kulcsár edina
Hiába mondja Karácsony Gergely, hogy az autósokat ösztönözni kell, váltsanak tömegközlekedésre, ha éppen az ő számukra teszi drágábbá a közlekedést. Ugyanis az autósok és a vidékiek közlekednek általában vonaljeggyel, aminek az árát most közel 30 százalékkal megemelték.
Vonaljeggyel nemcsak a turisták közlekednek gyakran, hanem az autósok is, amikor nem akarnak állni a fővárosi dugóban. A parkolás költségei is nagyon megemelkedtek, a rosszul kialakított biciklisávok és a rakpart lezárása miatt már nyáron is dugó van - és most majd a vonaljegyért is többet kell fizetni.
Ráadásul fizetőssé tették a P+R parkolókat is. Így az ember nem tud másra gondolni: a jegyáremelés az autósok újabb megsarcolása. Ha ösztönözni akarnák az autósokat a tömegközlekedésre, akkor a P+R parkolójegy érvényes volna a tömegközlekedésre is, ahogyan például Párizsban.
"Nem emeljük a vonaljegyek és a bérletek árát, mert nincs olyan áremelés, ami megoldaná a budapesti közösségi közlekedés finanszírozási problémáit" - jelentette ki Karácsony Gergely főpolgármester a saját Facebook-oldalán 2022 júniusában.
Most viszont szeptember 1-jétől csaknem 30 százalékkal emelte a fővárosi tömegközlekedési eszközökre vásárolható jegyek árát: a vonaljegy most 350 forintba kerül, szeptembertől 450 forintba, a buszon, villamoson megváltott jegy ára 450 forintról 600 forintra nő, míg a tíz darabos gyűjtőjegy ára egy ezressel, 3000-ről 4000-re növekszik.
A BKK közleményében azzal indokolja az áremelést, hogy a budapesti közösségi közlekedés iránti igény és használat folyamatosan nőtt az elmúlt években. Azt írják, a BKK a válságok ellenére próbálta tartani a lépést, hiszen új buszok és trolik érkeztek a flottába és befejezték az M3-as metróvonal felújítását. Tegyük hozzá: ezeket a fejlesztéseket még a Tarlós István által irányított városvezetés készítette elő és rendelte meg.
Azt írják továbbá, hogy "a BKK fenntartójaként a fővárosnak is komoly anyagi terhet jelentett a közösségi közlekedés támogatása, hiszen a szolgáltatások fejlesztése és működtetése jelentős összegeket igényelt". Ennek ellentmond a főpolgármester tavalyi bejegyzése, miszerint a közlekedési vállalat fenntartásában aligha segít egy jegyáremelés. Amivel egyébként nem is mindenki ért egyet a Városházán.
"Nézze, szerintem erről azért kérdezze a főpolgármestert, mert én nem értettem ezzel egyet. Szerintem nem kellett volna megemelni a jegyárakat" - mondta Tüttő Kata főpolgármester-helyettes a Hír TV-nek. Hozzátette: a jegyek ugyan csaknem 30 százalékkal drágulnak szeptembertől, de a bérletek árához egyenlőre nem nyúlnak.
A Metropol utasokat kérdezett, mi a véleményük a jegyáremelésről. Sokan járnak bérlettel, őket az áremelés most nem érinti, de úgy vélekedtek, a mai infláció mellett ez a lépés nem lepte meg őket. Azt már jobban zokon vennék, ha a havi rendszeres kiadást jelentő bérletek árához nyúlna hozzá a főváros. A 30 százalékos árnövekedést azonban többen is arcpirítóan soknak találták, úgy vélték, 15-20 százalék lett volna reális. Különösen azokat érinti érzékenyen az áremelkedés, akik nem gyakran, de rendszeresen utaznak Budapesten tömegközlekedéssel és gyűjtőjegyet szoktak vásárolni, illetve a vidékieket, akiknek nem érdemes megvenniük a bérletet, de amikor a fővárosba látogatnak, így többet kell majd fizetniük a tömegközlekedésért.
Május 1-jétől lényegesen olcsóbban, a diákok pedig szinte ingyen utazhatnak itthon vonattal és busszal az ország- illetve megyebérletekkel, Az országbérlet 18.900 forint egy hónapra, a vármegyebérlet 9450 forint, míg a diákoknak mindössze 1890 forintot kell fizetni az országbérletért és 945 forintot a vármegyebérletért. Ezekkel mind a MÁV, mind a Volán járatain lehet utazni ország- illetve vármegye szerte. A kormány az ország- és vármegyebérleteket éppen azért vezette be, hogy megkönnyítse és kedvezőbbé tegye a tömegközlekedés használatát.