Ursula von der Leyen körül egyre több a gyanús ügy

Az Európai Bizottság lehetővé tette Lengyelországnak, hogy újratárgyalja a Pfizerrel kötött megállapodást a COVID-19 oltóanyagok szállításáról - írja az Euractiv. Az Ursula von der Leyen vezette testület mindeddig nem engedte ezt a lépést, mivel az EU az összes állam nevében kötötte a vakcinaszállítási megállapodásokat, és csak Brüsszelnek van joga tárgyalni a gyártókkal azok megváltoztatásáról.

Mint ismeretes, Ursula von der Leyen személyesen egyeztetett a Pfizer főnökével, Albert Bourlával  1,8 milliárd adag BioNTech-Pfizer vakcina szállításáról az EU tagállamai számára 2022-re és 2023-ra, aminek becsült ára 35 milliárd euróra tehető.  Az Európai Ügyészség (EPPO) tavaly októberben közölte, folyamatban van a vizsgálat a COVID-19 elleni oltóanyagok Európai Unión belüli beszerzésével kapcsolatban. További részleteket nem hoztak nyilvánosságra.

A Politico szerint az Európai Számvevőszék megállapította, hogy Ursula von der Leyen eltért a korábbi oltóanyag-tárgyalásokon kialakított forgatókönyvtől, hogy személyesen kösse meg az előzetes megállapodást az amerikai multinacionális vállalattal, ahelyett, hogy közös tárgyalócsoportokra hagyatkozott volna. A többi szerződéstől eltérően a Bizottság megtagadta, hogy az adott ügyletre vonatkozó előzetes tárgyalásokkal kapcsolatos dokumentumokat nyilvánosságra hozza.

A bejelentésre reagálva Kathleen van Brempt belga szocialista EP-képviselő elmondta, hogy a Pfizer-szerződés "több szempontját" meg kell vizsgálni, beleértve "a Bizottság elnöke és Bourla közötti SMS-eket és azt, hogy az előzetes tárgyalásoknak nincs papírnyoma". 

A szöveges üzenetek és hívások útján megtárgyalt üzlet – amint azt maga von der Leyen mondta a New York Timesnak adott interjújában – a valaha kötött legnagyobb szerződés volt a COVID-19 vakcinákra.

Tavaly decemberben a waz.de már arról írt, hogy az EU túl sok oltást rendelt, és azt kérdezte, engednek-e a gyártók, hogy újratárgyalják a szerződést? 

Az újság szerint egyre több európai kormány tart attól, hogy szükségtelen oltóanyag-szállítmányok érkeznek hozzájuk, és fennáll annak a veszélye, hogy eurómilliárdokat pazarolnak el, mert sok millió oltóanyagadagot kellene megsemmisíteni. 

Nem kevés pénzről van szó, Németország esetében 3 milliárd euróról, ugyanis a meglevő készleten felül 160 millió adag érkezése várható 2023-ra és 2024-re, holott 2023 őszéig elegendő vakcina áll rendelkezésre az új vírusváltozatok ellen is.

Adam Niedzielski lengyel egészségügyi miniszter már korábban közölte: újra kell tárgyalni a szerződést. Görögország keményebben fogalmazott, azt javasolták, küldjék vissza a gyártónak a vakcinát, Dánia árcsökkentést, Franciaország pedig a vakcinaszállítás elhalasztását javasolta 2025-ig. A helyzet abszurditására Litvánia mutatott rá: hatszor annyi vakcina érkezik, mint amennyire szükség lenne.

Most úgy tűnik, a lengyelek zöld utat kaptak a szerződések újratárgyalására, hogy milyen eredménnyel, az a jövő titka. Pénzügyi problémákra hivatkoztak, aminek lényege, hogy 2023-ig az oltásokat az állami költségvetésből finanszírozták, de most az Országos Egészségügyi Pénztár fizet az oltóanyagért, ám több mint 10 milliárd zloty (2,14 milliárd euró) hiányzik erre a célra.

Észtország, Szlovákia és Csehország is azon országok közé tartozik, amelyek nagy vakcinatartalékkal rendelkeznek, és el akarják kerülni a további szállítmányok kifizetését.

A Bizottság tárgyal az oltóanyag-gyártó cégekkel arról, hogy a szállításokat a tagállamok igényeihez igazítsák. Egyelőre nem tudni, hogy a felek mikor fognak megegyezni. 

