Gyógyító erőt tulajdonítanak a pünkösdi harmatnak – hiedelmek és népszokások

A pünkösd a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe húsvét és karácsony után. Az, hogy egy adott évben mely napra esik, attól függ, mikor van húsvétvasárnap. Az ezt követő 50. napon vagy 7. vasárnapon van ugyanis pünkösd. Mit ünneplünk ilyenkor, milyen hagyományok társulnak ehhez a jeles naphoz és miért munkaszüneti nap pünkösdhétfő? Most kiderül!

Mit ünneplünk pünkösdkor?

Pünkösdkor a szentlélek eljövetelére és az egyház születésnapjára emlékezünk. A Biblia szerint ezen a napon gyűltek újra össze Jeruzsálemben a Jézus halála után szétszéledt tanítványok. Miután pedig lángnyelvek képében megszállta őket az Isten, különböző nyelveken kezdtek el prédikálni az apostolok, aminek hatására ezrek tértek és keresztelkedtek meg egyetlen nap alatt.

A pünkösd eredete és jelentése

A pünkösd a görög pentékoszté, azaz ötvenedik szóból ered, vagyis a szentlélek eljövetelét már az őskeresztények is a húsvét utáni 50. napon ünnepelték. Az ókorban egyébként a pünkösd a húsvét utáni 50 napos időszak egészét is jelentette, például Szent Ambrus milánói püspök szerint ez az időszak egyetlen hosszú vasárnap, amit ugyanúgy kell megünnepelni, mint a húsvétot – olvasható a punkosdinfo.hu-n.

Ezért munkaszüneti nap pünkösdhétfő

Régebben pünkösdvasárnap mellett a pünkösdhétfő is ünnepnap volt, de a második vatikáni zsinat óta már nem külön egyházi ünnep. Ennek ellenére sok országban – köztük Magyarországon is – pünkösdhétfő továbbra is munkaszüneti nap. Emellett pedig 2018 óta a katolikus egyház pünkösdhétfőn üli meg Boldogságos Szűz Mária ünnepét.

Ezek a pünkösd jelképei

A szentlélek eljövetelének legfőbb szimbóluma a fehér galamb, csőrében egy olajfaággal. Ez már a legkorábbi ismert ókeresztény ábrákon is feltűnik a római katakombákban. A galamb mellett szintén a pünkösdi szimbólumok közé tartozik a lángnyelv, a tűz és a szélzúgás is. A középkorban például pünkösdkor a lángnyelvekre utalva égő szalmát dobáltak le a templomok tetejéről, ezzel emlékezve a szentlélek eljövetelére.

A pünkösd időpontja és számítása

A pünkösd mozgó ünnep, időpontja mindig a húsvéthoz igazodik. Május 10. és június 13. közé esik attól függően, hogy az adott évben mikor van a húsvétvasárnap utáni hetedik vasárnap. Idén például május 28-ra esik, a következő években pedig előbb május 19-én, majd június 8-án ünneplik.

Pünkösdi szokások és hagyományok

Mivel pünkösd egy kiemelt ünnep, amiről ráadásul évszázadok óta megemlékeznek, számos népszokás kapcsolódik hozzá. Például úgy tartják, ha pünkösdkor szép az idő, akkor gazdag bortermés várható, de ha esik, az ritkán hoz jót. Sokan gyűjtenek ilyenkor harmatot is, mert úgy tartják a pünkösdi harmatnak gyógyító ereje van. Kenyeret viszont nem szabad ezen a napon sütni. Ekkor választják a pünkösdi királyt és királynőt is. Az ügyességi próbákkal választott pünkösdi király hatalma egy évig tart, ez idő alatt pedig minden lakodalomba ellátogathat és ingyen ihat a kocsmában. Ilyenkor van a csíksomlyói búcsú is, ami az egyik leghíresebb búcsú és egyben a legnagyobb zarándokesemény is. Minden évben több százezren látogatnak el a csíksomlyói kegytemplomhoz és a közelben megrendezett nagyszabású szabadtéri misére.