Így mosakodnak Gyurcsányék

Gyurcsány Ferenc az új szezonra új jelzővel állt elő, amivel a DK utódpárti arculatát igyekszik áramvonalasabbra formálni Kiszelly Zoltán szerint. A politológus a hirado.hu-nak nyilatkozva azt is elárulta, a volt miniszterelnök miért érezhette ennek szükségét. Orbán Viktor miniszterelnök egyébként reagált is a DK új kommunikációs kísérletére: „Magyarország nem szeretne újabb Gyurcsány-korszakot, akárhogy is hívják.”

„Új kormány kell. Szociáldemokrata kormány kell. Dobrev Klára kormánya” – Gyurcsány Ferenc korábbi szocialista miniszterelnök ötször ismételte el ezt a mondatot napirend előtti felszólalásában az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitóülésén.

Hogy mit akart ezzel mondani, arra Kiszelly Zoltánnal, a Századvég politikai elemzési igazgatójával kerestük a válaszokat.

Új szezon, új jelző – foglalta össze röviden a politológus. Kiszelly szerint ugyanis a DK ugyan előnyhöz jutott a többi baloldali párttal szemben az árnyékkormány ötletével, de áttörést nem sikerült vele elérnie, hiszen továbbra is közelebb áll a támogatottsága a tíz százalékhoz, mint a húszhoz.

„Gyurcsány Ferenc ezzel az új kommunikációs kísérlettel indirekt módon elismerte, hogy pártja fölött üvegplafon húzódik, ezt próbálják most áttörni azzal, hogy igyekeznek lemosni magukról az utódpártiság stichjét”

– magyarázta Kiszelly, aki szerint ehhez a szociáldemokrácia hívószót választották.

A politológus úgy fogalmazott, „az utódpárt utódpártja arra játszik, hogy a szociáldemokrácia kifejezés a nyugati jóléti államokat, például Svédországot juttatja az emberek eszébe.”

Kiszelly Zoltán azt is hozzátette, Gyurcsány ezzel egyértelműen határt akar húzni a DK és az ellenzék magát újbaloldalinak nevező pártjai között, amelyeket a közelgő európai parlamenti választáson megpróbálnak majd leradírozni.

A Századvég politikai elemzési igazgatója viszont arra is felhívta a figyelmet,

a DK-nak nem lesz könnyű dolga, ha a jóléti államok szociáldemokratáihoz akarja magát hasonlítani.

A politológus rámutatott, a magaslabdákat Kocsis Máté, a Fidesz-frakcióvezetője és Orbán Viktor miniszterelnök is azonnal leütötték a parlament ülésén Gyurcsány-beszédre reagálva.

„Közelebb jutottunk az erős Magyarországhoz, ahhoz képest, amilyen ez az ország Gyurcsány Ferenc kormányzása idején volt”

– mondta Orbán Viktor.

„A házastársi terv, hogy visszahozzák a Gyurcsány-korszakot újra Magyarországon, legfeljebb most nem a férj nevén.

Szeretném világossá tenni, hogy szerintem Magyarország nem szeretne újabb Gyurcsány-korszakot, akárhogy is hívják.

Magyarország nem kér még egyszer abból a korszakból, amiből csak hosszú évek kemény és verejtékes munkájával tudta kiküzdeni magát”

– hangsúlyozta a miniszterelnök.

A kormányfő egyébként mindezt megelőzően napirend előtti beszédében leszögezte: „nem akarunk visszamenni oda, ahová Magyarország ellenségei terelni akarnak bennünket: vissza a Gyurcsány-korszakba”, amikor nem itt Budapesten, hanem Brüsszelben és Washingtonban döntöttek Magyarország sorsáról, amikor az IMF itt ült a nyakunkon, amikor a bankok, az energiavállalatok, a média és a távközlés külföldi tulajdonban voltak, amikor a hitelezés svájci frankban zajlott, amikor elvettek a nyugdíjasoktól egyhavi nyugdíjat, az ápolóktól, orvosoktól, tanároktól, tisztviselőktől pedig egyhavi fizetést, eltörölték a családtámogatásokat és a magyar családok fizették a legmagasabb rezsit Európában.

Ősszel Magyarország ellenfelei – a Soros-birodalom, a brüsszeli bürokraták és az amerikai demokraták – várhatóan egyszerre lépnek majd fel a követeléseikkel, de ezeket nem fogadhatjuk el, mert nem akarunk visszamenni oda, ahová terelni akarnak bennünket, a Gyurcsány-korszakba – jelentette ki Orbán Viktor hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

A miniszterelnök azt mondta: Magyarország politikailag elég stabil, gazdasága pedig elég erős, hogy letörje az inflációt, megvédje a nyugdíjakat, a fizetéseket és a munkahelyeket, és a következő évben ismét jelentős gazdasági növekedést érjen el. Hangsúlyozta: megszorításról szó sem lehet.

