Mennyit videójátékozzon a gyerek? Ebből az új kézikönyvből kiderül!

A biztonságosabb internethasználat felé az első lépést a szülő teheti meg azzal, ha beszélget gyermekével a témáról. Megtalálni a közös hangot viszont nem könnyű. Segítségképp a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a GameStar magazin szerkesztősége készített egy új kézikönyvet, ami kifejezetten a videojátékokkal játszó gyerekek szüleinek szól.

Kiknek szól a kézikönyv?

A hatóság közleménye szerint a kiadvány a videojátékokkal játszó, "gamer" gyermekek szüleinek szól, és egyebek mellett a korhatárajánlásokról, a képernyőidőről, a streamerekről, valamint a játék közben felmerülő rejtett költségekről ad tájékoztatást. A hat rövid fejezetben ezúttal nem egy játékhoz, hanem magukhoz a játszó gyerekekhez adnak segítséget a szülőknek és jó néhány tévhitre is felhívják a figyelmet.

Sok a tévhit a videojátékokkal kapcsolatban

A videojátékokkal kapcsolatban számos tévhit és előítélet él, pedig a kutatások azt igazolják, hogy a leggyakoribb szülői, társadalmi félelmek eltúlzottak. A játékos gyerekek ugyanolyanok, mint a többiek, és attól, hogy videojátékokkal töltik a szabadidejük egy részét, még nem lesznek erőszakosak, magányosak vagy elhízottak, és nem törvényszerű az sem, hogy elhanyagolnák más tevékenységeiket. Szülői figyelmet azonban igényelnek: ahogy az sem mindegy, mennyit tévézhet a gyerek vagy milyen műsorokat nézhet, úgy a játékidőt is szabályozni kell. A kiadványból kiderül, mennyit hagyjuk játszani őket.

Mennyit játsszon a gyerek videojátékokkal?

A szülőknek két szempontból fontos szabályozni a játékot: hogy mivel játszik a gyerek és hogy mennyi időt tölt vele. Az elsőhöz elég követni a korhatár- ajánlást, a játékidő meghatározása már bonyolultabb, az életkortól és az egyéni adottságoktól is függ. Fontos, hogy a játékidőt egyben kell kezelni minden egyéb képernyő előtt töltött idővel, beleértve a mobilozást, monitort és televíziót is. A legtöbb gyerek ugyanis a javasoltnál sajnos sokkal több időt tölt képernyő előtt. A hivatalos ajánlás a következő:

• 18 hónapos kor alatt 0 perc: A szakértők és szakmai szervezetek egyöntetű állásfoglalása, hogy másfél éves kor alatt a gyerek ne találkozzon képernyőkkel.
• 18-24 hónapos korban napi 0-30 perc: kifejezetten kicsiknek készített, oktató műsort lehet nézni, a szülőkkel közösen.
• 2-5 éves korban 30-60 perc: a szülő jelenlétében, szüneteket tartva, legalább másfélszer annyi fizikai mozgással, napi rutinhoz kötött 10 óra alvás mellett.
• 6-17 éves korban napi 2 óra: ennél jelentősen több képernyőidő számos későbbi probléma forrása lehet.
• 18 éves kor felett napi 2-4 óra maximum a hivatalos ajánlás.

Aki arra is kíváncsi, hogy miért vonzó a gyerekeknek a videojáték, mivel játszhat a gyerek, mennyibe kerülnek valójában ezek a játékok és mik az online játékok veszélyei, az kattintson ide.