Kötelező lakásfelújításokat tervez Brüsszel, de ki fogja ezt kifizetni?

Már a jövő héten új iránymutatást kell elfogadnia az Európai Parlamentnek, amely nem tartalmaz mást, mint a régebbi házak kötelező felújítását. Ha ez megvalósul, több ezer eurós költséggel kell szembenézniük az ingatlantulajdonosoknak. 

Az Európai Bizottság tervei szerint 2033-ig az EU-ban minden háznak el kell érnie egy bizonyos energianormát. A régi ingatlanoknál ez óriási felújítási igényt jelent. A tetőket, falakat, ablakokat és ajtókat ki kellene cserélni vagy újonnan szigetelni. „Ez sem nem megfizethető, sem nem kivitelezhető” – idézi a Bild Kai Werneckét, a „Haus & Grund” német egyesület vezetőjét. A Haus&Grund lakóegységenként (lakásonként, házanként) 15-100 ezer euró közötti (6 millió - 40 millió forint) költségtől tart.

Markus Pieper, a CDU/CSU EU-parlamenti titkára arra figyelmeztet, hogy a tervezet a vidéki és a városszéli házakat sújtaná a leginkább. „Ez az ideológiai kényszerrehabilitáció a vidéki területek elleni támadás. Így hozhat létre regionális ingatlanválságokat az unió” – figyelmeztet Pieper. Ausztriában a négymillió magánháztartásból 2,35 millió egyfős, 55.000 pedig többfős háztartás. (Magyarországon tízből több mint nyolc ember saját tulajdonú ingatlanban él - a szerk.) 

Amint arról a "Bild" beszámolt, a terv hátterében az áll, hogy az Európai Uniónak 2050-re klímasemlegessé kell válnia. Ez azt jelenti, hogy nem bocsátanak ki több üvegházhatású gázt, mint amennyit újra meg lehet kötni. Köztes célkitűzés, hogy 2030-ra 1990-hez képest legalább 55 százalékkal csökkentsék a nettó üvegházhatású gázok kibocsátását.

Az EU Parlament ipari bizottsága már februárban a meglévő épületekre vonatkozó minimális energianormák fokozatos bevezetése mellett érvelt. Ennek megfelelően a lakóépületeknek 2030-ra legalább E (átlagosnál jobb), 2033-ra pedig D (követelményt megközelítő) hatékonysági osztályt kell elérniük. 

Az épületek felelősek az EU energiafogyasztásának körülbelül 40 százalékáért, az energiaszektor üvegházhatású gázok kibocsátásának 36 százalékáért. Ezért fontos, hogy az EU-ban a házak és épületek energiahatékonyabbak legyenek – azaz hatékonyabban használják fel az energiát. Ez egyúttal csökkentené a szegényebb háztartások energiaköltségeit, és küzdene az energiaszegénység ellen – érvel a Bizottság. 

Mit irányoz elő konkrétan a javaslat az épületekre?
A Bizottság javaslatának lényege az, hogy az EU építőipari ágazatát összhangba hozza a klímasemlegességgel. 2050-re minden épületnek emissziómentesnek kell lennie – fogalmazta meg célként a Bizottság. Az új középületeknek 2027-től úgynevezett nulla kibocsátású épületeknek kell lenniük, 2030-tól pedig minden más (magán) új épületnek. Ez azt jelenti, hogy ezek az épületek azt a kis mennyiségű energiát, amely még szükséges számukra, például megújuló energiaforrásokból vagy távfűtési és távhűtési rendszerekből nyerik. A jövőben az új épületek emissziós potenciálját is meg kellene határozni az élettartamukhoz képest.

A 2050-re kitűzött cél miatt a már meglévő épületeket felújításokkal energiahatékonyabbá kell tenni. Ennek érdekében a Bizottság növelni kívánja a felújítások arányát. A Bizottság azokra az épületekre összpontosít, amelyek a legrosszabb energiahatékonyságúak, és így a legnagyobb kibocsátás-megtakarítási potenciállal rendelkeznek.

Terveznek-e jogsértések esetén kisajátítást vagy használati tilalmat?
Mivel ez egy irányelv, a tagállamoknak először át kellene ültetniük az új uniós követelményeket a nemzeti jogba. A Bizottság javaslata rugalmasságot biztosít a tagállamoknak abban, hogy milyen intézkedéseket kívánnak bevezetni az irányelvben meghatározott célok elérése érdekében - mondta a Bizottság a dpa kérdésére.

A bizottsági javaslat nem rendelkezik lakóingatlanok kisajátításáról, használati tilalmakról, sőt bérbeadási vagy eladási tilalomról sem. Szó sincs arról, hogy az épületek egy bizonyos idő elteltével lakhatatlanok, ha nem újítják fel őket. Ehelyett a 31. cikk kimondja: 

 E szankcióknak ezért hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

Végül az egyes államok döntik el, hogyan kívánják elérni az uniós célokat. Elképzelhető például bírság vagy adóemelés a rossz energiahatékonyságú házaknál. „A Bizottság semmilyen körülmények között nem várja el, hogy bárkit is kitegyenek a házból, hogy teljesítse a hatékonysági célokat. Ez teljesen aránytalan lenne” – magyarázta az Európai Bizottság.

Mi lesz a költségekkel?
Az energetikai felújítások elvileg hosszú távon megtérülnének az állampolgárok számára, mert "alacsonyabbak az energiaszámlák". A konverziók előmozdítása és különösen az alacsony jövedelmű háztartások támogatása érdekében azonban uniós forrásokat kell rendelkezésre bocsátani. Ennek megfelelően 2030-ig az uniós költségvetésből 150 milliárd euró állna rendelkezésre a minimumszabályok megvalósítására. Ezenkívül a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról is, hogy további elegendő pénzt teremtsenek elő a tervek megvalósításához.