tóth gabi
2002 és 2010 között folyamatosan nőtt a rezsi, a családok devizacsapdába kerültek, bevezették a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, kilövették a tüntetők szemét, eladósították, kis híján csődbe vitték az országot, külföldi érdekeket szolgáltak ki. És most újra hatalomra készülnek.
Lassan tinédzserkorba lépnek azok a fiatalok, akik akkor születtek, amikor egy egész ország kívánta pokolra a teljes magyar baloldalt és kétharmados bizalmat szavaztak a magyarok Orbán Viktornak és a Fidesz-KDNP koalíciónak. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fiatalok már nem is emlékeznek, milyen volt az élet Magyarországon 2010 előtt, de talán sok felnőttnek sem árt felfrissíteni memóriáját a tényekkel.
Gyurcsány Ferenc kormánya alatt munkanélkülivé vált több százezer ember, és akik dolgoztak, azok is megalázó béreket kaptak. 2010 előtt gyermeket vállalni azonos volt a szegénység vállalásával. A Gyurcsány-kormány elvett az idősektől egyhavi nyugdíjat, hagyta elértéktelenedni a nyugdíjakat, soha nem fizetett nyugdíjprémiumot, sőt nyugdíjadót akart bevezetni.
Háromszorosára emelték a gáz árát, megduplázták az élelmiszerek áfáját, 2002 és 2010 között a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány tizenötször emelte az energiaárakat. Ennek köszönhetően a magyar családok fizették a legmagasabb rezsidíjakat egész Európában. Ráadásul a bankok, az energiavállalatok, a média és a távközlés külföldi tulajdonban voltak.
Emlékezetes, hogy amikor a baloldal hatalmon volt, az ország eladósítása mellett visszavonták a támogatott forintalapú hiteleket és megszüntették a Fidesz-kormány (1998-2002 között) által bevezetett otthonteremtési támogatást.
Majd ezek után Gyurcsányék szabadjára engedték a devizahiteleket, amivel egyértelműen a külföldi tulajdonú bankoknak kedveztek (hiszen ezek anyabankjai tudtak devizát biztosítani fedezetként a magyar leánybankjaiknak). A támogatott forinthitelektől megfosztott magyar családok arra kényszerültek, hogy devizahiteleket vegyenek fel, elsősorban svájci frankban, emiatt pedig 2008 után, amikor Gyurcsány gazdaságpolitikája miatt a forint árfolyama összeomlott, óriási adósságspirálba kerültek, és elvesztették szinte mindenüket.
A Gyurcsány-Bajnai-korszak alatt 140-szeresére nőtt a családok devizahitel-állománya, és közel 750 ezer család otthonára tették rá a kezüket a bankok. A családok semmiféle segítséget vagy támogatást nem kaptak ebben a nehéz helyzetben 2010-ig, az Orbán-kormány megalakulásáig.
2006-ban az országgyűlési választás kampányban Gyurcsány Ferenc akkor szocialista miniszterelnök és miniszterelnök-jelölt még azt hazudta, hogy nem készülnek a vizitdíj bevezetésére, 2007-ben aztán mégis életbe lépett az intézkedés, éppúgy, mint a kórházi napidíj. A vizitdíj eltörlése érdekében a Fidesz indított népszavazást, 2008-ban a szavazáson résztvevők nagy többsége a megszüntetés mellett szavazott.
A legtöbben azt sérelmezték, hogy Gyurcsányék fizetőssé tették az egészségügyet, miközben az emberek továbbra is fizették a társadalombiztosítást.
Lassan 17 éve annak, hogy 2006. október 23-án Gyurcsány Ferenc parancsára azonosító nélküli rendőrök rontottak a békés megemlékezőkre. A Fidesz ünnepi rendezvényén lovasrohamot vezényeltek babakocsis anyukák és bottal közlekedő idősek ellen is, kilőtték több ember szemét, viperával ütötték a megemlékezőket, sokszor még az étteremből is kirángatták az ott vacsorázókat. A Gyurcsány-terror célja a megfélemlítés és a hatalom megőrzése volt. A bukott kormányfő azóta sem vállalta tettének a következményeit, sőt büszke akkori cselekedeteire.
A 2010-es választások és kormányváltás után szembesült valójában azzal az akkor megalakuló Orbán-kormány, hogy mekkora bajt hagyott maga után a 8 éves baloldali kormányzás. 2010-ben így fogalmazott Kósa Lajos:
Sokkal rosszabb a helyzet, mint hittük: az átadás-átvétel alapján úgy tűnik, hogy a cél jelenleg a közvetlen államcsőd elkerülése
– jelentette ki a Fidesz ügyvezető alelnöke. A Napi Gazdaság konferenciáján arra hívta fel a figyelmet, hogy "van olyan igazgatási ágazat, ahol már júniusra sem tudnak bért fizetni az alkalmazottaknak, elfogyott ugyanis az erre elkülönített keret".
Varga Mihály 2016-ban jelentette ki, hogy Magyarország visszafizette a 2008-ban felvett IMF-EU hitel utolsó részletét. Hangsúlyozta, a 2008-as IMF-EU hitelcsomag felvételéhez a megelőző évek hibás gazdaságpolitikai döntései vezettek. Miközben ezekben az években a többi kelet-közép-európai ország évi 6-8, sőt 10 százalékos gazdasági növekedést ért el, Magyarország csőd közeli állapotba került. A magyar gazdaság megítélését, az ország 2008-as helyzetét jól tükrözi, hogy 2008 őszén másfél hónap alatt mintegy 1000 milliárd forint állampapírt adtak el a befektetők.
A miniszter elmondta: 2002-ben, a kormányváltás idején az államadósság GDP-hez mért aránya 53 százalék volt, 2010-ben ez az arány már 85 százalékot mutatott.
756 milliárd forintot tüntettek el Gyurcsányék. A 2002-ben hatalomra kerülő baloldali kormányok legfőbb törekvése a nemzetközi tőkés érdekek maradéktalan kiszolgálása volt, ezért felgyorsították azt a privatizációt, ami már a korábbi, 1994-98 közötti baloldali Horn-kormányt is jellemezte. A 2002 és 2010 közötti balliberális kormányzás alatt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kimutatása szerint közel 190 céget privatizáltak a nemzeti vagyonból a a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok, amelyből csupán 756 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, miközben óriási maradt az államháztartás hiánya. Utóbbi rendre meghaladta a 3 százalékot, 2006-ban például 9,3 százalék volt –, illetve nőtt az államadósság is ezekben az években.
Nem kérünk ebből. elég volt ez egyszer is. És végül azt mondhatjuk, hogy Magyarország politikailag elég stabil, gazdasága pedig elég erős, hogy letörje az inflációt, megvédje a nyugdíjakat, megvédje a fizetéseket, megvédje a munkahelyeket, és a következő évben ismét jelentős gazdasági növekedést érjen el
- mondta Orbán Viktor kormányfő az Országgyűlés őszi szakaszának kezdetén a Parlamentben. Hozzátette, hogy Brüsszel szemben áll a magyar emberekkel, és nem hagyhatjuk, hogy Magyarország ellenségei visszalökjenek minket a Gyurcsány-korszakba.