A kormányfő kifejtette: sikeresen megrendezték Magyarország történetének legnagyobb sporteseményét, a budapesti atlétikai világbajnokságot.

„Tanúbizonyságát adtuk többedszer, hogy nemzetközi események befogadásában, megszervezésében és lebonyolításában a világ legjobbjai közé tartozunk”, mintegy 200 országból fogadtak vendégeket, egymilliárd néző látta a közvetítéseket, 170 ezer látogató érkezett Budapestre, 460 ezer vendégéjszakát töltöttek el itt – sorolta.

Hozzátette: a világbajnokság a kiadásokat kétszeresen meghaladó bevételt termelt a magyar gazdaságnak.

Azt is mondta: a kormány egyik kiemelkedő vállalása, hogy „az energetikai világpiac felfordulása ellenére” fenntartják Magyarország energiabiztonságát, „sőt ebben a zavaros helyzetben is felépítjük a függetlenségünket garantáló energiagazdaságunkat”.

Ezért a nyáron energetikai együttműködést hoztak létre Törökországgal, Azerbajdzsánnal és Katarral, mindhárom országgal megállapodásokat kötöttek – fűzte hozzá.

Kiemelte: Brüsszel úgy döntött, hogy „leválasztják Európát az orosz energiahordozókról; meggyőződésem szerint ez ellentétes Európa érdekeivel, így Magyarország érdekeivel is, de most nincs elegendő erőnk, hogy ezt megakadályozzuk”. A kormány célja nem lehet más, minthogy csökkentse a brüsszeli döntés negatív hatásait – jelentette ki.

Elmondta: “a türk világ” stratégiai szerepet játszik Európa energiaellátásában. Megállapodtak, hogy Magyarország nemcsak gázt szállít Törökországon keresztül, hanem közvetlenül vásárol is tőle, megkezdődött az Azerbajdzsánból vásárolt gáz szállítása Magyarországra és Azerbajdzsánnal nagyszabású energiaszállítási tervekről is megállapodtak – sorolta.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a Kelet és azon belül a türk világ súlya nőni fog Európa számára, lassan és biztosan megkerülhetetlenné válik, és „a magyar kormány ennek régóta tudatában van”.

Felidézte: az orosz-ukrán konfliktus rendezése érdekében tető alá hozott minszki megállapodás törékenysége a kezdetektől fogva nyilvánvaló volt, látták, ha Ukrajna nem adja fel a NATO-csatlakozás szándékát, csak idő kérdése, és újabb konfliktussal kell számolni, ami az Oroszországból érkező energiaszállításokat is veszélybe sodorja majd.

Ezért közép-ázsiai kapcsolatokat stratégiai és baráti szintre emelték – tette hozzá.

Kiemelte: így az orosz-ukrán háború és „az Északi Áramlat elleni terrortámadás – feltehetően állami terrorakció – nem állított bennünket megoldhatatlan feladat elé az ország energiaellátása tekintetében”, és Magyarország keleti külpolitikai stratégiája működik. Megjegyezte: feltöltötték a hazai gáztározókat, jelenleg az éves gázfogyasztás 60 százaléka már rendelkezésre áll.

Orbán Viktor kitért rá: nyáron átvizsgálták a teljes elektromos hálózatrendszert, ennek eredménye biztató, az országos hálózati rendszer tekintélyes részét megnyithatják, és az elszámolási viták rendezése után be tudják fogadni a lakossági napenergiát is.

Kijelentette: Magyarország azon kevés ország közé tartozik, amely 1990 óta úgy csökkentette a szén-dioxid kibocsátását, hogy közben növekedett a gazdaság termelése. Négy-öt évvel előrébb járnak a tervezett ütemhez képest, és „nincs semmi túlzás abban, hogy Magyarország a klímabajnokok klubjához tartozik” – mondta.

A kormányfő arról is beszélt: a kormány egyik legfontosabb stratégiai döntése, hogy legyen ütőképes magyar honvédség és legyen világszínvonalú hadiiparunk is, amelynek érdekében több lépést tettek.

A következő évtizedben Európa „újra militarizálódik”, Magyarországnak a saját biztonsága érdekében alkalmazkodnia kell az új helyzethez, ezért további megállapodásokat kötöttek, amelynek eredményeként harci drónok hazai gyártása is megindul német-izraeli-magyar együttműködésben – mondta.

