A munkahelyek megvédése a legfontosabb feladat

Orbán Viktor miniszterelnök közösségi oldalán arról írt, hogy a kormány megvédi a gazdaságot és a magyar munkahelyeket.

- fogalmaz a miniszterelnök. A mellékelt fotón kiemelte, hogy a kkv-kamatstoppal segítik a magyar vállalkozásokat.

Az uniós gázársapka sürgős kidolgozását követeli az Európai Tanács elnöke az Európai Bizottság elnökétől. Ez Charles Michel egy minapi leveléből derül ki, amit Ursula von der Leyen-nek írt. Különösen meglepő ez annak fényében, hogy az uniós gazdaságpolitikai biztos a napokban bejelentette, hogy recesszió vár Európára. Márpedig a gázársapka bevezetése tovább ronthat a kontinens gazdasági helyzetén. Hiszen az orosz Gazprom világossá tette: ha bevezetik a gázársapkát, akkor egyáltalán nem küld gázt Európába – hangzott el az M1 Híradóban.

Egyre több vállalat kerül a csőd szélére Németországban a drasztikusan emelkedő energiaárak miatt. Egy berlini ruhatisztító tulajdonosa arról beszélt a Híradónak, hogy csaknem hatszorosára nőtt a gázszámlája. Most havonta 6500 eurót, vagyis átszámítva több mint 2,6 millió forintot fizet az energiáért, és attól tart, hogy hamarosan be kell zárnia a boltot.

„Minden egyes hónappal nőnek a kiadásaink és egyre jobban eladósodunk, már több ruhatisztító is tönkrement. Nem lesz gáz és anélkül nem tudunk működni, most rögtön van szükségünk segítségre” – mondta a ruhatisztító tulajdonosa az M1-nek.

A német kormány pedig azzal számol, hogy a kisebb vállalkozások lehetnek az energiaválság és a csökkenő fogyasztás áldozatai – erről Robert Habeck beszélt korábban. A német gazdasági miniszter úgy fogalmazott: ezek a cégek nem csődölnek majd be végleg, de egy időre talán bezárnak. Azt viszont már nem részletezte, hogy addig miből élnek majd az emberek.

„Kevesebbet vásárolnak az emberek, ezért csökken például a pékségek és a virágboltok bevétele. Ez nem jelent csődöt, de előfordulhat, hogy átmenetileg be kell majd zárniuk”

– mondta a német gazdasági miniszter.

Az energiaválság miatt számos német cég azzal a rémálommal néz szembe, hogy vagy bezár, vagy elköltözik Németországból, ami a környező országok beszállítóit súlyosan érintené – írja a Politico. A portál szerint ráadásul nemcsak a kis és közepes cégek, hanem a nagyvállalatok is a szakadék szélén egyensúlyoznak, például a több mint 150 éves BASF is. A vegyipari óriás közölte: az elviselhetetlen energiaárak miatt végleg leépíti az európai termelését.

Az újabb szankciók lebegtetése is elég, hogy dráguljon az energia, de Brüsszel mégsem tett le az újabb szankciókról – mondta Tóth Máté az M1-en. Pedig az energiajogász szerint az energiaárak, illetve a megélhetési költségek a szankciók miatt emelkednek, és 2023-ban még a mostaninál is nagyobb lehet a probléma.

„Az átlagos európai drágulás az gyakorlatilag 90 százalék fölötti, földgáz tekintetében ez még magasabb, ami pont azt mutatja, hogy ezek a hatások begyűrűznek a végfelhasználói árakba, mind a lakosság, mind az ipar tekintetében. Nyilván mind a kettőnek félelmetes következményei vannak”

– fogalmazott Tóth Máté.

Az Európai Unió gazdasága fordulóponthoz érkezett – fogalmazott az uniós gazdaságpolitikai biztos, amikor bejelentette, hogy Európában recesszió következhet. Paolo Gentiloni arról beszélt a 2023-as kilátások jelentősen gyengébbek, az infláció pedig magasabb lesz, mint ahogy nyáron sejtették.

„Az ukrajnai háború miatt megnőtt bizonytalanság, a magas energiaárak okozta nyomás, a háztartások vásárlóerejének romlása, a gyengébb külső gazdasági környezet és a szigorúbb finanszírozási feltételek várhatóan recesszióba taszítják az uniót” – közölte az uniós biztos.

A magyar kormány azon dolgozik, hogy Magyarország elkerülje a válságot, és a szankciók miatt az eddigi eredmények ne kerüljenek veszélybe – erről Varga Mihály beszélt. A pénzügyminiszter kiemelte: a hosszútávú megoldás érdekében Brüsszelnek felül kell vizsgálnia a szankciókat.

„Úgy tűnik, hogy a szankciók egyre magasabbra és egyre súlyosabb irányba hajtják az energiaárat. Itt az ideje, hogy egy szankciós mérleget vonjunk és egy szankciós csomagot tegyünk a mérlegre, és mérlegeljük azt, hogy az eddig meghozott nyolc szankciós csomag az mit is jelentett Európa számára” – mondta a pénzügyminiszter.

Miközben már az uniós biztos is nyíltan beszél az Európára váró recesszióról, az Európai Tanács elnöke mégis tovább erőlteti az újabb intézkedések meghozatalát. Charles Michel a napokban felszólította Ursula von der Leyent, hogy mielőbb dolgozza ki a gázársapka részleteit – erről írt a Mandiner.

Az orosz gáz árának korlátozása tovább fokozná a válságot, ugyanis a Gazprom már korábban egyértelművé tette, ha bevezetik a gázársapkát, akkor nem szállítanak gázt Európába.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrég arról beszélt: Magyarország nem támogatja a gázársapka bevezetését, mert azt álcázott szankciónak tartják, ami az energiaárak emelkedését hozná amellett hogy súlyosan fenyegetné Magyarország energiaellátásának biztonságát is.

A válság utáni időkre készül a kormány – mondta a pénzügyminiszter a Figyelő TOP 200 gálaestjén. A gazdasági lap kiadványa a legnagyobb hazai vállalkozásokat állítja sorrendbe évről évre. Varga Mihály azt mondta: az előző válságból is azért sikerült kilábalni, mert a 2010-ben indult új magyar gazdaságpolitika partnerként bevonta a nagyvállalatokat a gazdaságfejlesztésbe – számoltak be róla az M1 híradójában.

„Mi azt tűztük ki célul, hogy egyfajta lokális kivétel próbáljunk lenni ebben a nehéz időszakban, ezért indítottuk el azokat a támogatási programokat, amelyek a gyármentő program, energia-intenzív ágazatok lecserélése, támogatása a nagy cégek esetében, de a kkv-knál is energiaintenzív és hatékonyságjavító beruházásoknak a támogatása” – fogalmazott Varga Mihály.

Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a vártnál jobb lesz a magyar gazdaság idei teljesítménye, a hazai erősödés jóval felülmúlja majd az uniós átlagot – hívta fel a figyelmet Varga Mihály pénzügyiminiszter.

Ismét javította a magyar gazdaság idei teljesítményére vonatkozó előrejelzését az Európai Bizottság – közölte Facebook-oldalán Varga Mihály. Mint írta, azzal számolnak, hogy a nyári előrejelzésükben várt 5,2 százalék helyett 5,5 százalékkal erősödik idén Magyarország gazdasága. Ez jóval felülmúlja a 3,3 százalékos uniós átlagot.

„A szankciók jövőre recesszióba taszíthatják az európai gazdaságokat. Azon dolgozunk, hogy Magyarország a romló környezetben is elkerülje a válságot. Megvédjük a munkahelyeket, biztosítjuk az ország energiaellátását, fenntartjuk a családtámogatásokat és a rezsicsökkentést, megőrizzük a nyugdíjak értékét” – hangoztatta Varga Mihály, aki szerint a költségvetés a takarékos gazdálkodásnak köszönhetően biztosítja az ehhez szükséges forrásokat.

Már az újabb, immár kilencedik szankciós csomag emlegetésére is újabb gázáremelés következett a világpiacon – erről beszélt Szijjártó Péter reggel a Kossuth Rádióban. A külügyminiszter újabb vörös vonalnak nevezte, hogy a tervek szerint Brüsszel az orosz nukleáris technológiákra is szankciókat vetne ki. Hozzátette: Magyarország nem fogad el olyan uniós intézkedéscsomagokat, amelyek veszélyeztetik az ország energiabiztonságát. A Kossuth Rádiónak nyilatkozó energetikai szakértő is kiemelte: nem igaz, hogy az uniós szankcióknak nincs árfelhajtó hatásuk – számoltak be róla az M1 Híradójában.

