Az ukrajnai háború következményei Európában

Továbbra is csak ébredezni látszik a német kormány, a törvényhozás szintjén viszont mlég mindig nem jutott el az ország iparának megmentéséhez szükséges szabályozásokig. Az Egyesült Államokban a kongresszus már augusztusban elfogadta azt az „inflációcsökkentési törvényt”, amely 386 milliárd dollár erejéig biztosít adókedvezményt és ösztönzőket az amerikai ipari szereplők számára. Ezzel szemben a német kormánykoalíció politiusai továbbra is csak a szavak szintjén foglalkoznak az ipar hanyatlásával, miközben a Német Ipari Szövetség arra figyelmeztetett, hogy a vállalatok legalább negyede hagyhatja el az országot az elszabadult költségek miatt.

„A kormány készségesen elfogadja az ipar leépülését” – ezzel a címmel jelentetett meg cikket a Die Welt, amelyben az energiaválság következtében zsugorodó német ipar helyzetét értékelik. Ahogy írták, egyes iparágak szereplői fontolóra vették, hogy kapacitásaikat kivigyék Németországból. A lap szerint a kormánynak megelőző lépéseket kell tennie, különben a német ipar eléri azt a pontot, ahonnan már nem lesz visszaút.

Mint a Welt megírta, a jelenlegi válsághelyzetre való tekintettel a német gazdaság képviselői arra figyelmeztetnek, hogy súlyosan meggyengühet Németországnak, mint üzleti helyszínnek a szerepe. Úgy tűnik azonban, hogy a kormánykoalíció és az ellenzék politikusai egyaránt megriadnak, és átfogó intézkedéseket sürgetnek a gazdaságának védelme érdekében.

„A magas energiaárak és a gyengülő gazdaság teljes erővel sújtja a német gazdaságot, és más nemzetközi helyszínekhez képest nagy terhet ró vállalatainkra. A német üzleti modell óriási nyomás alatt van”

– mondta Tanja Gönner, a Német Ipari Szövetség (BDI) vezérigazgatója. Hozzátette: „Jelenleg minden negyedik német vállalat a termelés külföldre helyezésén gondolkodik”.

A hírportál kiemelte, hogy sok vállalat szenved az ukrajnai orosz invázió miatt felrobbant energiaáraktól, az ellátási láncok megszakadásától vagy a kínai koronavírus-járvány elleni merev küzdelem miatti korlátozásoktól.

De az amerikai kormány infláció elleni küzdelemmel kapcsolatos döntéseit, amelyek egyebek mellett milliárdos támogatást biztosítanak az új technológiákhoz és az amerikai ipar fenntartható terjeszkedéséhez, további nagy kockázatnak tekintik.

Ha a vegyipar összeomlik

Különösen szenved az energiaintenzív és exportorienált vegyi ipar. Wolfgang Grosse-Entrup, a Német Vegyipari Szövetség igazgatója egyenesen úgy fogalmazott: „A brutális energiaárak kiüöttek minket”. Az iparági vezető hangsúlyozta, hogy a vegyipar összeomlása más iparágakat is magával húzna.

„Ez jelentené a teljes kiütést Németország, mint ipari helyszín számára” – mutatott rá.

Grosse Entrup úgy fogalmazott: „árfék nélkül a német kormány egyszerűen elfogadja az ország ipartalanítását”.

Rainer Dulger munkáltatói elnök „több dinamizmust és gyorsaságot, nagyobb vállalkozói szabadságot és rugalmasságot követel a munkaerőpiacon”. Mint mondta, „Németországot felszabadítania kellene, nempedig megkötnie a politikának”. Ennek hiányában Dulger szerint Németország féktelenül fog haladni a „veszélyes fordulópont felé”.

Már a német politikában is érzik a bajt

A Welt emlékeztetett, hogy Wolfgang Kubicki, az FDP-elnökhelyettese korábban a kormányzati politika felelősségére hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a politikai vezetésnek vigyáznia kellene arra, hogy ne fossza meg a likviditástól azokat a cégeket, amelyektől befektetést remél. De az FDP politikusa szerint a német kormány éppen az ellenkezőjét teszi és elengedte a vállalatok kezét. A politikus szerint minél később döntenek az energiaárfék bevezetéséről, annál tovább húzódik és egyre veszélyesebb méreteket ölt a vállalatok pénzügyi problémájaegy. Kubicki szerint az inflációt felhajtó háttérjelenségek megoldásával is foglalkozni kellene, máskülönben a nagyvállalatok mellett a középvállalatok is megroppannak.

Az Egyesült Államok jegybanki politikája is veszélyes

Riadót kellene jelentsen a német kormány számára az amerikai „inflációcsökkentési törvény” is, amely 386 milliárd dollár (kb. 370 milliárd euró) adókedvezményt és ösztönzőt biztosít többek között az amerikai ipar megerősítésére és a vállalatok megújuló technológiákba való befektetésének ösztönzésére.