Megjegyezte: megerősítették Szerbiával a stratégiai partnerséget és kiterjesztették a honvédelemre és a hadiipar területére is. Idén már négyezren kötöttek szerződést a honvédséggel és folytatják a toborzási programot – tette hozzá.

Orbán Viktor elmondta: európai országok, köztük Magyarország és a brüsszeli bürokraták között súlyos összeütközés alakult ki az Ukrajnából érkező gabonadömping miatt.

Magyarország korábban Brüsszel kérésére szállítási folyosót nyitott, hogy Ukrajnából Magyarországon keresztül juthasson el az élelem Afrikába, de „becsaptak bennünket” – idézte fel.

Hozzátette: az ukrán gabonát nem vitték tovább Afrikába, hanem itt értékesítik Magyarországon a magyar gazdák gabonájánál olcsóbban, a hazait kiszorítva. A kormány nem akarja, hogy a jó és garantált minőségű magyar gabona helyett a bizonytalan minőségű ukrán gabonából „süssenek kenyeret a magyar családoknak” – fogalmazott.

Kiemelte: sikerült elérniük, hogy európai beszállítási tilalom lépjen életbe, de „a brüsszeliek a beszállítási tilalmat Ukrajna javára” szeptemberben feloldották, ami súlyosan sérti a közép-európai országok érdekeit és tönkreteszi a magyar gazdákat is. Ezért Lengyelországgal és Szlovákiával együtt behozatali tilalmat rendeltek el Ukrajnából 23 mezőgazdasági termék esetében – mondta.

Hozzátette: a vita azóta kiterebélyesedett, eldurvult és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) elé került, de „mi továbbra is arra szólítjuk fel Brüsszelt, álljon ki a közép-európai tagállamok mellett és ne árulja el Magyarországot se”.

Orbán Viktor úgy folytatta: a tanévkezdéskor a kárpátaljai munkácsi magyar középiskola új ukrán vezetése megtiltotta, hogy az iskolai eseményeken a magyar himnuszt énekeljék és a magyar nemzeti színeket viseljék. „Az ukránok évek óta sanyargatják a magyar iskolákat, ukrán iskolákká akarják őket alakítani, s ha ez nem megy, be akarják őket zárni” – fogalmazott.

Kiemelte: a magyar kormány minden nemzetközi fórumon harcol a kárpátaljai magyarok, különösen a magyar gyerekek jogaiért. „Ukrajnát semmilyen kérdésben sem támogatjuk a nemzetközi életben, amíg vissza nem állítja azokat a korábbi törvényeket, amelyek garantálták a kárpátaljai magyarok jogait” – jelentette ki.

Elmondta: nyáron a kormány jelentős gazdasági döntéseket is hozott. A kormány célja, hogy az év végére az infláció mértéke egyszámjegyű legyen. Az energiaárak és a brüsszeli szankciók olyan mértékűvé emelték az inflációt Magyarországon, hogy azzal a jegybank nem tud megbirkózni, ezért a kormány átvette az infláció elleni küzdelem feladatát és felelősségét – emlékeztetett.

Kitért rá:

a jegybank komoly adósságot halmozott fel az elmúlt években, és a kormány azt javasolja, hogy mentsék ki a jegybankot szorult helyzetéből, ezért egy törvénymódosítást nyújtanak be.

Felidézte: „az indokolatlan áremeléseket alkalmazó multinacionális kereskedelmi vállalatok megfékezése érdekében” online árfigyelő rendszert vezettek be és kötelező, árcsökkentő akciókat rendeltek el. A tervük működik, szeptemberben 12 százalék körüli, év végéig biztosan 10 százalék alatti lesz az infláció – mondta.

Megjegyezte: ha az üzemanyagárakat a kereskedők „nem tudják vagy nem akarják kordában tartani, akkor ismét be fogunk avatkozni”.
A miniszterelnök azt is mondta: a kormány döntéseket hozott annak érdekében is, hogy érdekeltté tegyék a megtakarítással rendelkező magyarokat, hogy fektessék pénzüket állampapírba.

A magyar államadósság kétharmada magyarok, egyharmada külföldiek kezében van, a teljes államadósság 24 százalékát pedig a magyar háztartások tartják a kezükben, és ezzel „éllovasok vagyunk az Európai Unióban” – jelentette ki.

Orbán Viktor az őszi ülésszak várható eseményeiről kifejtette: bár Magyarország továbbra is mindent megtesz a béke érdekében, az orosz-ukrán háború folytatódni fog, a frontvonalak nem mozdulnak, több tízezer ember esik áldozatul mindkét oldalon. „Kimeríthetetlen türelemmel sürgetjük a vérontás megállítását, azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat akarunk” – hangsúlyozta.

