kulcsár edina
November 14-én tartják a nemzetközi diabétesz világnapot, melynek dátuma az inzulin felfedezőjének, dr. Frederick Grant Banting Nobel-díjas kanadai orvos születésnapja.
Izgalmas kerekasztal-beszélgetésre került sor a Magyar Tudományos Akadémián a diabétesz jegyében. A hosszú cím jól összefoglalta a lényeget: Egészségügyi szereplők stratégiaváltása a cukorbetegség és szövődményeinek gondozásában: holisztikus kezelési szemlélettel az életkilátások javításáért.
Mára a 2-es típusú cukorbetegség lett a XXI. század egyik legnagyobb egészségügyi kihívása. Magyarországon szerény becslések szerint 750 ezer cukorbeteg és legalább ugyanennyi látens cukorbeteg él. Így világszerte rengeteg embert érint a Nemzetközi diabétesz világnap, melyet november 14-én,a inzulin felfedezőjének, dr. Frederick Grant Banting Nobel-díjas kanadai orvos születésnapján tartanak.
A Ripost-nak a Magyar Tudományos Akadémián nyilatkozó dr. Wittmann István professzor, az kerekasztal-beszélgetést életre hívó Magyar Diabetes Társaság elnöke kifejezetten erős mondattal indított:
A 2-es típusú cukorbetegséget vissza lehet fordítani. Hogyha az elhízás talaján alakul ki a 2-es típusú cukorbeteg, akkor azzal, hogy a beteg lefogy, visszaáll az eredeti állapot, és nem lesz 2-es típusú cukorbeteg. Ez a betegségnek az elején van így, természetesen!
Majd így folytatta a szakember:
„Ha mégsem történne meg ez, és a cukorbetegség megmarad, akkor a szövődmények megelőzésére soha nem volt olyan széles palettája a gyógyszereknek és a lehetőségeknek, mint most. Megjelentek az új nemzetközi ajánlások, amik egyértelműen kötelezővé is teszik ezeknek a gyógyszereknek a használatát, amelyek képesek a szívelégtelenség miatti kórházba kerülés kockázatát 50 százalékkal csökkenteni, a cukorbetegségből, illetve nem cukorbetegségből eredő vesebetegség romlásának ütemét 30-40 százalékkal csökkenteni, a koszorúsér-betegség kockázatot 10-20 százalékkal csökkenteni.”
Wittmann professzor hangsúlyozta: jelentős előrelépés van. „Ezért is hívtam meg erre a rendezvényre a Magyar Diabetes Társaság nevében a tájszakmák jeles képviselőit, a Magyar Nephrologiai Társaság alelnökét, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnökét, a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság elnökét és a Magyar Hypertonia Társaság elnökét. Ahogy mi kérjük az ő segítségüket a mi betegeink esetében, ők is egyre több tapasztalatot szereznek a cukorbetegek gyógyítását illetően. Ez egy kölcsönös tanulási folyamat, egy teammunka.”
A különböző szervek helyett az egész emberre fókuszáló holisztikus szemlélet kapcsán kérdeztük dr. Balla József professzort, a Magyar Nephrologiai Társaság alelnökét.
„Ha a krónikus vesebetegséget gyógyítani akarom vagy meg akarom előzni, akkor alapvetően a cukorbetegség területére is kell fókuszálni” – árulta el a Ripost-nak Balla József professzor. „Két szempont alapján objektív módon megítélhető a vese állapota. Az egyik a vesefunkció becslése, ami manapság igen pontos, a másik a fehérje koncentrációja a vizeletben. Mindkettő fontos paraméter, mert visszatükrözik a szív- és érrendszeri betegségeket, a szem ereinek, valamint a központi idegrendszer ereinek az állapotát. Fontos, hogy ezeket kövesse a klinikus, a szakrendelést végző kórházi orvos.”
Lehet, hogy a diabétesz lesz az, ami közelebb hozza a különféle orvosi szakterületeket és megvalósulhat a holisztikus szemlélet a magyar egészségügyben is?
„Mindenképpen ezt kell követni! Aki diabétesszel foglalkozik, annak foglalkozni kell minden egyes szervvel. Nephrológusként nekem is minden szervvel foglalkoznom kell, mert a veseműködés csökkenésével jelentősen megemelkedik a szív- és érrendszeri betegségek száma” – fogalmazott a Magyar Nephrologiai Társaság alelnöke.
