Ez a nap híre: így spórolhatsz havi 60 ezer forintot!

Az ENSZ szeptember 29-ét élelmiszer-pazarlás elleni világnappá nyilvánította. Ez a nap arra figyelmeztet bennünket, hogy hatalmas mennyiségű élelmiszert dobunk ki a kukába. A számok megdöbbentőek: évente országosan 1,8 millió tonna, míg fejenként 65 kilogramm ételt dobunk a szemétbe. A rideg valóság az, hogy egy felnőtt ember évente nagyjából a testsúlyával megegyező ennivalót dob ki, ami nagyjából 60 ezer forint értéknek felel meg. Ennyi erővel az ablakon is kidobhatnánk ezt a pénzt…

Lapunk a járókelőket is megkérdezte, mire költenék a megspórolt 60 ezer forintot. A legtöbben ételre és a megélhetésre költenék, de akadnak, akiknek színházjegyre vagy valamilyen gyógykészítményre jönne jól a hatvanezer forint:

A legtöbb kidobott étel maradék: ránk száradt pékáru, fonnyadt zöldség és gyümölcs. Ez a pazarlás kis odafigyeléssel visszaszorítható. A tudatosság forintokban mérhető.

• Érdemes kevesebbet vásárolnunk, kevesebbet szednünk vagy épp kisebb adagot lefőznünk.
• A romlandó ételeket még idejében a fagyasztóba vagy a hűtőszekrénybe kell tenni.
• Akár fotó is készíthető a fridzsider tartalmáról, hogy vásárláskor fel tudjuk mérni, valóban szükség van-e az adott termékre.

• Érdemes megfontolt bevásárlólistát készíteni.
• Át kell gondolni, hogy az akciós termékre valóban szükség van-e, és elfogy-e a nagyobb kiszerelés.
• Aranyszabály, hogy éhesen nem megyünk boltba!

Sokan még az ehető élelmiszereket is kidobják csupán azért, mert félreértelmezik a csomagoláson feltüntetett időpontokat. A fogyaszthatósági idő például egy felvágottnál valóban azt jelenti, hogy a lejárat után az élelmiszer elfogyasztása már nem biztonságos, ám a minőségmegőrzési idő lejárta után biztonsággal fogyaszthatók az ételek. A száraz tésztát, rizst, lekvárokat, olajokat megfelelő tárolás mellett nyugodtan elfogyaszthatjuk a minőségmegőrzési idő lejárta után is, mert az csak azt jelenti, hogy a minőséget szavatolja a gyártó az adott időpontig.