Nagy változásokat hoz a július, sokakat érint! - mutatjuk

Néhány korábban hozott kormányzati intézkedés is július elsején lép életbe, de a MÁV új díjszabási rendje is ettől a naptól él majd. A hitelt felvevőknek könnyebb, illetve nehezebb lesz innentől kezdve, hiteltípustól függően, és egyszerűbb lesz kideríteni, hol a legolcsóbb a kenyér. Összegyűjtöttük milyen változások lépnek életbe júliustól!

Változnak a hitelfelvétel szabályai

A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) jelenlegi szabályozása szerint ha az adós vagy az adóstársak összesített, igazolt havi nettó jövedelme alacsonyabb, mint 500 ezer forint, akkor a havonta fizetendő hiteltörlesztés (az adós valamennyi hitelét figyelembe véve) nem haladhatja meg a jövedelem 50 százalékát. Ha az adós vagy adóstársak legalább 500 ezer vagy azt meghaladó összegű jövedelemmel rendelkeznek, akkor a hiteltörlesztés összege a jövedelem 60 százalékáig mehet fel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) JTM-rendelete szerint. Ez az 500 ezer forintos küszöbérték emelkedik júliustól 600 ezer forintra. A szabályt jelzáloghitelekre és fedezetlen hitelekre, így személyi kölcsönökre is alkalmazni kell-írja a Bank360.hu.

Indul az online árfigyelő adatbázis

Annak érdekében, hogy az élelmiszerárak tovább csökkenjenek, és még inkább fokozódjon a verseny a kiskereskedelemben a Gazdasági Versenyhivatal elnökének javaslatát elfogadva egy online árfigyelő adatbázis bevezetéséről döntött a kormány, ami 2023. július 1-jétől lesz elérhető. A hamarosan elinduló online árfigyelő rendszer lehetővé teszi, hogy a vevők összehasonlítsák a nagyobb boltláncok árait. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint összesen 62 termékcsoportba tartozó áruk között lehet majd böngészni az új felületen.

Jobban megéri majd állampapírt venni

Szintén július 1-én hatályba lép a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló kormányrendelet. Ennek értelmében a kamatjövedelmek után – kivéve az ingatlanalap befektetési jegyből származó kamatjövedelmet – a veszélyhelyzet ideje alatt átmenetileg szociális hozzájárulási adót is kell fizetni a személyi jövedelemadó mellett. A szabályozás bevezetésével a kormány célja az, hogy fokozza az állampapírok iránti keresletet - áll a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) közleményében. A szociális hozzájárulási adót (szocho-t) olyan befektetésekből és megtakarításokból származó jövedelmekre kell majd megfizetni, amik a személyi jövedelemadó törvény szerint kamatjövedelemnek minősülnek és amik után jelenleg 15 százalékos SZJA fizetési kötelezettség áll fenn. Ilyen például a megtakarítási célú élet- és nyugdíjbiztosítás, a nyereménybetét és a különböző lekötött betétek. Ehhez képest nulla az adó, ha állampapírt veszünk. Ez a szabály a 2019. június 1. után kibocsátott lakossági állampapírokra él. Ráadásul ha az ehhez szükséges értékpapírszámlát az államkincstárnál vezetjük, akkor annak nincs is díja, továbbá az ide és innen utalt pénzre nem számolnak fel tranzakciós illetéket sem.

Júliustól IC-n is utazhatnak az országbérletesek

Úgy döntött a MÁV, hogy megszünteti az IC-pótjegyeket. Ennek köszönhetően az országbérlettel utazók is igénybe vehetik a helyjegyköteles járatokat. A július első napjától érvényes új díjszabási rend szerint az eddigi IC-pótjegyek megszűnnek, a funkciójukat pedig egységes árazású helyjegyek veszik át, melyek megváltásával immár országbérlettel is utazhatunk az IC-vonatokon. Az IC-helyjegy elővételben egységesen 650 Ft, az utazás napján megváltva pedig 990 Ft lesz. A nem IC-minőségű kocsikból álló, de helyjegyköteles vonatokon, illetve vonatrészeken pedig egységesen 300 Ft-ra módosul a helyjegy ára. Ettől az időponttól lesz lehetőség arra, hogy országbérlettel is utazhassunk az ilyen vonatokon, illetve kocsikban. Az orszagberlet.hu oldalon tájékozódhatnak az utasok a júliustól országbérlettel is igénybe vehető InterCity- és helyjegyköteles vonatokról.

Több szemetet fognak újrahasznosítani

Júliustól nemcsak a hulladékgazdálkodási rendszer alakul át, hanem létrejön az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer is, amely hozzájárul ahhoz, hogy tovább nőjön Magyarországon az elkülönítetten gyűjtött hulladékok mennyisége és a hasznosítás aránya, valamint teljesítsük az uniós hulladékgazdálkodási célokat – írta az Energiaügyi Minisztérium. A július 1-jétől induló új hulladékgazdálkodási rendszerben a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. végzi a háztartások és a gazdálkodó szervezetek települési és kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékekből képződő hulladékának átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését, kereskedelmét és a kezelésre történő átadását, valamint működteti az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert. Ez utóbbi egyébként azt jelenti, hogy a termékek gyártói viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során.