A Belügyminisztérium helyettes államtitkára, dr. Tóth László így összegez:
„A feladat nagyon nagy. Társadalmi konszenzus van, szándék van, de másfél millió betegről beszélünk. Egy óriási embertömegnek kell a szűrővizsgálatait, az optimális terápiáját, a kezelését és a gondozását beállítani.”
Ami a részleteket illeti, a politikus hangsúlyozza: sem a társasággal, sem kormányzati szinten, sem szakmai szinten nincsenek ellentétek.
„Amit mi elvárunk a szakmától, az egy rendes eljárási protokoll, ami alapján a finanszírozást meg tudjuk tervezni a NEAK-kal közösen. Elvárjuk a társadalmi felelősségvállalást, mindenkinek legyen a saját egészsége fontos. Tudjuk szűrni a rizikócsoportos betegeket, a korai kezelés rendkívül fontos, a lehetőségünk megvan hozzá.”
Dr. Tóth László megjegyzi: sok múlik az emberen is.
„Bevenni egy-egy tablettát sem mindig könnyű, rendszeresen különösen, meg kontrollokra járni. Ám amikor az ember egészségesnek érzi magát, akkor azzal szembesüljön, igaz, hogy egészséges, de ha így folytatja, akkor beteg lesz, és ezért most kell tenni, amíg egészséges, azt nagyon nehéz elérni.”
Vajon mivel ösztönözhetők az emberek?
„A civil szervezetek rengeteget tudnak segíteni, az ismeretterjesztő tevékenység, a rendszeres szűrőprogramok... Nagyon fontosnak tartom, amit most készítünk elő, hogy a háziorvosoknak a praxisközösségekben kötelező prevenciós órájuk van, ehhez csatoljuk az egészségfejlesztési irodákat. A programjukat most írjuk, és akkor kialakul egy egészségesek vagy nem egyértelmű betegek számára egy olyan hálózat, ami segít kiszűrni azokat, akiket már kezelni kell vagy már valamilyen beavatkozásra szükség van” – osztott meg részleteket a Ripost-tal a Belügyminisztérium helyettes államtitkára.
Ijesztő számokat említett Füzesi Brigitta, a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetségének elnöke. Mint mondta, Magyarországon a vesebetegek száma eléri a másfél milliót, közülük 300 ezren diabéteszesek is! A 250 ezer szívelégtelenséggel élő közül pedig 233 ezren szívesek és cukrosok is... Ráadásul az óvatos becslések szerint 750 ezer cukorbeteg mellett legalább ugyanennyi látens cukorbeteg él hazánkban.
„Sajnos beszélnünk kell egy hatalmas tömegről, aki nem méri föl ennek a betegségnek a súlyát. Nem véletlenül hívják a cukorbetegséget csendes gyilkosnak. 3 millió magas vérnyomásos él Magyarországon, akiknek szintén jelentős része cukorbeteg, tehát amit kiemeltünk, hogy vese- és szívelégtelenség, az csak a jéghegy súlya, de ugyanide tartozik a vakság és a vérnyomás problémák. Nagyon sok olyan probléma van, amivel, ha a beteg nem foglalkozik, akkor sajnos a cukorbetegség, illetve annak szövődményeinek áldozata lesz” – figyelmeztet Füzesi Brigitta.
Egyedülálló összeállítást készített a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége. A Lépésről lépésre – Tudnivalók a cukorbetegségről című átfogó, lényegre törő és közérthető kiadvány 76 oldalon ad rendkívül hasznos tudnivalókat. A kiadványt ingyenesen ITT tudod letölteni.
A kerekasztal-beszélgetésen részt vett és felszólalt dr. Nyitrai Zsolt. A miniszterelnök főtanácsadója ismertette a kormánynak a cukorbetegek életének megkönnyítése érdekében tett erőfeszítéseit, emellett új megállapodásokat szorgalmazott a civil szervezetekkel, de beszélt a diabéteszregiszter létrehozásáról és az 1-es típusú cukorbetegek féléves kontrolljának esetleges új szabályozásáról is.
Beszédet mondott továbbá dr. Tóth László, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára, dr. Bidló Judit, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő ártámogatási főigazgató-helyettese, prof. dr. Wittmann István, a Magyar Diabetes Társaság elnöke, prof. dr. Balla József, a Magyar Nephrologiai Társaság alelnöke, az MTA levelező tagja, prof. dr. Járai Zoltán, a Magyar Hypertonia Társaság elnöke, valamint Füzesi Brigitta, a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetségének elnöke.
A helyszínen készült videónkból további érdekességeket tudhatsz meg: