Közmunkából él Magyarország legszegényebb faluja - riport

Hogyan lehetséges, hogy két Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen, ami mindössze közel egy órányi autóútra van egymástól, ilyen nagy legyen a jövedelmi különbség? Cseténye lakosainak az átlagos jövedelme csupán 37 ezer forint havonta, a másik faluban viszont átlag 535 ezerből gazdálkodnak havonta a családok.  Valószínű, hogy a Tornakápolnára  bejelentett 12 lakos közül az egyik sikeres vállalkozó, akinek a jövedelme a kistelepülésen felhúzza az átlagot, míg Csenyétén 442 lakos él, mindenki közmunkából. Ha nem volna a közmunkaprogram, semmiféle jövedelemhez nem jutnának. 

Nyomor a paradicsomban

Csenyéte akár földi paradicsom lehetne a földrajzi adottságait tekintve, hiszen festői szépségű a dimbes-dombos vidék. A levegő kristálytiszta, egészen addig, míg a fűtési szezonban a helyiek el nem kezdik az otthonukat szeméttel fűteni. Tűzifára, szénre kevés családnak telik. 

András és Mária összesen hat gyermeket nevel nagy szeretetben. Sosem vetette fel őket a pénz, mégis boldogok. Mindketten az állami közmunkaprogramban dolgoznak. 

A befolyó jövedelmük nem sok mindent enged meg nekik, azt nagyon be kell osztaniuk. Hogy mégis mire költenek? Hova járnak kikapcsolódni, és mi kerül az asztalra?

– mondta lapunknak az asszony, és hozzátette: közösségbe mégiscsak eljutnak, hiszen a vasárnapi istentiszteletet sosem hagynák ki.

– mondta a családanya. Marhahúst ritkán esznek, a hízott libamáj pedig náluk még a legnagyobb ünnepeken is elképzelhetetlen.

– A kedvenc ételünk a girosz, persze csenyétei módra. A csirkéhez egy kis sonkát vágok fel, mellé pedig paprikát és paradicsomot kínálok. Nálunk ez a különleges fogás – magyarázta Mária, majd a házába invitált bennünket. A kert körül nincs kerítés. Mint a család mondja: tőlük nincs mit elvinni. 

A házuk ajtaján sincs biztonsági zár, de nem is nagyon mennek el otthonról. Az otthonuk egyetlen szobából áll, a víz pedig nincs hozzájuk bevezetve.

- Az artézi kútra járunk kannákkal, ahogyan sokan a faluban. A mosakodáshoz a sparhelten melegítünk vizet. Azon is főzünk, illetve annak segítségével fűtünk – árulta el Mária.

Nincs áram sok házban

A környéken élők többsége nem rendelkezik saját árammal, de a településen nagy az összefogás.

– Sokan a szomszédoktól hozzák át hosszabbítóval, így nálunk is van világítás és tévét is nézhetünk – jelentette ki a családanya. Mária legnagyobb reménysége a legkisebbik gyermeke. Ő ugyanis most kezdte a szakközépiskolát. A kamasz jelenleg szabónak tanul, de az álma, hogy egy nap divattervező váljon belőle. Abban a szakmában már nagyon sokat lehet keresni, mondja. Akkor pedig felújíthatná a házukat. A szegényes otthon teteje a közelmúltban beszakadt, ezért azt a szekrénysorra helyezett fahasábokkal támasztják ki.

Mária  fontosnak tartotta elmondani, hogy a szegénység nem azonos az igénytelenséggel. Arra mindig ügyelnek, hogy tiszta ruhában járjanak, rendet tartsanak.

A falu alpolgármestere szerint bőven lenne mit fejleszteni a faluban. Kiss Elek úgy véli, ha több munkalehetőség adódna, a helyiek bizonyára élnének is a lehetőségekkel. 

– mondta a politikus és hozzátette: vitathatatlanul az ő falujuk a legszegényebb az országban, de a közbiztonság közel sem annyira rossz, mint azt a távolabb élők feltételezik.

Csenyétén egykor bolt is üzemelt, de manapság már csak a környező településekről jár át hozzájuk egy mobilközért napi egy órára. Az árukészlete egy kisteherautó adottságainak megfelelő. Aki komolyabb bevásárlásra vágyik, kénytelen a 15 kilométerre levő Baktakék vegyesboltjába járni. Biciklivel, gyalog, autóval. Kinek mi adatik meg.

Tibor korábban dolgos ember volt, ám érszűkület miatt mindkét lábát amputálták. Az elsőt 2005-ben, a másikat két évvel később. Azóta 100 százalékos rokkantként éli mindennapjait. Összesen nyolc gyermek édesapja és példaképe.

– mondta szomorúan a családfő. Senkinek nem kíván hasonló életet. 

– tette hozzá a férfi. Ez a mentalitás jellemző a faluban: amit tehetnek, megtesznek a családjukért és aki kap munkát, az dolgozik.  

Csenyététől mintegy 50 kilométerre fekszik Tornakápolna. Szerettük volna az ottani polgármestert is szóra bírni, de nem állt kötélnek. Kijelentette, hogy a szabadságát tölti, így nem szeretné kommentálni a hírt, hogy a 12 lelkes falujában a legmagasabb az átlagjövedelem. A szakértők szerint az 532 ezer forintos érték egyébként megtévesztő, és arról lehet szó, hogy a településre van bejelentve egy kiugróan jól kereső vállalkozó, hiszen ilyen csekély lakosság esetén az ő keresete már elég ahhoz, hogy az átlagot felhúzza.

A falu egyébként gondozott és tiszta, az épületek is jobb állapotban vannak, mint Csenyétén, de semmi esetre sem nevezhetők luxusvilláknak, és a kertekben sem luxusautók állnak.