kulcsár edina
A maga és barátai segítségével építette fel autószerelő műhelyét Bánfi Péter, aki saját vállalkozásban szeretett volna fogni, ám álmát a tűz egy pillanat semmisítette meg.
Álmai nemcsak a gyerekeknek, hanem a felnőtteknek is vannak, hisz érettebb korban sokkal többet tudunk érte tenni. A szatymazi Bánfi Péter fiatal felnőttként határozta el, hogy nyitni fog egy saját autószerelő műhelyt. Vasárnap (február 5.) éjjel azonban percek alatt veszett oda a garázs, egy zárlat okozta tűz következtében. A férfi gondját tetézi, hogy az udvaron álló autók, amelyek a barátaié, szintén kiégtek.
Péter kamaszként péknek tanult, ám nem ebben a szakmában helyezkedett el. A saját vállalkozás ötlete bő tíz éve merült fel benne először.
"A felnőttkor legelején jártam, 18 vagy 19 éves lehettem, és szervizbe kellett vinni az autónkat. Amikor megláttam, mennyibe kerül a szerelés, rögtön tudtam, hogy ezt meg kell tanulnom" - kezdte a Ripostnak Bánfi Péter, aki jelenleg üzletkötőként dolgozik egy húsipari cégnél. Bár nemrég hivatalosan is elkezdte kitanulni az autószerelő szakmát, korábban még magának kellett rájönnie, mit hogyan tud helyrehozni járművén.
Sok-sok éve egy villáskulccsal álltam neki a saját autómnak. Videókból lestem el a fogásokat, és a barátaim is segítettek, velem szereltek, dolgoztak ha kellett, így szereztem tapasztalatot
- folytatta Péter. A műhelyt a háza hátsó végében, 6 évvel ezelőtt, baráti segítséggel, apránként kezdte építgetni, ahogy ideje és pénztárcája engedte. Miután kész lett az épület, a legfontosabb eszközöket és szerszámokat is igyekezett beszerezni, és ahogy ügyesedett, úgy hozták hozzá az ismerősök az autókat. A drámai éjszakán három kocsi állt az udvaron, a negyedik a műhelyben volt.
Vasárnap éjjel épp abban az autóban keletkezett zárlat, amely az épületben várt segítségre.
Nem voltam itthon, így a szomszédok hívták ki a tűzoltókat, majd rám telefonáltak, hogy ég a melléképület. Azt csak út közben tudtam meg, hogy az én házamhoz tartozó épület gyulladt ki
- idézte fel a vész perceit Péter. Mire hazaért, az egész udvar lángokban állt, mert a műhely melletti helységben felrobbant egy gázpalack, a szabad ég alatt lévő kocsikra így terjedt át a tűz. A katasztrófavédők még azelőtt eloltották a tüzet, hogy az ráterjedt volna a főépületre, a férfi házára. Péter elmesélte, hogy mindössze csak egy kalapács maradt a műhelyből, ám nem emiatt fájt legjobban a feje.
A négy autóból három a barátaimé, amik ugyanúgy kiégtek teljesen, ahogy az enyém, amit egy héttel a tűz előtt vásároltam. Nehéz volt velük közölni a hírt. Mindegyiküket sokkhatás alatt hívtam fel és arra kértem, jöjjenek ki, nézzék meg, mi történt. Természetesen mondtam nekik, hogy a felelősség az enyém, a kárt is nekem kell megtéríteni
- mondta nagyot sóhajtva a férfi, akinek az ismerősei készségesek voltak vele a barátai, hiszen látták, hogy minden odaveszett. Péter elsődleges célja most az, hogy a többiek kárát rendezze, a saját gondjával csak később fog foglalkozni.
"A kötelező biztosítások nem fizetnek az efféle tűzkárra, mint ami nálam történt, én viszont mindenképp azon vagyok, hogy kártalanítsam a barátaimat" - fogalmazott a pórul járt szerelő.
Az üzletkötő legjobb barátjának, Gergőnek az autója is a lángok martalékává vált. Az ő ötlete volt az, hogy írjanak egy segítségkérő posztot, hátha a közösség erejével és támogatásával könnyebben megoldódik a férfi problémája.
Nem akartam panaszkodni senkinek, de úgy voltam vele, tegyünk egy próbát, elvégre a munkám révén sokan ismernek. Én segítőkész embernek tartom magam, a szüleim úgy neveltek, mindenkin segítsek, akin lehet. Így most én fordultam az emberek felé, hogy megadjam a barátaimnak okozott kárt, és hogy egyszer újra felépíthessem a műhelyemet
- fogalmazott Péter, érezhetően gondterhelten, majd hangsúlyozta: minden segítséget egyesével fog megköszönni, mert nem szeretne mást, csak annyit, hogy a tűz előtti életét kaphassa vissza. Azokat az adományokat, amiket nem fog felhasználni, vissza fogja utalni. Úgy tűnik, kérése nem talált süket fülekre, sokan továbbosztották a posztját és együttérzésüket fejezték ki felé.
Nem tudom, miért kaptam ezt a sorstól. Lehet azért, mert valami jobbat szeretne adni az élet...?
- zárta a beszélgetést Bánfi Péter.