kulcsár edina
A nyúl, akárcsak a tojás, a termékenység egyik szimbóluma. Már csak az a kérdés, hogyan és mivel kötötték őket össze egymással és a húsvéttal. Vagyis, miért pont a nyúl hozza a húsvéti tojást?
A húsvéthoz kapcsolódó szimbólumok és hagyományok pogány szokásokból erednek és a termékenységhez van közük. Sok változáson mentek keresztül a középkor óta, például egy idő után a húsvéti nyúl kezdte el hozni a feldíszített tojásokat a gyerekeknek. Hogyan jutottunk el ide és mi köze egyáltalán a nyúlnak a húsvéthoz? Utánajártunk!
Egyes vélekedések szerint a húsvét eredetileg a tavasz és a termékenység ünnepe volt, a jelképe pedig a tojás. Krisztus halála és feltámadása után a húsvét keresztény ünneppé vált, viszont az ünnephez tartozó szimbólumokat megtartották- így a tojást is- a kereszténység előtti, pogány időkből. A tojás festése és ajándékozása már az ősi Babilonban, az ókori Egyiptomban, az ókori Görögországban és az ókori Perzsiában is bevett szokás volt. Pirosra Krisztus keresztre feszítése és kifolyt vére miatt kezdték el festeni őket. Egy másik elmélet szerint, mivel a középkori keresztények nem ettek tojást a böjt ideje alatt, viszont a tavasz beköszöntével elkezdtek a tyúkok újra tojni, húsvétra sok tojás gyűlt össze, ezért azt tették az ünnepi asztalra, és így válhatott a húsvét szimbólumává.
Az ünnep jelképévé vált állatok közül a nyúl az egyik legrégebben használt szimbólum. Ez az aprócska állat rengeteg okból válhatott az ünnep főszereplőjévé, többek között a termékenysége miatt. Emellett, mivel a nyúl éjszakai állat, így a Holddal is kapcsolatba hozható, ami pedig szintén a termékenységet szimbolizálja. Egy másik oka a nyúl húsvéti szerepének egy isteni beavatkozás lehet. A német legendákban ugyanis arról lehet olvasni, hogy az alvilág istennője bosszúból egy madarat nyúllá változtatott úgy, hogy az továbbra is tudott tojást rakni.
Ha így van, akkor ezt is a németeknek köszönheti a világ. Egyes német területeken ugyanis húsvétkor gyöngytyúkot ajándékoztak egymásnak az emberek úgy, hogy a tojásokat az állat hasában hagyták. A gyöngytyúk németül röviden hasel, a nyúl pedig hase. Ebből eredhet a félreértés és így (is) lehet a nyúl a húsvét egyik szimbóluma.
A történet szerint egy kislány télen, Eostre istennőhöz -aki a hold, a tavasz és a termékenység istene volt és egy nyúllal ábrázolták például az angolszász kultúrában- imádkozott, hogy mentsen meg egy sebzett madarat. Az istennő nyúllá változtatta az állatot és megígérte a kislánynak, hogy amiért ilyen gondoskodó volt, a nyúl jutalomból tavasszal színes tojásokat fog tojni a neki a fűbe.
A középkorban húsvét idején lehetett az adókat és a bérleti díjakat tojással, tyúkkal, vagy nyúllal is fizetni. Állítólag ebből alakult ki később az a szokás, hogy az úgynevezett adótojásokat elrejtették a gyerekeknek, játékból. A 17. században már fel is díszítették a tojásokat és mivel a tyúk nem tud színes tojást tojni, ráfogták a nyuszira.