magyarságot és igyekezett felvirágoztatni Budapestet.
A Várkert Bazár déli panorámateraszán tartott megnyitón Habsburg-Lotharingiai Mihály királyi főherceg hangsúlyozta, hogy bár a reformkor egyik legkiemelkedőbb alakja Széchenyi István volt, mindez azért lehetett, mert olyan ember pártfogolta őt, mint József nádor, aki Habsburg-Lotharingiai Mihály ükapja volt. Arról nem is beszélve, hogy Kossuth Lajos úgy ismerte el és tisztelte József nádort, hogy a Habsburgokról kifejezetten rossz véleménye volt.
A királyi főherceg nyitotta meg a kiállítást, ezt követően őt és feleségét, Christiana bajor főhercegnőt, valamint Lévai Anikót, Orbán Viktor miniszterelnök feleségét és L. Simon László, író, költő, szerkesztő, országgyűlési képviselő, kultúrpolitikust, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját, illetve a rendezvény vendégeit dr. Nánay Mihály kurátor vezette végig a kiállításon, melynek célja József nádor gyakorlati erőfeszítéseinek bemutatása.
A kiállítás megnyitóján Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceggel beszélgettünk.
- Gyerekként mennyire, illetve mire emlékszik az akkori Magyarországról?
1944-ben menekültünk el, én akkor 2 éves voltam. Ausztrián és Németországon keresztül jutottunk el Portugáliába. Én ott nőttem fel, nagyon messze a hazámtól. A szüleim beszéltek Magyarországról, de más gondjaink voltak. Menekültek voltunk és nem volt semmink sem. Mindent itt hagytunk az országban.
- Mikor Portugáliában éltek, hogyan próbálták ápolni a kapcsolatot Magyarországgal? Mennyire tudott kötődni az akkori Magyarországhoz?
Nem volt a magyar kultúrához kötődés, csak töredékek voltak és nem volt lehetőségünk ezzel foglalkozni. Mi túl messze voltunk a hazánktól. Sokan jöttek Portugáliába és mi is, mint utolsók érkeztünk 1948-ban, úgyhogy nem volt sok idő a hazáról beszélni. Mi csak éreztük mindig, mint gyerekek, hogy a szomorúság jelen volt. Az édesapám nagyon szenvedett tőle, hogy olyan messze kellett éljen a hazájától.
- Hét nyelven beszél már fiatal kora óta. Melyiket tartja az anyanyelvének?
Mi Portugáliában éltünk, angol iskolába jártam, de otthon csak magyarul szabadott beszélni. Én csak a gyermekkori magyar nyelvet tanultam, mert nem jártam magyar iskolába, nem tanultam sem olvasni, sem írni.
- Mit jelent az Ön számára ez a kiállítás? Melyik a kedvenc része?
A büszkeség érzése van az emberben, hogy egy ilyen ükapánk volt, akinek ilyen szerepe volt az ország életében. Kicsit nehéz megmondani, hogy melyik a kedvenc tablóm, mert még nem tudtam mindent megnézni.
- Milyen érzés volt, amikor egy arisztokrata család sarjaként, mindent a nulláról kellett elkezdeniük?
Ilyen sorsunk volt, de annyian voltak ilyen helyzetben, hogy lassan megtanultuk ezt az életet, talán jobban is, mintha itt maradtunk volna és palotákban, kastélyokban éltünk volna.
- Azt olvastam, hogy textilipari iskolába járt, majd utazóügynökként is dolgozott. Milyen érzés volt utazóügynökként dolgozni ezen a néven, Habsburg-Lotharingiai Mihályként bemutatkozni az embereknek, egy polgári állásban?
Érdekes volt, mert az emberek felkapták a fejüket persze. Figyelték, hogy most hogyan fog viselkedni ez az úr a szép nevével. Ha az ember úgy viselkedett, mint ahogy én azt mindig is tettem, akkor az jó volt. Nagyon jó kapcsolataim voltak sok éven keresztül egész Európában és számomra nagyon szép szakma volt a textilszakma, amiben dolgoztam.
- Az édesapja elsőként írt a Habsburgok közül, hogy hazautazhassanak Magyarországra. Milyen érzés volt, amikor azokra a birtokokra léphetett, melyek egykor a családja kezében voltak?
Szép volt ezeket megismerni, mert nem ismertem őket. Szüleim is keveset meséltek. Ők mindig azt mondták, hogy nézzünk előre és ne hátra, ez volt a filozófiájuk. Én szerettem volna többet tudni. Elmentünk mindenhova, vadászokkal, inasokkal találkoztunk, akik valamikor az alcsúti kastélyban dolgoztak. Szerencsére mind megismertem őket és tudtunk velük aztán órákon keresztül beszélgetni, ez nekem nagyon szép élmény volt.
- Melyik a kedvenc helye Magyarországon?
Vadászként nagyon jól megismertük az országot és mivel nagypapám, József Ágost szenvedélyes vadász volt, ez mindig rá emlékeztet.
- Mivel foglalkozik, mióta itt él és milyen további tervei vannak a közeljövőben?
81 éves vagyok és lassan kevesebbet tervez az ember, mint fiatalabb korában. Nagyon szép és örömteli, hogy itt lehetünk. Ahogy 1980-ban ideérkeztünk, óvatosan, vigyázva, én akkor elkezdtem egyházi ügyekkel foglalkozni és később a Mindszenty Alapítvány elnöke lettem. Az ő boldoggá avatásáért dolgozunk. Ezt a fiam fogja majd folytatni. Egy iskolát is létrehoztunk, ahol most 850 diákunk van. József nádor iskolák lettek Budapesten, Alcsúton, Ürömön például.
A szabadtéri tárlat szeptember 26-tól november végéig várja a látogatókat. A kiállítás József nádor több mint fél évszázadig tartó kormányzása alatt létrejövő városfejlesztési változásokat mutatja be. A tablók egyik oldalán jelenkori képek láthatók, míg a másik felén archív fotókon keresztül követhetjük Habsburg-Lotaringiai József Antal főherceg nádorságának és életének fontos állomásait, döntéseit.
A nádor vagy nádorispán a király után a legnagyobb országos méltóság volt Magyarországon a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban. Lényegében ő volt a király helyettese.