Rezsigondok Európa-szerte

A háztartási energiaárak legfrissebb adatai szerint a gázszámlák 111%-kal, a villanyszámlák 69%-kal emelkedtek. Ezek együttesen átlagosan 90%-os energiaszámla-növekedést mutatnak, vagyis a 2021 októberi értékek közel dupláját. Az Energie-Control Austria, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hatóság (MEKH) és a finn VaasaETT hétfőn közzétett kutatása rávilágít az ukrajnai háború Európára zúzódó hatására, amely megélhetési válságot váltott ki, és számos gazdaságot sodort válságba - írja az euronews.com. 

A jelentés szerint Amszterdam lakosai fizették a legtöbbet a földgázért Európában az európai átlag kétszeresével, majd a dániai Koppenhága következik.

 A holland fővárosban élők csaknem 17-szer annyit fizetnek ki, mint a Budapesten lakók, akik az Európai Unióban legolcsóbban jutnak hozzá a földgázhoz. 

A cikk szerzői megjegyzik, hogy a 2014-ben bevezetett nagyvonalú állami árszabályozásnak köszönhetően a magyarok hagyományosan olcsóbb energiárakat élveztek, bár a kormány rendelkezéseinek értelmében 2022. augusztus 1-től az átlag feletti fogyasztás esetében úgynevezett piaci árat kell fizetnie a fogyasztóknak.

Közbevetőleg, a rezsicsökkentett áron vásárolható földgáz szeptemberben is Magyarországon volt a legolcsóbb. Az átlagot 20 százalékkal meghaladó fogyasztás esetén is a magyar háztartások a második legkedvezőbb áron jutottak földgázhoz az EU-ban - derül ki a MEKH összegzéséből.

A jelentés az egyes európai fővárosokban október folyamán bekövetkezett "jelentős" árváltozásokat is megvizsgálta. Rómában a gázköltség 97%-kal nőtt a múlt hónapban, és több mint 170%-kal az egy évvel ezelőttihez képest. Ez az olaszországi "energia- és elosztási összetevők növekedésének" volt köszönhető, míg Luxemburgban 64%-os, Lisszabonban pedig 58%-os áremelkedést regisztráltak. 
Új, rekordmagasságot ért el a gáz ára Rómában, Luxemburgban, Lisszabonban, Dublinban, Párizsban, Bécsben, Brüsszelben, Bernben, Koppenhágában és Stockholmban. Ugyanakkor októberben több országban is csökkentek a gázszámlák, főként a kormányzati beavatkozás miatt, bár a jelentés hozzátette: "a jelenlegi árak továbbra is hihetetlenül magasak az egy évvel ezelőttihez képest". 

A végfelhasználói villamosenergia-árak összegzése szerint Koppenhága és Róma a két legdrágább város az EU-ban, majd Amszterdam és Berlin következik. A német főváros a válságot érezve lekapcsolta a kivilágítást olyan nevezetességeken, mint például a Humboldt Egyetem, a Német Történeti Múzeum és a Brandenburgi kapu. Az ország más részein a helyi hatóságok arra szólították fel az embereket, hogy zuhanyozzanak le hideg vízzel. 

A kelet- és közép-európaiak élvezték a legolcsóbb áramot, a kijeviek fizették a legkevesebbet, őket követik a helyiek Belgrádban, Budapesten és Montenegró fővárosában, Podgoricában. 
Prágában és Tallinnban az árak a régió átlagát meghaladóak. (Az ukrán főváros áramellátása azonban októberben kritikussá vált, az orosz erők bombázták az ország energetikai infrastruktúráját, ami gyakori áramszüneteket okozott. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt közölte, hogy az országban több mint 4,5 millió ember maradt áram nélkül, a legtöbben Kijevben és a kijevi területen, ahol a legnehezebb az áramellátás helyzete - a szerk.) 
Az Energie-Control Austria, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hatóság (MEKH) és a finn VaasaETT  jelentése  szerint októberben  legerőteljesbben Dublinban (44%), Rómábana (30%) és Bécsben (24%) emelkedtek az áramárak.  Az ír fővárosban a jelentés "figyelemreméltó áremelkedést" állapított meg. A földgáz adja Írország energiájának körülbelül egyharmadát, ami azt jelenti, hogy az ország ki van téve az ársokkoknak. 
A helyiek által fizetett áramárak rekordmagasságot értek el Berlinben, Koppenhágában, Brüsszelben, Athénban és Prágában is. 
 

