Miért április elseje a bolondok napja?

Húsvét és a tavasz közeledtével egymást érik a téltemető, tavaszköszöntő hagyományok. Az egyik ilyen a bolondok napja, amit már az ókori görögök is megtartottak. A hagyomány pontos eredete a mai napig rejtély. Csak sejteni lehet, miért pont április elsején tréfálják meg egymást az emberek. Ezek a lehetséges magyarázatok!

Évszázadok óta április elseje a bolondok napja

A bolondok napját évszázadok óta április 1-jén ünneplik a különböző kultúrák, bár ennek a pontos eredete máig rejtély. Az áprilisi bolondok napi hagyományok közé tartozik többek között az álhírek terjesztése vagy mások megviccelése. A népszokás szerint ha valakit április elsején rászednek, akkor a bolondját járatják vele, vagyis ő lesz április bolondja.

Innen eredhet a hagyomány

Egyes történészek szerint kelta eredetű népszokás a bolondok napja, míg mások szerint 1582-ből ered a szokás. Ekkor tért át ugyanis Franciaország a Julianus-naptárról a Gergely-naptárra, miután a tridenti zsinat 1563-ban felszólította erre. Ebben az időben akadtak olyan emberek, akik lassan értesültek a hírekről vagy nem vették észre, hogy az új év kezdete január 1-jére tolódott és március utolsó hetétől április 1-ig folytatták az ünneplést - írja a History.com online történelmi portál. Ők váltak először a viccek és álhírek célpontjává, és elkezdték őket április bolondjának hívni. A korabeli csínytevések közé tartozott például, hogy papírhalat helyeztek a hátukra, és poisson d’avril-nak vagyis áprilisi halnak hívták őket, ami állítólag egy fiatal, könnyen fogható hal és egyben a hiszékeny ember szimbóluma is egyben.

Egy másik elmélet szerint Rómából

A történészek a bolondok napját olyan fesztiválokkal is összekapcsolták már, mint például a Hilaria, amit az ókori Rómában március végén ünnepeltek a Kübelé-kultusz követői. Ilyenkor az emberek álruhába öltöztek és a polgártársaikat vagy épp a bírókat gúnyolták. Más elméletek azt is feltételezik, hogy a bolondok napja a tavaszi nap-éj egyenlőséghez, vagyis az északi féltekén a tavasz első napjához kötődik, amikor az anyatermészet megbolondította az embereket a változó, kiszámíthatatlan időjárással.

De lehet, hogy a németektől

Egy másik magyarázat szerint a Német-Római Birodalomban az 1530-as augsburgi birodalmi gyűlés úgy döntött, hogy 1540. április 1-jével egységesítik a pénzverést. A spekulánsok nyomban heves ténykedésbe kezdtek, de végül hoppon maradtak, az egységesítést az utolsó pillanatban elhalasztották. Így ők lettek április bolondjai.

Ezek a leghírhedtebb áprilisi tréfák

• A BBC csatorna 1957-ben arról számolt be, hogy a svájci farmerek rekord spagettitermést tapasztaltak és közben olyan felvételek voltak láthatóak, amelyeken az emberek tésztát szüreteltek a fákról.
• 1976. április 1-jén a BBC Radio 2 adásában egy neves brit csillagász arról számolt be, hogy ha valaki a Jupiter és a Plútó együttállásakor felugrik a levegőbe, lebegni fog.
• 1962. április elsején Svédország egyetlen tévécsatornáján egy szakértő azt állította, egy új technológia segítségével házilag meg lehet oldani, hogy a televízió színes legyen.
• 1972. április első napján szerte a világban megjelent a hír, hogy megtalálták a Loch Ness-i szörny tetemét.
• 1860 márciusának végén London lakosságának egy része meghívót kapott az április elsején tartandó fehéroroszlán-fürdetésre. Rengetegen el is mentek.
• 1878-ban Amerikában azt írták az újságok, hogy Edison a fonográf után egy olyan találmánnyal állhat elő, ami a földet gabonává, a vizet borrá változtatja.
• Egy francia újság azt hitette el az emberekkel, hogy ledózerolják az Eiffel-tornyot.
• Egy angol napilap azt írta április elsején, hogy a híres Big Ben órája digitálisra vált.