Sokan fellélegeztek az Európai Unióban, amikor az augusztus végi csúcsról csökkenti kezdett a gáz ára a holland gáztőzsdén. Az örömük azonban a hét elejéig tartott.

Bejárta az európai sajtót az a hír, hogy az Európai Bizottság alig egy hónappal a nyolcadik szankciós csomag elfogadása után már a kilencediken dolgozik. Bővítenék például az energiaszektorra vonatkozó szankciókat és megtiltanák a nukleáris energia, illetve a fűtőanyagok területén az együttműködést Oroszországgal.

A szankciók hírét azonnal elkezdte beárazni a piac. A holland gáztőzsdén az augusztus végi 350 euro/MWh-ás csúcs után november 1-re 116 euró/MWh-ra csökkent az energiahordozó tőzsdei ára, ami most ismét emelkedni kezdett.

Grafika: M1 (forrás: holland gáztőzsde)

Brüsszelnek szembe kellene néznie az eddigi szankciós csomagok hatásaival, és levonnia a következtetéseket – mondta Szijjártó Péter a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. A külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt, ahogy a korábbi, úgy az újabb intézkedés csomag hírére is reagált az energiapiac.

„Brüsszelnek már csak egy újabb szankciós csomag emlegetését is kerülnie kellene, hiszen látható, hogy csak a kilencedik szankciós csomag emlegetésére az európia tőzsdén a földgáz ára újabb ugrásszerű növekedést produkált. Ez pedig nyilvánvalóan újra az európai embereken fog csattani” – fogalmazott Szijjártó Péter.

A külügyminiszter kiemelte: Magyarország nem fogad el olyan uniós szankciós csomagokat, amelyek veszélyeztetik az ország érdekeit, például az energiabiztonságát.

Kövér László szerint „nem az oroszok használták a gázt fegyverként, hanem fordítva. Az Európia Unió bizottsága próbálta meg a szankciókon keresztül ezt az oroszokkal szemben visszafordítani”

Az a szankciós politika, amely Európában a háborúra válaszul megfogalmazódott, valójában magas inflációt, energiaválságot és recessziós veszélyt idézett elő – jelentette ki az Országgyűlés elnöke szombaton, Orosházán. Kövér László, a Mondjunk nemet a szankciókra! című országjáró sorozat egyik Békés megyei állomásán azt mondta, noha a szankciós politika kezdetén azt ígérték, azok nem érintik az energiahordozókat, – ahogy fogalmazott – az önmagát önállósító Európai Bizottság újabb és újabb csomagokat készít, és a korlátozásokat előbb az olajra, majd a gázra is kiterjesztette. A házelnök ugyanakkor hangsúlyozta: Magyarország gázellátása ebben a pillanatban biztonságban van.

„Gáztározóink föltöltöttsége szempontjából több, mint a lakossági fogyasztáshoz mérve 1,3 évre való tartalékunk van. A teljes magyar energiafogyasztásnak ötven-hatvan százaléka közötti tartaléka van betárolva” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.

Nem igaz, hogy az uniós szankcióknak nincs árfelhajtó hatásuk – jelentette ki a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában Hortay Olivér energetikai szakértő.

„Ha megnézzük a földgáz árak alakulását az elmúlt fél éveben, akkor nagyon világosan látható, hogy a szankciókkal kapcsolatos nyilatkozatoknak, kommunikációknak komoly hatása van az árakra, tehát a jelenlegi magas árszintek jelentős részét a szankciók lebegtetése, a bevezetett szankciók és az orosz válaszintézkedések, tehát tágabb értelemen a kereskedelmi konfliktus eszkalációja okozza” – fogalmazott Hortay Olivér.

Arról beszélt, hogy azért is emelkednek az árak, mert nincs elég gáz a kontinensen, hozzátette Nyugat-Európa nincs abban a helyzetben, hogy megmondja, mennyit hajlandó fizetni a gázért, teljesen kiszolgáltatott a beszállítóknak.