A jelentés ugyanakkor megjegyezte, hogy bár a háztartási villamosenergia-árak októberben is nőttek, de ez ez a korábbi hónapokhoz képest sokkal kisebb mértékű volt. Az állami támogatásoknak köszönhetően a szeptemberihez képest csökkent az áram ára Rigában (29%), Tallinnban (22%), Oslóban (10%), Madridban (9%), Helsinkiben (6%), Zágrábban (3%) és Párizsban (2%).

A brit gazdaság már recesszióban van, és a jövő év egészében is valószínűleg visszaesik a teljesítménye – mondta csütörtökön Jeremy Hunt brit pénzügyminiszter. Hozzátette ugyanakkor, hogy a 2023 utáni években ismét növekedés várható.

A brit kormány számára hivatalos előrejelzéseket készítő és a felelős költségvetési politika felett őrködő szervezet (Office for Budget Responsibility, OBR) a pénzügyminiszteri beszámolóval egy időben közzétett jelentésében azt valószínűsítette, hogy a következő két pénzügyi évben az előző nyolc év teljes reáljövedelem-emelkedése elveszhet az infláció miatt.

Jeremy Hunt a londoni alsóházban ismertette a konzervatív párti kormány költségvetési tervezetét, amely egyben az előző kormány által meghirdetett nagyszabású – a piac által ugyanakkor fedezetlennek ítélt – adócsökkentési program teljes visszafordítását is jelenti.

E program szeptemberi bejelentését a font súlyos gyengülésével és a szuverén adósság-kötelezettségek hozamainak meredek emelkedésével járó példátlan piaci felfordulás követte, amelynek nyomán Liz Truss akkori miniszterelnök először menesztette Kwasi Kwarteng pénzügyminisztert, majd nem sokkal később – alig 45 nappal megválasztása után – maga is lemondott, miután az alsóházi konzervatív frakció ellene fordult.

Jeremy Hunt, az új pénzügyminiszter – akit még Liz Truss nevezett ki, de a Rishi Sunak vezetésével alakult új kormányban is megtartotta tisztségét – első intézkedéseként visszavonta Kwarteng adócsökkentési programjának összes fő elemét,

majd Sunak kormányának megalakulása után bejelentette, hogy teljesen új, korrekciós intézkedéseket tartalmazó, részletes előrejelzésekkel kiegészített költségvetési tervezet készül.

Erről szóló csütörtöki előterjesztésében, amelyet a piac és az üzleti szektor hetek óta feszült figyelemmel várt, Hunt közölte: a kormány számára hivatalos előrejelzéseket készítő és a felelős költségvetési politika felett őrködő szervezet (Office for Budget Responsibility, OBR) számításai szerint a brit gazdaság – jóllehet az idei év egészére vetítve még 4,2 százalékkal növekszik – már recesszióban van, és a brit hazai össztermék (GDP) jövőre várhatóan 1,4 százalékkal csökken.

Az OBR azonban a 2023 után következő három évben rendre 1,3, 2,6 és 2,7 százalékos GDP-növekedési ütemeket vár a brit gazdaságban.
Ez jóval derűlátóbb prognózis a Bank of England által jelenleg érvényben tartott előrejelzésnél.

A brit jegybank legújabb negyedéves pénzügypolitikai jelentésében azt valószínűsítette, hogy Nagy-Britannia – az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság – a következő két évet recesszióban tölti. Ez lenne a leghosszabb recesszió azóta, hogy a brit gazdaság teljesítményének mérése a jelenlegivel összehasonlítható módszertannal az 1920-as években elkezdődött.