Ursula von der Leyen, aki tető alá hozta a Pfizerrel a vakcinaszerződést, egyelőre nem szólalt meg a sok milliárd eurós felesleges kiadással járó ügyben. Úgy tűnik, nem jutott el hozzá, hogy az Európai Parlament koronavírus-járvánnyal foglalkozó szakbizottsága felszólította, hogy jelenjen meg személyesen a testület ülésén. 

Nem csak az Unióban keveredett botrányba Ursula von der Leyen: még minisztersége idején a német honvédelmi minisztérium több tízmillió eurót fizetett ki külsős tanácsadóknak. Ráadásul az egyik kedvezményezett cégnél, a McKinseynél dolgozott abban az időszakban Ursula von der Leyen fia, David von der Leyen. A német parlamenti vizsgálat során a volt miniszterasszony beismerte, hogy hibák történtek, „és mindennek soha nem lett volna szabad megtörténnie", de jogi következménye nem lett a botránynak.

Az uniós vakcinabotrány miatt egyre kínosabb helyzetbe kerülő Ursula von der Leyent a német kormányban korábban végzett tevékenységének árnyai is kísértik. Nem is olyan régen, 2020 februárjában a Brüsszel iránt mindig is lojális, sőt elfogult Euronews honlapja írt arról, hogy az Európai Bizottság elnökét a 2019-es megválasztásától számos kritika érte a kétes ügyekkel tarkított múltja miatt. 

Ursula von der LeyenFORRÁS: ANADOLU AGENCY VIA AFP/2022 ANADOLU AGENCY/DURSUN AYDEMIR

Ursula Von der Leyen szinte végigszolgálta Angela Merkel négy kormányzati ciklusát, a volt kancellár egyik lehetséges utódjának számított. Először 2005. november 22-én lépett hivatalba, mint Angela Merkel kormányának családügyi minisztere. Majd 2009-től szociális és munkaügyi miniszter, 2013-tól pedig honvédelmi tárcavezető volt. Pozícióját odahaza sokáig az is erősítette, hogy meggyőződéses atlantistának, liberálisnak és globalistának számít, ami komoly előnyt jelent a mai Németországban. Ursula Von der Leyent azonban több alkalommal is utolérte a múltja, mindenekelőtt a honvédelmi miniszteri korszakának fő botránya, a külsős tanácsadói szerződések ügye.

Angela Merkel és Ursula von der Leyen 2019. november 8-án, Berlinben

FORRÁS: AFP/TOBIAS SCHWARZ

A történet nyilvános része 2018 őszén, a Német Szövetségi Számvevőszék egy jelentésének kiszivárgásával vette kezdetét. A botrány évekig elhúzódott, 2020-ban – már az Európai Bizottság elnökeként – Ursula von der Leyennek tanúvallomást kellett tennie a Bundestag vizsgálóbizottsága előtt a honvédelmi tárca által külsős tanácsadóknak kifizetett több tízmillió euró miatt. A teljes összeg csak 2019 első felében 154 millió euró volt. Viszonyításképpen: 2019 első hat hónapjában az összes többi német minisztérium 178 millió eurót költött külső tanácsadókra. Azaz, a védelmi minisztérium önmagában majdnem annyit költött külsős tanácsadókra, mint az összes többi együtt.

Éppen egy ilyen külsős tanácsadó cégtől, a McKinsey berlini irodájának vezetői székéből került a minisztériumba Katrin Suder, Von der Leyen államtitkára, aki egyébként büszkén és gyakran beszélt a nyilvánosság előtt, hogy leszbikus. Sőt, 2016 és 2019 között szintén ennél a multinál dolgozott a miniszternő fia, David von der Leyen, és az időbeli egybeesés nem tűnik véletlennek. Főként úgy, hogy Suder több milliárd eurós közbeszerzéseket felügyelt a fegyverkezés területén, és közvetlenül a miniszternek jelentett napi munkájáról.

Ursula von der Leyen a német parlamentben beismerte, hogy hibák történtek, „és mindennek soha nem lett volna szabad megtörténnie". Jogi következménye ugyanakkor nem lett a botránynak. Az Európai Bizottság jelenlegi elnökére az sem vet túl jó fényt, hogy még a balliberális Politico is arra jutott, hogy minisztersége idején ennél a kulcsminisztériumnál egyre növekedett a külső tanácsadói befolyás.