Ezért hívj mindig rendőrt, ha baleset részese leszel

Az alapszabályt nyilván mindenki ismeri: ha egy balesetben valaki megsérül, muszáj rendőrt hívni. Ha csak az autókban esik kár, nincs ilyen kötelezettségünk, de mégis hasznos lehet, mivel a vétkes fél utólag az egyértelműnek tűnő helyzetet is vitathatja.

Hiába egyezel meg a helyszínen a károkozóval, hogy magára vállalja a javítás költségeit, erre nem tudod kötelezni, ráadásul közben „kiokosíthatja” valaki, akinek a hatására meggondolhatja magát. 

 Ez a kék-sárga papír ugyanis nem a felelősség tisztázására szolgál, csupán a baleset körülményeinek a rögzítésére. 

A felelősséget ebben az esetben a biztosító állapítja meg utólag, és bizony sokszor nem mindenki megelégedésére. Egyrészt azért, mert minimalizálni akarja a saját költségét, másrészt amiatt, hogy a szakembere nem volt ott a balesetnél, csak a leírtakra támaszkodhat. És 

Ha pedig megelégelve a huzavonát inkább úgy döntesz, hogy a cascód terhére javíttatod ki a kárt, akkor ki kell fizetned az önrészt (ami általában 10 százalék, de minimum 100 ezer forint), és még a bónusz is ugrik. 

Na ezért érdemes rendőri helyszínelést kérni. Persze a hatóságok sem döntenek ab start a felelősségről, de legalább a felvett adatoknak mindenképp nyoma marad, így letagadni az egészet senki sem tudja. Sokan azért ódzkodnak a zsaruk kihívásától, mert még szabálysértési bírságot is a nyakukba kaphatnak, mások inkább azért oldanák meg egymás között, mert rohannak, és nincs idejük kivárni a rendőri intézkedést. Ebben az esetben mindenképp 

 A biztosító ugyanis az esetleges korábbi károk miatt csökkentheti a javítási díjat, arra hivatkozva, hogy különben gazdagodnál a szervizelésen. 

A Magyar Biztosítók Szövetségének e-kárbejelentő alkalmazása is van, amit ide kattintva tudsz letölteni a telefonodra. Mindenesetre a fotózás közben vagy amíg a rendőrökre vársz, arról se feledkezz meg, hogy biztosítsd a helyszínt: használj vészvillogót, tedd ki az elakadásjelző háromszöget (országúton és autópályán legalább 100-150 méterrel előrébb, hogy időben lassíthassanak a többiek), és ne feledkezz meg a láthatósági mellényről sem. Ez ugyan csak éjszaka kötelező, de ugyanaz vonatkozik rá, mint a rendőrhívásra: ártani nem árthat, sőt.

Amikor nagyon kellett volna a rendőr

Motoros futárt döntött föl egy furgon a Hamzsabégi út vasúti hídja alatt. A kétkerekű vezetője simán talpra állt, látszólag sem neki, sem a mocinak nem lett baja, így mindenki ment tovább a maga útján. A nap folyamán azonban egyre rosszabbul lett, végül mentőt kellett hívni hozzá, a kórházban pedig kiderült, hogy combnyaktörése van. Minthogy a baleset helyszínén nem volt köztéri kamera, nem tudta bizonyítani a saját vétlenségét. Hiába volt pont a munkaképtelenséget okozó balesetekre keresetpótló biztosítása, egyetlen fillért sem látott a hosszú betegállomány idején. 

A Gellért-hegy szűk szerpentinjén haladó sofőr megijedt a szembe jövő busztól, és ráhúzta a kormányt az út szélén álló autóra, lesodorva annak a visszapillantó tükrét. A helyzet egyértelmű volt, el is ismerte a felelősségét, ám a másik vezető nem várta meg a biztosító ügyintézését, hiszen tükör nélkül nem közlekedhet, így vett gyorsan egy bontott tükröt az autójára. A letört darabot a szervizben hagyta, így mire a biztosító embere kiszállt felvenni a kárt, nem tudta igazolni a sérülést. 

Autópályán előző külföldi kamionos húzta meg a lassabban haladó hazai teherautó oldalát. A többtonnás járművek annak rendje-módja szerint lehúzódtak a leállósávba, kitöltötték a nemzetközi kárbejelentőt, ám mivel igyekezniük kellett tovább a fuvarral, nem kértek hatósági szemlét. Később kiderült, hogy a megjegyzés rovatba írt idegen nyelvű szövegben a baleset okozója nem ismerte el, hogy ő lenne a ludas az ütközésben, így a biztosító elzárkózott a kifizetéstől. 

Ha a fenti alkalmakkor a rendőr jegyzőkönyvet vett volna fel, egyik esetben sem lett volna megkérdőjelezhető a kár. A tanulság tehát: értesítsd minden esetben a hatóságokat, hogy később ne kelljen futnod a pénzed után!