A jegybanki prognózis szerint 2023 egészében a brit gazdaság teljesítménye 1,5 százalékkal, 2024-ben 1 százalékkal csökken. A visszaesés mindazonáltal már elkezdődött: a brit statisztikai hivatal (ONS) minap ismertetett első becslése szerint a brit hazai össztermék értéke az idei harmadik negyedévben 0,2 százalékkal csökkent a második negyedévvel összevetve.

A recessziót ugyanakkor évtizedek óta nem mért ütemű infláció kíséri:

az ONS friss adatai szerint a fogyasztói árindex (CPI) októberben 11,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Legutóbb 41 éve, 1981 októberében volt ennél magasabb az éves brit infláció 11,2 százalékos ütemmel.

Jeremy Hunt a költségvetési tervezetet ismertető csütörtöki alsóházi tájékoztatójában elmondta: az OBR számításai szerint az idei egész éves átlagos infláció 9,1 százalék, 2023-ban 7,4 százalék lesz. A Bank of England tizenkét havi inflációs célja 2 százalék. A pénzügyminiszter elmondta: ebben a helyzetben a kormány költségvetési intézkedésekkel kénytelen stabilizálni az államháztartást.

A bejelentett számos korrekciós intézkedés közül a legnagyobb horderejűek közé tartozik, hogy a személyi jövedelemadó legfelső, 45 százalékos kulcsának jövedelmi határát jelentősen leszállítják: a jelenlegi 150 ezer fontos (71 millió forintos) alsó határ helyett a következő pénzügyi évtől azok is ebbe az adósávba kerülnek, akiknek éves jövedelme eléri a 125 140 fontot (60 millió forint).

Hunt bejelentette azt is, hogy a háztartásoknak számlázható éves energiadíjak felső határa az előző kormány által eredetileg két évre elrendelt 2500 fontról jövő áprilisban háromezer fontra (1,42 millió forintra) emelkedik.

A pénzügyminiszter szerint az intézkedések hatására az államháztartás GDP-arányos hiteligénye a következő öt évben az idei szintnek kevesebb mint a felére – 7,1 százalékról 2,4 százalékra – csökken. A számítások szerint a hazai össztermékhez mért államadósság-ráta 2025-2026-ban 97,6 százalékon tetőzik, de utána szintén csökkenésnek indul.

Jeremy Hunt közölte: a csütörtökön bejelentett intézkedési csomag összesen 55 milliárd fontos (26 ezer milliárd forintos) államháztartási konszolidációnak felel meg.

Gazdasági visszaesésre számít jövőre az unióban az Európai Bizottság. A testület szerint az unió egészét recesszióba taszítják a magas energiaárak és a háztartások vásárlóerejének romlása. Előrejelzésük szerint az ukrajnai háború által kiváltott sokkok ráadásul erősítik az inflációs nyomást. Varga Mihály pénzügyminiszter erre úgy reagált, hogy a szankciók jövőre recesszióba taszíthatják az európai gazdaságokat, de a kormány a romló környezetben is a válság elkerüléséért dolgozik.

„Az Európai Unió gazdasága fordulóponthoz érkezett” – fogalmazott az uniós gazdaságpolitikai biztos, amikor bejelentette a következő évre előrejelzett gazdasági visszaesés mértékét. Paolo Gentiloni hosszasan sorolta, hogy a recesszió az unió egészét és a tagállamokat külön-külön is érinteni fogja. A biztos szerint bár az első fél év jól alakult, a 2023-as kilátások jelentősen gyengébbek, az infláció pedig magasabb lesz, mint amit nyáron sejtettek.

„Az ukrajnai háború miatt megnőtt bizonytalanság, a magas energiaárak okozta nyomás, a háztartások vásárlóerejének romlása, a gyengébb külső gazdasági környezet és a szigorúbb finanszírozási feltételek várhatóan recesszióba taszítják az unió egészét, az euróövezet gazdaságát és a legtöbb tagállamot a következő időszakban” – közölte az uniós biztos.

