Komoly betegség vagy egy rendellenesség áll a kamaszkori ájulások hátterében? Így deríthető ki!

Főleg melegben, hirtelen testhelyzet-változtatás vagy iskolai évzáró közben tapasztalnak szédülést, ájulást a serdülő korban lévők. Mi áll a tünetek hátterében? Mikor utalnak súlyos betegségre? Mikor érdemes orvoshoz fordulni? A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának orvosa ezekre most mind választ ad!
 

Általában a magas vérnyomás okozza a panaszokat

Korábban a magas vérnyomás főleg a felnőttek és az idősek betegsége volt, a gyermekkori magas vérnyomás mögött pedig valamilyen más okot – leginkább vesebetegséget, hormonális vagy szív- és érrendszeri betegséget – kellett keresni. Manapság viszont egyre több a magas vérnyomásos gyermek. Ennek hátterében a mozgásszegény életmód, és az elhízás áll. A túlsúly mellett a dohányzás - a passzív is - és a túlzott sófogyasztás is rizikófaktor lehet, ahogy a nagy mennyiségű kóla vagy energiaital fogyasztás is. Tehát az ájulások hátterében egyrészt állhat a magas vérnyomás is, de szerencsére nem ez a jellemző.

Ez áll legtöbbször a szédülés, ájulás hátterében

Serdülőkorban legtöbbször nem a magas vérnyomás vagy más komolyabb szervi eltérés áll a tüntetek hátterében, hanem a szív- és érrendszer adaptációs zavara. Ez azt jelenti, hogy a vérnyomás szabályozása ilyenkor nem alkalmazkodik elég gyorsan a fiatalok hirtelen testmagasság-növekedéséhez.

Az adaptációs zavarról

Az életünkben két olyan periódus van, amikor nagyon gyors a test növekedési üteme: az újszülöttkor utáni néhány évben, illetve serdülőkorban. Utóbbi esetben a kamaszok egyetlen nyár alatt akár több centimétert is nőnek és ezt a gyors növekedési ütemet a keringési rendszer nem mindig tudja lekövetni. Pedig a vérnyomásunknak nagyon gyakran gyorsan kell reagálni bizonyos élethelyzeteket, például amikor fekvő helyzetből hirtelen felállunk. Viszont ha nem jut megfelelő nyomással elegendő vér a központi idegrendszerbe, bekövetkezhet egy ájulás közeli állapot. Ezért gyakoriak a serdülőknél az ájulásos panaszok, különösen a vékonyabb testalkatú gyerekeknél - hívja fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatója, dr. Szabó Attila gyermekszógyász hipertonológus.

Ezért is vannak sokan rosszul az iskolai rendezvényeken

Másik tipikus példája a vegetatív idegrendszer adaptációs zavarának, amikor a tinédzserek hosszú órákon keresztül állnak egy helyben, például a tanévnyitó- vagy -záró ünnepségeken. Ilyenkor a meleg miatt az agy perifériás részen az erek kitágulnak és nem a központ felé áramlik a vér, a szervezet pedig nem tudja a vérnyomást megfelelően szabályozni. Emiatt is ájulnak el sokan az iskolai rendezvényeken.

Honnan tudni, hogy betegség vagy rendellenesség az ájulás oka?

Hogy lehet eldönteni, hogy komoly baj, vagy csak átmenetei zavar áll a szédülés, ájulás hátterében? A szakorvos szerint kamaszkorban megfelelő diagnosztikával – a vérnyomást és a pulzust fekvő és álló helyzetben mérve; a vérnyomás többszöri mérésével; 24 órás vérnyomásméréssel – lehet és fontos is elkülöníteni a magas vérnyomás betegséget és az adaptációs zavart.

Kell-e az ájulásokkal orvoshoz fordulni? 

Mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, ha a tinédzsernek magas a vérnyomása és ahhoz panaszok is társulnak, vagy éppen fordítva, panaszok esetén (pl. fejfájás) mérnek magas vérnyomást. Keressük fel a gyermekorvost akkor is, ha gyakori és nem szűnik az ájulás, mivel ritkán ugyan, de előfordulhat, hogy nem adaptációs zavar, hanem egyéb probléma, például szívritmuszavar áll a háttérben.