kulcsár edina
Egyes BKV járműveken forróság tombol a klíma hiányában, míg van olyan villamos, ami olyan hideg, mint egy hűtőláda. Igen veszélyes lehet, ha egyikről a másikra kell átszállnunk: hősokkot is kaphatunk.
Beköszöntött az újabb hőhullám, Európa-szerte tombol és hazánkat sem kíméli. Aki csak teheti, vízparton igyekszik hűteni magát, azonban sokaknak muszáj dolgozni járni, vagy ügyeket intézni ebben a nagy melegben is. Budapesten fontos szerepet játszik a budapesti tömegközlekedés a városlakók életében, és kifejezetten jól tud esni, ha a nagy melegből pl. egy klimatizált járműre szállunk fel. Jól esik, de nem veszélytelen, mint ahogy az sem, mikor egy forró buszról szállunk át a lehűtött villamosra. Akár hősokkot is kaphatunk.
A Metropol munkatársai most megnézték, milyen hőmérsékletkülönbség van az utca, a forró buszok és a klimatizált villamosok között.
Hőmérővel indultak el megnézni a BKV budapesti járatait, hogy kiderüljön, melyiken hány fokban utazhatnak az utasok. Az eredmény: a hűtés nélküli buszokon a kinti 36 fokos levegő 38 fokra emelkedik, a klimatizált kombínókon pedig 28 fokra hűl. Ez a 10 fokos hőkülönbség elsőre nem tűnik jelentősnek, de a valóságban komoly hatást gyakorolhat az utasokra.
Ha a vörös riasztás nem lenne elég megterhelés a szervezetünknek, még itt vannak az átszállásokkal járók is. A nagy melegben kitágul a perifériás érhálózatunk, így a szívünknek sokkal több munkába kerül a vérkeringés fenntartása. Ráadásul amikor a külső hőmérséklet magas, plusz az utazás során a testünk további hőt termel, de eközben nem tudja magát megfelelően hűteni, hőgutát kaphatunk. A felhevült, hűtés nélküli buszokon pedig csak még rosszabb a helyzet. A légkondicionálás hiánya és a tömeg a járművekben a meleg levegő párásodásához vezet, ami még tovább nehezíti a hőleadást, illetve fokozza a hőérzetet is.
Ez különösen az idősek, a csecsemők, a kisgyermekek és az egészségügyi problémákkal küzdő emberek számára lehet rendkívül veszélyes.
A hőguta kockázata jelentősen megnő, amikor hosszabb ideig tartózkodnak forró és nehezen szellőző helyeken, mint például a légkondicionálás nélküli tömegközlekedési járműveken.
A másik veszélyforrás a hősokk jelensége. Ez akkor ér minket, amikor valaki hirtelen nagy melegről hideg helyre kerül, például amikor valaki a forró párás buszról átszáll egy erőteljesen légkondicionált kombínóba. Ez a közel 10 fokos hőmérsékletváltozás gyors és jelentős, amely komoly hatást gyakorolhat az emberi szervezetre. A hirtelen hideg hatására az addig tág erek összehúzódnak a bőrben, és a véráramlás csökken, hogy megpróbálja megőrizni a test belső hőmérsékletét. Emiatt keringési zavar alakulhat ki. A hősokk tünetei közé tartozhat a hidegrázás, remegés, hideg verejtékezés, szédülés, fejfájás, gyengeség és általános rossz közérzet. Ezek a tünetek általában rövid távon jelentkeznek, és általában pár percen belül enyhülnek vagy megszűnnek.
Annak érdekében, hogy megelőzzük a hősokkot, fontos a test fokozatos hőmérséklet-változásokhoz való hozzászoktatása. Például, amikor valaki elhagyja a forró buszt, pár percig érdemes az árnyékban a mozgó levegőn hűsölni, mielőtt a klimatizált villamosra száll fel. Ezenkívül érdemes könnyű ruházatot viselni, hogy a test könnyebben szabályozhassa a hőmérsékletet.