Paolo Gentiloni elmondta, a recesszióról szóló előrejelzést azzal az előfeltételezéssel alkották meg, hogy a háborús geopolitikai nyomás nem változik, és az Oroszországgal szembeni szankciók is életben maradnak.

Miközben az Európai Bizottság alig egy hónapja jelentette be a nyolcadik szankciós csomagot, hamarosan újabb korlátozó intézkedések jöhetnek. Az európai sajtó hetek óta arról cikkezik, hogy Brüsszel már dolgozik az oroszok elleni kilencedik szankciós csomagon is. A kiszivárgott információk szerint bővítenék az energiaszektort érintő szankciókat, és megtiltanák a nukleáris energia, illetve a fűtőanyagok területén az együttműködést Oroszországgal.

Szakértők szerint az uniós szankciók miatt az európai emberek életszínvonala veszélybe került, miközben az ígéretekkel ellentétben a háború még mindig tart.

Tóth Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos munkatársa az M1-en arról beszélt: érthetetlen, hogy az unió miért az energiahordozókra vet ki embargót, miközben Oroszországnak más termékcsoportok szankcionálása nagyobb érvágást jelentene.

„A chiphiány előidézése az orosz iparnak is fájna. Vagy vannak olyan élelmiszeripari alapanyagok, amelyek az orosz gazdaságnak még jobban fájnának. Ezek lehetnének azok, amelyek a lakosságot is elérhetik, vagy az ipar működőképességének és a hadiipar utánpótlásának a biztosítását képesek lennének megszakítani” – mondta Tóth Gergely.

„Brüsszel politikája jövőre recesszióba taszíthatja az európai gazdaságokat” – reagált az uniós biztos bejelentésére a pénzügyminiszter a közösségi oldalon. Varga Mihály csütörtökön a Figyelő rendezvényén azt is hangsúlyozta: a hosszú távú megoldás érdekében Brüsszelnek felül kell vizsgálnia a szankciókat.

„Úgy tűnik, hogy a szankciók egyre magasabbra, egyre súlyosabb irányba hajtják az energiaárat. Itt az ideje, hogy egy szankciós mérleget vonjunk, egy szankciós csomagot tegyünk a mérlegre, és mérlegeljük azt, hogy az eddig meghozott nyolc szankciós csomag az mit is jelentett Európa számára. Hiszen ha olyan szankciókat hozunk, amelyek nekünk fájnak, de a szankcionált számára nem jelentenek érzékeny veszteséget, akkor valószínűleg rossz döntéseket hoztunk. Ezeket felül kell vizsgálni” – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy a kormány azon dolgozik, hogy Magyarország a romló környezetben is elkerülje a válságot, és a szankciók miatt a munkahelyek, az ország energiaellátása, valamint a családtámogatási rendszer és a rezsicsökkentés se kerülhessen veszélybe.

A makrogazdasági adatok azt mutatják, hogy Oroszország jól bírja a szankciókat, míg Európában az emberek húsbavágóan érzik a háború és a szankciók hatásait. Tóth Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos munkatársa az M1 Ma reggel című műsorában arról beszélt, hogy az orosz gazdasági visszaesés a büntetőintézkedések ellenére messze nem olyan mértékű, mint amire számítani lehetett, az infláció csökken Oroszországban, a rubel erősödött, az oroszok államháztartási hiánya minimális, és a GDP-arányos államadósságuk sem éri el a húsz százalékot.

Már a kilencedik szankciós csomag készül Oroszország ellen, de a makrogazdasági adatok azt mutatják, hogy Oroszország jól bírja ezeket a szankciókat – hívta rá fel a figyelmet az M1 műsorában Tóth Gergely. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos munkatársa rámutatott, hogy az orosz gazdasági visszaesés a büntetőintézkedések ellenére messze nem olyan mértékű, mint amire számítani lehetett, az infláció csökken Oroszországban, a rubel jelentősen erősödött, az oroszok államháztartási hiánya minimális, és a GDP-arányos államadósságuk sem éri el a húsz százalékot.