Hozzátette: a konfliktusnak továbbra sincs katonai megoldása, a diplomatáknak vissza kell venniük a katonák kezéből az események irányítását. Megjegyezte: több tízezer Ukrajnából menekült ember Magyarországon talált magának új és biztonságos otthont, és a magyar kormány nem fogja teljesíteni az ukrán kormány kérését, „és senkit sem fogunk visszaerőszakolni Ukrajnába”.

A kormányfő arról is beszélt, hogy a brüsszeli bürokraták és Magyarország közötti vita a migráció kérdésében az ősz során folytatódni fog, sőt mélyül és valószínűleg szélesedik.

Korábban Magyarország és Lengyelország tiltakozása ellenére „áterőltettek egy új migrációs paktumot”, de nyilvánvaló, hogy a paktum már megbukott: a tengeri útvonalon érkezők Lampedusa szigetén „már valóságos inváziós hadsereg benyomását keltik” – fogalmazott.

Kiemelte: Magyarország déli határánál ebben az évben eddig 128 ezer betörési kísérletet hiúsítottak meg, a határvadászok elleni támadások mindennapossá váltak, 168 súlyos támadás történt, és a rendőrök közül többen megsérültek.

A migránsok erőszakossága egyre nő, és ilyen körülmények között Magyarország nem teljesítheti a brüsszeli bürokraták követeléseit – jelentette ki.

Azt mondta: Brüsszel ugyanis azt követeli, hogy ezeket a migránsokat engedjék be Magyarországra, hozzanak létre több ezer, sőt, több tízezer ember számára migránstábort, migránsgettót Magyarországon. Sőt, „ne csak a határainkat, ostromlókat fogadjuk be, hanem hozzunk még ide migránsokat más európai országokból is”, vagyis „azokat akarják ránk kényszeríteni, akiktől ma védjük a déli határt” – tette hozzá.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a csatlakozási szerződésünkben egyetlen szó sincs migránsok kötelező befogadásáról, migránskvótáról vagy migránsgettókról, és „ilyesmit utólag sem fogadhatunk el”. Az ősz nehéz lesz, mert a brüsszeliek még a jövő évi európai választások előtt „le akarják nyomni a torkunkon a migránspaktumot” – mondta.

Orbán Viktor emlékeztetett: nem migránskvóta kell, hanem határkerítés és határőrizet, nem a bajt kell idehozni, a segítséget kell odavinni. Európai megoldás csak akkor lesz, ha Brüsszelben megértik és elfogadják, hogy csak az léphet az Európai Unió területére, akinek a kérelmét már előzetesen elbírálták, és a belépésre engedélyt kapott – fűzte hozzá.

Kitért rá: egy másik küzdelem is folyik Magyarország és Brüsszel között, ugyanis gazdasági jellegű “követeléseket szegeztek a mellünknek”. A Brüsszellel szembeni konfliktust csak teljes nyíltsággal lefolytatott vitákban és a magyar emberek erőteljes, ha lehet, teljes támogatásával tudják megvívni és megnyerni – fogalmazott.

Hangsúlyozta: Brüsszelben világossá kell válnia, hogy Brüsszel nem a magyar kormánnyal, hanem a magyar emberekkel áll szemben. A rezsivédelem nélkül a magyar családok megélhetése veszélybe kerülne, és „nem fogadjuk el, hogy brüsszeli bürokraták, akik nem itt élnek, nem ismerik a magyar családok helyzetét, akik alig tudnak valamit Magyarországról és ki tudja, milyen érdekeket képviselnek, döntsék el, mekkora legyen az energia ára Magyarországon” – jelentette ki.

Kiemelte: azt sem fogadják el, hogy az árspekuláns multikat terhelő adókat és a bankok, energiacégek extra profitjára kivetett adókat Brüsszel eltöröltesse. „Nem adhatunk szabad kezet a multinacionális cégeknek, hogy újra szabadon emeljék az árakat, és az egekbe tornázzák a profitjukat” – jelentette ki.

Elmondta: több mint félmillió magyar családot véd a kamatstop rendszer. Nyilvánvaló, hogy ez nem maradhat így örökké, de a kamatstop kivezetése csak akkor lesz lehetséges, ha az infláció és vele együtt a kamatok szintje jelentősen csökken és nem teszi tönkre a hiteleket fizető családokat – tette hozzá.

Hangsúlyozta: a kamatstop kivezetésének nem jött el az ideje és ezt Brüsszel sem követelheti Magyarországtól.

A miniszterelnök kifejtette: „éppen az ellenkezőjét kell csinálni annak, amit Brüsszel követel”.

