A gyerek szeme láttára halt meg az apja - elvigyék a temetésre?

A közösségi portálon fordult ismerőseihez kérdésével a kétségbeesett édesanya. Tízéves kisfia egyedül volt otthon az édesapjával, amikor annak szívrohama volt. A gyermek tanúja lett így apja halálának, akin már nem lehetett segíteni. Most a temetésre készülnek és az anyuka bizonytalan abban, vajon mi a jobb a kisfiúnak: ha elviszi a temetésre vagy ha inkább barátok gondjaira bízza arra az időre. A kérdés megosztotta az internet népét. 

Sokan úgy gondolják, a gyermeket jobb megkímélni a halálnak a gondolatától is. Az elmúlással való szembenézés bármilyen életkorban nagyon nehéz feladat. Ugyanakkor vannak olyan vélemények is, hogy jobb, ha a gyerekeket bevonják a család szomorú eseményeibe is és a családdal lehet a gyászszertartáson. A szakemberek szerint nincs elfogadott általános életkor, minden gyerek, minden eset más és más.

Mennyi idősen vegyenek részt a gyerekek temetésen? 

A pszichológusok szerint a válasz attól függ, a gyermek mennyire érett, tehát nincs egy átlagos életkor, amit ki lehetne jelenteni. A szakemberek szerint a legtöbb gyermek nyolc és tíz éves kora között érti meg a halált, de valamilyen formában a fiatalabbak is tudatában lehetnek az elmúlásnak.

- tanácsolja Kenneth J. Doka, Ph.D. pszichológia professzor, vezető tanácsadó. "A temetések fontos családi rituálék, ha jól csináljuk, akár terápiaként is hathat. Megerősítik a halál valóságát, ami gyakran kritikus egy gyermek számára."

Fontos, hogy tudja, mire számíthat

A szakértő szerint érdemes megkérdezni a gyermeket, hogy ő mit szeretne és elmagyarázni neki, mi fog történni.

"Ahhoz, hogy a gyerekek megfelelő döntést hozhassanak, először információra van szükségük; ha még soha nem vettek részt temetésen, tudniuk kell, mire számíthatnak. Mutassuk meg a gyereknek, hogy hol fog zajlani a temetés, hogyan néz ki egy koporsó vagy egy urna. Magyarázzuk el, hogy egyesek sírni fognak, mert hiányzik nekik az elhunyt, míg mások mosolyoghatnak vagy akár nevethetnek is, amikor az elhunytra emlékeznek." 

Ne hagyjuk magára

- tanácsolja a pszichológus.