Ezzel szemben az európai gazdaság ugyanezen mutatói lényegesen rosszabb képet festenek: az infláció évtizedes csúcsokat feszeget, a lakossági kiskereskedelem visszaesett, és hatalmas államháztartási hiány jellemző.

Tóth Gergely hangsúlyozta, hogy miközben Európában az emberek húsbavágóan érzik a háború és a szankciók hatásait, addig

Oroszország nem hogy hónapokig, de a legtöbb elemzés szerint még évekig kibírhatja a szankciós csomagokkal a nyakában.

„Brüsszel szankciós politikája az elmúlt időszakban jórészt az energiahordozókra épült, de ez visszaütött” – magyarázta, hozzátéve: vannak olyan elképzelések, amelyek szerint új típusú szankciókat kellene kivetni, olyasmit, ami az orosz lakosságnak is kicsit jobban fáj.

„Számos termék van, ami ahhoz kell, hogy az orosz ipar működőképességét fenn tudják tartani. A chiphiány előidézése például fájdalmas lehet az orosz iparnak, vagy egyes élelmiszeripari alapanyagok is szóba jöhetnek” – mondta a szakértő, aki szerint az intézkedéseknek belső elégedetlenséget kellene szítania Oroszországban, ám ennek lenyomatát még a kilencedik csomagban sem látni. Egyelőre úgy tűnik, az Európai Unió elégedett a szankciókkal.

Tóth Gergely kitért arra is, hogy az EU legújabban a nukleáris energiát próbálná szankcionálni, ez azonban újabb komoly probléma lehet például Magyarország számára, hiszen Paks orosz technológiával, orosz alapanyaggal működik, de ez akár Németországnak is fájhat, ahol az atomerőművek jelentős része ugyancsak orosz nukleáris fűtőanyaggal működik.
 Közel hárombillió dollárral csapolja meg a háború a világgazdaságot

A veszteség ennél jóval tetemesebb is lehet, ha egy keményebb tél esetén energiahiánnyal szembesülve Európa energiaporciózásra kényszerül – mutat rá előrejelzésében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). Az európai mellett a kínai és az amerikai gazdaságra is kiterjedő prognózis rávilágít, milyen súlyos gazdasági következményekkel jár világszerte az ukrajnai háború.

Az ukrajnai háború a jövő év végéig 2,8 billió dollár veszteséget okoz a világgazdaságnak, a termeléskiesés mértéke pedig még jelentősebb lesz, ha egy kemény tél esetén Európa energiaporciózásra kényszerül – írja OECD hétfői jelentésére hivatkozva a The Wall Street Journal (WSJ). A pénzügyi lap szerint a fejlett gazdaságok párizsi székhelyű klaszterének friss prognózisa rávilágít, milyen súlyos gazdasági következményekkel jár a háború, amely a második világháború óta a legsúlyosabb katonai konfliktus a kontinensen.

Az OECD jelentése szerint az orosz támadás az energiaárak ugrásszerű növekedését idézte elő, ami megnyirbálta a háztartások kiadásait és aláásta az üzleti bizalmat, különösen Európában. A háború világszerte megingatta a piacokat, megtörte az ellátási láncokat, nyersanyag- és élelmiszerhiányt okozott több kontinensen. Az orosz agressziót követően kirótt gazdasági szankciók bumeránghatásáról ugyanakkor nem ejtenek szót. Mint írják, a nyugati kormányok attól tartanak, hogy Putyin részleges mozgósítási rendelete és Ukrajna egyes területeinek annektálására tett erőfeszítései nyomán hónapokig, talán évekig is elhúzódhat a konfliktus, ami tovább fokozhatja a világgazdaságra nehezedő bizonytalanságot.

„Roppant borsos árat fizetünk ezért a háborúért”

– idézi a WSJ Álvaro Santos Pereirát, az OECD vezető közgazdászát. Legutóbbi előrejelzésében a szervezet idén a világgazdaság három százalékos, jövőre azonban már csak 2,2 százalékos bővülésével számol. Korábban, a háború előtt 2022-re még 4,5 százalékos, 2023-ra pedig 3,2 százalékos növekedést vártak. A két becslés közötti különbség azt jelenti, hogy

a háború és annak következményei a teljes francia gazdaság kétéves teljesítményének megfelelő összegbe került a világnak

– írja a jelentés alapján a WSJ.

