tóth gabi
A miniszterelnök a háborús béklyóról, az infláció letöréséről is beszélt a Kossuth rádiónak adott péntek reggeli interjújában.
Péntek reggel terjedelmes interjút adott a Kossuth rádióban Orbán Viktor miniszterelnök.
"Egy olyan helyzetben, amelyben az európai gazdaság van és amelyben mi vagyunk, egymásra épülő intézkedéseket kell megtenni. A baj gyökerét nem tudjuk orvosolni, és ez a háború. És a szankciókat sem tudjuk befolyásolni, így marad az a nehéz környezet, amely megköt mindegyikünket" - fogalmazott a miniszterelnök.
Szerinte a háború egyre brutálisabb, egyre modernebb fegyverek veszik el százak és ezrek életét naponta, de egy normális közegben Európa és Magyarország is a szebbik arcát tudná mutatni, de "a megoldás kulcsa a nagyfiúk kezében van".
De mit lehet tenni?
"Három dolgot. Meg kell védeni a munkahelyeket, ezzel nem állunk rosszul, sőt 70-80 ezer betöltetlen álláshelyünk van, ezt a munkát el kell végezni. Képesek vagyunk fenntartani azt az állapotot, hogy akik dolgozni akarnak, dolgozhassanak is. A második dolog nehezebb is, az infláció letörése, úgy érzem, most üstökön is ragadtuk. (...) Erőt kellett mutatni a multiknak, azt kellett mondani, hogy ez így nem megy. Ez egy felnőtt ország, művelt, gazdaságilag kifinomult ország, a dolgoknak ára van, a tisztességes haszon elkerülhetetlen része a gazdaságnak, de azt kell mondani, hogy ami sok az sok" - érvelt az árakciózás mellett a kormányfő, aki szerint az igazi eredmény az inflációban augusztusban mutatkozik meg, ami majd jogos reményt ad arra, hogy őszre egy számjegyű legyen a pénzromlás üteme.
Ezt követően a reálbéremelés lehetőségéről beszélt, ami szintén össze van kötve a pénzromlás ütemével, de a gazdasági növekedéssel is.
"Fontos, hogy a gazdasági növekedés visszatérjen a háborús sokkból, a háború letérített minket a pályáról, de vissza kell kapaszkodnunk, erről beszélt a gazdasági miniszter is a minap. A számok csúnyán csökkentek a második negyedévben, de az a jó hír, hogy ezen már túl vagyunk, a helyzet most már jobb. Ennek érdekében számos intézkedést is hoztunk, a miniszterek sem nyaralnak" - fogalmazott.
A magyar gazdaság az első negyedévben szerinte jól állta a sarat, az emberek pedig "akartak dolgozni", érezték, hogy amit tesznek, "nem szélmalomharc".
"Nem csak sok emberrel beszélek, de a gazdaság sok szereplőivel is, látom, hogy nem adták fel, nem menekülőre fogták. Ezért azt kell mondanom, hogy a növekedés tekintetében az év végére - bár be van tiltva a jóslás egy miniszterelnöknek -
egy pozitív 0-t szeretnék elérni"
- fejtegette. Ez 0 és 1 százalék közötti növekedést jelent.
Szerinte az év második felében lévő béremelések ellensúlyozzák azt a rosszat, ami az első félévben történt.
A gazdasági növekedéshez szükséges viszont az adósságkamatok visszaállása egy elviselhető szintre.
Ezt követően beszélt az atlétikai vb-ről is.
"Itt egy nagyobb dologról van szó, mint egyszerű gazdasági kalkulációról. Volt egy nagy tervünk 2010-ben. Mi Budapestről azt mondjuk, hogy az elsősorban a budapestiek otthona. De ez a nemzet fővárosa is, amely mindenkié, olyan hely, ahová mindenkinek el kell jönnie. Azt a célt tűztük ki, hogy adjuk meg a fővárosnak, hogy bármilyen világeseményt vendégül tudjunk látni. Az első nagy beruházás a Hungexpo felújítás volt. A vadászati világkiállítással megmutattuk, hogy milyen fantasztikusan tudunk egy ilyen vásárvárost működtetni. Ezt követően jött a Várkert bazár, a Vigadó, a kulturális eseményeknek már büszkén tudtunk otthont adni. Ezt követően érkezett a sportesemények világa, volt vizes-vb, labdarúgó-Eb, most itt az atlétikai világbajnokság és a hírek szerint karnyújtásnyira vagyunk egy BL-döntő megrendezésétől" - fejtegette.
Örömhírként számolt be róla, hogy most érkezik a katari emír - napokon belül bejelentések lesznek a látogatásával kapcsolatban -, jön a szerb elnök és a török elnök is, jönnek a kirgizek, a türkmének és számos üzletember, több mint egy tucat találkozója lesz augusztus 20. és a vb apropóján Orbán Viktornak.
Szerinte a magyar történelem nem bonyolult, de kötelezettségeket ró mindenkire.
"Fölkerekedtünk, megkerestük ezt a helyet, berendezkedtünk. Nekünk itt nincs rokonunk, a mi kultúránk csak nekünk fantasztikus. Amit 1100 éve elfoglaltunk, azt azóta tartjuk, a területünket is, ami néha nagyobb, néha kisebb" - fejtegette Orbán Viktor, aki szerint az államszervezési döntésekben Szent Istvánnak van kulcsszerepe. "A születésnap alkalom arra, hogy megköszönjük neki, de alkalom arra is, hogy a tanulságokat zsebre vágjuk."
Úgy látja, minden magyarnak éreznie kell, hogy egy nagy folyamat része.
A stúdióból Orbán Viktor a Rheinmetall gyáravatójára utazik Zalaegerszegre, amivel kapcsolatban elmondta: kell az erő.
"A magyar hadsereg lényege a harcos, a katona, harcosokra van szükség, nem egyenruhás alkalmazottakra, noha a hadseregünk békehadsereg" - részletezte. "Annyi pénzünk, hogy mindig megvegyük a legmodernebb technikát, ezért nekünk saját hadiipar kell. A NATO tagjai vagyunk, a nemzeti össztermék 2 százalékát a hadiiparra kell fordítanunk, ezt beállítottuk arányként, Zalaegerszeg büszke lehet arra, hogy megkezdhetik gyárai a legmodernebb harci járművek próbagyártását, a gyárban 49 százalék magyar állami tulajdon van, a következő hetek-hónapokban fogunk átadni újabb üzemeket. A háború tanulsága nem az, hogy mennyi fegyvered van, hanem hogy mennyit tudsz gyártani. A béke megvédése nélkül nincs béke" - összegzett.