Te mit tennél az élelmiszer-pazarlás ellen? – az utca emberét kérdeztük – videó

Sikeresek az élelmiszer-pazarlás elleni kezdeményezések Magyarországon, de nálunk is sok élelmiszer landol a kukában.

Megkérdeztük az utca emberét. Kiderült: a legtöbben más vásárláskor terveznek, kiszámolják, hogy mennyi élelmiszer fogy és igyekeznek minél kevesebbet pazarolni. A boltok élelmiszer-pazarlása kapcsán a legtöbb magyarban a jótékonykodási lehetőség merül fel. Azt gondolja az utca embere, hogy a közeli lejáratú termékeket oda kellene adni rászorulóknak.

Erdős Norbert, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adataira hivatkozva üdvözölte, hogy a belföldi háztartási élelmiszer-hulladékmennyiség fejenként 68 kilogrammról 65 kilogrammra csökkent 2016 és 2019 között.

Ez is jelentős, de az az uniós átlag ennél is több, meghaladja a 70 kilogrammot, a leggazdagabb tagállamoké a 130 kilogrammot is. A 46 millió tonnás európai hulladékmennyiségből Magyarország 1,8 millió tonnával részesedik, ami csaknem félmillió ember élelmiszerszükségletét fedezné.

Az élelmiszer-hulladék ráadásul az egyik legnagyobb szén-dioxid-termelő is, világszinten a legnagyobb országok kibocsátásával vetekszik – tette hozzá.

Az államtitkár szerint a kormányzati kezdeményezésre létrehozott, idén 5 éves Maradék nélkül! program is hozzájárulhatott a belföldi élelmiszer-pazarlás mérséklődéséhez. A megelőző intézkedések az érintettek megkérdezését követően jogi szabályozással folytatódhatnak – közölte.