Az OECD várakozásai szerint az euróövezet gazdasága 2023-ban mindössze 0,3 százalékkal fog növekedni, Németország gazdasága pedig 0,7 százalékkal visszaesik. Legutóbbi, júniusi előrejelzésében a kutatószervezet az euróövezetben 1,6 százalékos, Németországban pedig 1,7 százalékos növekedést várt.

Az OECD arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai gazdaság még ennél is jelentősebb visszaesést szenvedhet el, ha az energiaárak ismét emelkedni kezdenek. Amennyiben a földgázárak az év hátralévő részében 50 százalékkal emelkednek, az európai gazdasági teljesítmény 2023-ban 1,3 százalékkal csökkenhet, míg a világgazdaság csupán 1,7 százalékkal nőne.

Ebben az esetben Európa gazdasága borítékolhatóan recesszióba kényszerül.

Az árak ilyen mértékű emelkedése akkor következhet be, ha a télen, az esetlegesen szélsőségesen alacsony hőmérséklet miatt energiahiány lép fel Európában. Ezt megelőzendő az OECD becslése szerint az energiafogyasztást az elmúlt évekhez képest 10-15 százalékkal kellene visszafogni. Pereira szerint ezért is fontos, hogy Európa ne csak az energiaellátásra összpontosítson, hanem arra is gondja legyen, hogy a következő hónapokban csökkenjen a kereslet.

Az OECD természetesen nem értekezik a magyar kormány rezsicsökkentést érintő intézkedéseiről, pedig azok rugalmas újraszabályozása nagyban érinti a szervezet által ösztönzött keresletcsökkenést is, miközben célja továbbra is, hogy védje a lakosságot a háború, a szankciók és az energiaválság következményeitől.

A kormányok Európa-szerte több milliárd eurót költöttek már arra, hogy a háztartásoknak és a vállalkozásoknak segítsék átvészelni az energiaköltségek megugrását. A segítség egy része energiaár-korlátozás formájában érkezett, ám ezek az árplafonok – bár vonzók lehetnek rövid távon – nem ösztönzik a háztartásokat a korlátozottabb fogyasztásra. Energiatakarékosság szempontjából Pereira a magasabb árakra esküszik, mivel szerinte így garantált a kevesebb fogyasztás.

A háztartások és a vállalkozások támogatásának költségei a hitelfelvételi költségek és az államadósságot emelkedéséhez vezet, ami további gátja a gazdasági növekedésnek. Az OECD szerint az adósság további nagymértékű növekedésének elkerülése érdekében a segítséget a legkiszolgáltatottabb háztartásokra kell irányítani. Pereira, illetve az OECD becslései szerint az a 35 kormány, amelynek gazdaságpolitikáját a jelentés nyomon követi, decemberig nagyjából 150 milliárd dollárt szán az árak alacsonyan tartását célzó széles körű intézkedésekre, míg a célzottabb árintézkedésekre csupán 15 milliárd dollárt.

Mindemellett az OECD a korábbi 1,2 százalékról 0,5 százalékra csökkentette a 2023-as amerikai gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését, közbevetve, hogy ennél meredekebb lassulás is lehetséges, ha az infláció nem csökken olyan ütemben, miként azt – a szigorú gazdasági megszorítások mellett érvelve – a Federal Reserve reméli.

A kínai gazdaság a szervezet várakozásai szerint 2023-ban szerényen fellendül a 2022-es lassú növekedésről, ami a koronavírus-világjárvány megfékezését célzó korlátozó intézkedésekre vezethető vissza. Júniusban az OECD 4,4 százalékos növekedést prognosztizált 2022-re, most azonban már csak 3,2 százalékos bővülésre számít. A 2023-as évre 4,7 százalékos növekedést prognosztizál Kínában – számol be az OECD előrejelzése nyomán a The Wall Street Journal.