Ezek az állatok jelzik a tavasz közeledtét - ma akár 17 fok is lehet

Már megérkeztek az első költözőmadarak, sőt feltűntek a legyek és szúnyogok is.

Dőlnek a napi maximális hőmérsékleti csúcsok. A februári plusz húsz fok körüli melegre előbújtak a hóvirágok, megérkeztek az első visszatérő madárfajok, mint például a barázdabillegető és az örvös galamb. Sőt már megjelentek a legyek és feltűntek a szúnyogok is. Ez az enyhe időjárás kedvez azoknak a rovaroknak, amik korábban csak tőlünk délebbre fordultak elő. A met.hu előrejelzése szerint ma már akár 17 fok is lehet.

A koponyeg.hu előrejelzése szerint bár szombattól átmenetileg visszaesik a hőmérséklet 6-7 fokra, a jövő hét közepétől már ismét 8-10 fokos maximumokban bízhatunk, így talán kijelenthetjük, hogy lassan tényleg itt a tavasz.

„A rovarok úgy telelnek át, hogy elbújnak valamilyen zárt helyre, ahol kevésbé éri őket a fagy. Sok rovarnak a „vérében” fagyálló van. Ha a test részben meg is fagy, az életfunkciók alacsony szinten működnek tovább. Így képesek túlélni a telet. Ha enyhe a tél, még a számukra legkevésbé védett helyeken is van esélyük arra, hogy életben maradjanak" – mondta Sár József entomológus.

Múlt évben megúsztuk a poloska inváziót

Tavaly ugyan nem volt igazi zord telünk, ősszel mégis kevés poloskával találkoztunk. Ennek okát az aszályban és a száraz őszben kereshetjük. A növényeknek annyira alacsony volt a nedvesség tartalma, hogy ezeknek a rovaroknak jelentős része, mivel éppen ezzel táplálkoznak, szinte éhen halt. Az életben maradt növények nem tudtak annyi példányt kiszolgálni.

Tavaly ősszel kevesebb volt ezekből a poloskákból Fotó: Pixabay.com

Az enyhe tél kedvez a rovaroknak

Az idei enyhe tél és a februári húsz fok körüli hőmérséklet, nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a mediterrán klímájú országokban őshonos, de már nálunk is meghonosodott rovarokkal nagy számban fogunk találkozni. Egyre inkább elterjedjenek, kedvez nekik, hogy a négy évszakos kemény teles kontinentális időjárásunk helyett, az mindinkább az övékéhez hasonlít. Bárhol képesek áttelelni, a meleg beköszöntével pedig aktivizálódnak. Ahogy a napsugár felmelegíti őket, a hőmérséklet eléri a 15 fokot, előbújnak a rejtekhelyükből. Ettől csak az menthet meg minket, ha jön egy hirtelen hideg, ezek nem rejtőznek el időben, és nem tudják felvenni a hibernált állapotot

– állította a rovarszakértő.

A harlekin katica már őshonossá vált Fotó: Róka László / MTVA Bizományosi

Megszokták a magyar klímát a déli rovarok

Sok olyan faj él már nálunk, ami 10-15 éve még nem.

„Több mediterrán vagy szubtrópusi szúnyog is megjelent, akklimatizálódtak, és szinte a magyar fauna részévé váltak. A nálunk utóbbi időben feltűnt poloska fajok is ilyenek. Az első ilyen mediterrán rovar a harlekin katica volt. Ha korábban „cipelték” volna be őket, a rövid őszt, a zord, kemény telet nem élték volna túl. Vannak olyan behurcolt fajok is, amik nem tudtak megszokni nálunk, Kimutatták egy rövid ideig a példányaikat, de aztán eltűntek. Valószínűleg elpusztultak, mert a miénk még nem az igazi mediterrán környezet, csak abba az irányba alakul. Ez egy lassú folyamat, nehéz megfogni, de követhető" – mondta József.

Great,Diving,Beetle,,Dytiscus,Marginalis,,Adult — A csík bogár már itt hagyott minket Fotó: slowmotiongli

Északra húzódtak az őshonos rovaraink

Az előbbiekkel szemben az őshonos fajainknak ez a változás sokat ártott. Elkezdtek északra vándorolni. Évmilliók alatt az életciklusuk úgy alakult, hogy szükségük van a hideg télre, amikor el kell bújniuk. Ilyen nálunk az álló vizekben élő óriás csík bogár. Ez egy ragadozó, akár kisebb halakat is elfogyaszt. Ezeket a múlt század elején még gyűjtötték Magyarországon, és Budapest egyik szökőkútjában is találtak példányt, mára pedig szinte teljesen eltűntek

– említette példaként az entomológus.