Megszorításokról szó sem lehet, a családokat védeni kell, a rezsivédelmet fenn kell tartani, a nyugdíjasoknak oda kell adni novemberben az infláció alapján őket megillető további emelést, a munkahelyeket meg kell védeni, az államadósságot csökkenteni kell, a belföldi vállalati tulajdont növelni kell és az év végéig egyensúlyba kell hozni a béreket az árakkal, hogy a fizetések legalább éves átlagban ne veszítsenek az értékükből, és 2024-ben a gazdaság és a bérek is újra növekedésnek induljanak – sorolta.

Kiemelte: „Brüsszelből nem életidegen gazdasági utasításokra, ezerszer kudarcot vallott megszorítások kikényszerítésére van szükségünk, Brüsszel inkább adja ide azt a pénzt, ami jár a magyaroknak, és máris fényesebben néz ki az államháztartás helyzete is”.

A kormányfő kijelentette: Brüsszel ebben az évben „hárommilliárd euróval tartozik nekünk, miközben mi eleget tettünk a mintegy egymilliárd eurós befizetési kötelezettségünknek”.

Mindeközben Brüsszel azt várja, hogy „járuljunk hozzá az Európai Unió költségvetésének egyhangúságot igénylő módosításához”, azt kérik, „adjunk több pénzt, miközben politikai okokból azt is megtagadják tőlünk, ami nekünk járna” – fogalmazott.

Hangsúlyozta: ősszel Magyarország ellenfelei várhatóan egyszerre lépnek majd fel a követeléseikkel, “a Soros-birodalom, a brüsszeli bürokraták és az amerikai demokraták csupa olyasmit akarnak tőlünk, amit mi nem tudunk, s azt hiszem, nem is akarunk megadni nekik”.

Kifejtette: az amerikai adminisztráció továbbra is azt akarja, hogy „szálljunk be a háborúba, szállítsunk fegyvert, adjunk még több pénzt Ukrajnának, de legalábbis járuljunk hozzá, hogy Brüsszel a mi pénzünket odaadhassa nekik”.

Brüsszel azt akarja, hogy „engedjük be a migránsokat és építsünk nekik migránsgettókat, engedjük be a szexuális propagandát az iskolába, engedjünk át nekik gazdasági döntési jogköröket és ráadásul mondjunk le az önálló külpolitikáról és adjuk fel az egyhangú döntés jogát a politikai kérdésekben” – sorolta.

Megjegyezte: azzal fenyegetnek, hogy ha „mindezt nem tesszük, akkor folyamatos nyomást gyakorolnak majd ránk, visszatartják a brüsszeli pénzeket és a Soros-birodalom pénztárán keresztül fizetni fogják a magyar baloldalt, vagyis a magyar kormány belföldi ellenfeleit”.

Orbán Viktor kijelentette: erre azt lehet válaszolni, hogy Magyarország nem tartozik a „jawohl-országok klubjába”, akik ha telefont kapnak Brüsszelből, csak annyit válaszolnak: „jawohl!”. Másodszor, Magyarország nem engedheti, hogy bárki korlátozza a függetlenségét és szuverenitását.

Harmadszor, Magyarország tolerancia-ajánlatot tett Brüsszelnek, „miszerint mi nem követeljük, hogy tegyék magukévá a migrációról vagy a gyermekek iskolai neveléséről vagy a külpolitikáról vallott nézeteinket, s azt kérjük, cserébe ők is tolerálják a mienket” – fogalmazott.

Úgy folytatta:

negyedszer, a gazdasági követeléseiket nem fogadhatjuk el, mert „nem akarunk visszamenni oda, ahová Magyarország ellenségei terelni akarnak bennünket: vissza a Gyurcsány-korszakba”,

amikor nem itt Budapesten, hanem Brüsszelben és Washingtonban döntöttek Magyarország sorsáról, amikor az IMF „itt ült a nyakunkon”, amikor a bankok, az energiavállalatok, a média és a távközlés külföldi tulajdonban voltak, amikor a hitelezés svájci frankban zajlott, amikor elvettek a nyugdíjasoktól egyhavi nyugdíjat, az ápolóktól, orvosoktól, tanároktól, tisztviselőktől pedig egyhavi fizetést, eltörölték a családtámogatásokat és a magyar családok fizették a legmagasabb rezsit Európában – sorolta.

Hangsúlyozta: Magyarország politikailag elég stabil, gazdasága pedig elég erős, hogy letörje az inflációt, megvédje a nyugdíjakat, megvédje a fizetéseket, megvédje a munkahelyeket, és a következő évben ismét jelentős gazdasági növekedést érjen el.