kulcsár edina
Folyamatosan vizsgálják az itthon honos és az idegenhonos csípőszúnyogokat. Most kiderül, mennyire veszélyesek a hazai szúnyogok és hogy milyen betegséget terjesztenek.
Három, nálunk nem honos szúnyog kezdett el szaporodni az országban. Ezeket, ahogy a hazai szúnyogokat is, folyamatosan vizsgálják, hogy időben intézkedéseket lehessen hozni egy újabb járvány megelőzése érdekében. Milyen betegségeket terjesztenek a hazai és a hozzánk betelepült szúnyogok? Most kiderül!
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) 2019-ben indította el a Szúnyogmonitor nevű projektjét az emberre és háziállatokra is veszélyes kórokozókat terjesztő csípőszúnyogfajok hazai terjedésének felmérése céljából. A kutatók eddig több ezer befogott szúnyogot vizsgáltak meg genetikai módszerekkel.
Az elmúlt tíz-tizenöt évben Magyarországon három idegenhonos csípőszúnyogfaj jelent meg: az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog. Ezek mára meglehetősen elterjedtek hazánkban. A Szúnyogmonitor az ÖK és a Pécsi Tudományegyetem kutatói közösen mérik ezeknek a fajoknak a hazai elterjedését az ország számos pontjáról beküldött lakossági megfigyelések alapján. Aki szeretne segíteni ebben, az e-mailen, telefonon és applikáción keresztül is küldhet be fényképes észlelést, de akár postán is lehet preparált szúnyogot küldeni a kutatóknak.
Az inváziós szúnyogok számos betegség kórokozóját hordozhatják ezért közegészségügyi és állategészségügyi kockázatot jelentenek. A fajok elterjedésének vizsgálata mellett így szintén az ökológusok kiemelt feladata, hogy a befogott példányok szűrésével felmérjék a hazánkban terjedő populációk fertőzöttségét. Ezért célzottan mintát is vesznek a szúnyogközösségből, így az inváziós fajok 2-3000 egyedét sikerül megfogniuk évente. A befogott szúnyogok a projekttel együttműködő laboratóriumokba-az Állatorvostudományi Egyetemre, az ELKH Állatorvostudományi Kutatóintézetbe és az NNK-hoz- kerülnek, ahol a mintákat megvizsgálják.
Eddig két trópusi eredetű vírust, az Usutut és a nyugat-nílusi lázat, illetve a Dirofilaria fonalférgeket keresték a mintákban. Vírussal fertőzött inváziós csípőszúnyogot eddig nem találtak a kutatók, de az őshonos szúnyogokon – például a dalos szúnyog egyedein – végzett tesztek néhány esetben pozitív eredményt mutattak. A háziállatok szív- és bőrférgességét okozó fonalférgeket az ázsiai tigrisszúnyogban és a koreai szúnyogban is kimutatták, de e fajokban feleakkora volt a gyakoriságuk, mint a kontrollnak használt, őshonos gyötrő szúnyogokban.
Az eddigi eredményeink egyelőre nem igazolják, hogy az inváziós csípőszúnyogok komoly járványügyi fenyegetettséget jelentenének Magyarországon
– hangsúlyozza Garamszegi László Zsolt ökológus, az ÖK főigazgatója.