„Ahhoz, hogy ne maradjunk le, vissza kell vágnunk” – mondta Matthias Miersch, az SPD frakcióvezető-helyettese. „Hatalmas beruházásokra és offenzív létesítési politikára van szükségünk. Ezenkívül a jóváhagyási folyamatainknak gyorsabbá, egyszerűbbé és pragmatikusabbá kell válniuk.”

A Robert Habeck (zöldek) vezette gazdasági minisztérium támogatási versenyre figyelmeztet az amerikai döntésre való tekintettel. „Meg kell adnunk a saját európai válaszunkat, amely az erősségeinkre koncentrál” – közölte a tárca. A támogatások mellett „ma már strukturális reformokra van szükség, mindenekelőtt a tervezési és engedélyezési eljárások felgyorsítására és a bürokrácia csökkentésére”.

Jens Spahn, a CDU elnökségi tagja hárompontos tervet szorgalmaz: a kedvezményes ipari áram bevezetését, a kulcsfontosságú hazai iparágak népszerűsítését és új kereskedelmi megállapodások megkötését.

Úgy tűnt, hogy az európai energiapiac túl van a legrosszabbon - írja a Bild. Mint ismeretes, az Oroszország ellen bejelentett szankciók után 340 eurós magasságot ért el a  megawattóránkénti  gázár Európában, ez a gáztárolók feltöltése után mára 110-120 euró alá is süllyedt. Csakhogy ez az ár is legalább az ötszöröse a korábbi árnak , és egy újabb szankció elfogadása után Oroszország teljesen leállíthatja az Európába irányuló gázszállítást. Ha a háború nem ér véget tavaszig, akkor Európára kőkemény tél vár 2023-2024-ben. 

Ludwig Möhring, a BVEG gázszövetség vezetője szerint a gázárak rövid távú csökkenéséért elsősorban három speciális hatás felelős:

▶︎ A meleg időjárás miatt októberben a szokásosnál kevesebbet fűtöttek a németek.

▶︎ Az ipar és a kereskedelem kevesebb gázt fogyaszt, mert a németországi termelés egyes ágazatokban már nem gazdaságos.

▶︎ A gáztárolók jelenleg csaknem tele vannak. Ez a megállapítás pedig nemcsak a német, hanem az európai tárolókra is vonatkozik. A Gas Infrastructure Europe európai ipari szövetsége szerint az európai tárolók feltöltöttsége 95,5 százalékos, ez az érték csaknem 10 százalékkal magasabb, mint az elmúlt öt év átlaga.

Ezeket a speciális effektusokat azonban az alacsonyabb hőmérséklet hamarosan kiolthatja. Egyre hidegebb van, fűtenek az emberek, ürülnek a gáztárolók! Ludwig Möhring a BILD-ben arra figyelmeztet: 

Möhring ezért azt feltételezi, hogy a hosszú távú gázszállítási szerződések, például a tengerentúlról származó cseppfolyósított földgáz (LNG) árai magasak maradnak, vagy akár emelkedni fognak – ami szomorú következményekkel jár a fogyasztókra és az iparra nézve. 

A Világbank előrejelzése szerint 2023-ban átlagosan 11 százalékkal csökkennek az energiaárak. Ez jó hírnek hangzik. De a probléma az: 2022-ben az energiaárak 60 százalékkal emelkedtek. A 11 százalékos csökkenés is azt jelenti, hogy a polgárok és a vállalatok költségei továbbra is nagyon magas szinten maradnak. Ez továbbra is jelentős terhet jelent, különösen az energiaintenzív iparágak (pl. vegyipar) számára.

A kedvező gázárak különösen fontosak lennének a vegyipar számára, ugyanis a VCI vegyipari szövetség az idei évre már 8,5  százalékos visszaesésre számít .

A Nemzetközi Energiaügynökség sem biztat túl sok jóval. Az EU-ba irányuló orosz vezetékes gázszállítás teljes leállása és a kínai LNG-import 2021-es szintre való visszatérése esetén az IEA új elemzése azt mutatja, hogy Európa kihívásokkal teli, 30 milliárd köbméteres kereslet-kínálati különbséggel nézhet szembe az újratöltés kulcsfontosságú időszakában. Ez a hiány a 2023-24-es fűtési szezon kezdetére a tárolóhelyek 95%-os kapacitásának feltöltéséhez szükséges gáz közel felét jelentheti.
Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója szerint amikor megnézzük a globális és európai gázpiacok legújabb trendjeit és várható fejleményeit, azt látjuk, hogy Európa jövő télen még komolyabb kihívással néz szembe. Ez az oka annak, hogy a kormányoknak azonnali lépéseket kell tenniük az energiahatékonyság javítására, a megújuló energiaforrások és a hőszivattyúk használatának felgyorsítása érdekében. Ez elengedhetetlen Európa energiabiztonsága, polgárai és iparágai jóléte, valamint a tiszta energiára való átállás szempontjából.

A Citadel Group milliárdos alapítója, Ken Griffin szerint Európa energiaválsága jövő télen még súlyosabbá válhat, ha az ukrajnai háború nem oldódik meg hamarosan. „Az ukrajnai háború szinte felfoghatatlan energiaválságot vált ki Európában” – mondta Griffin kedden Szingapúrban, a Bloomberg Új Gazdaság Fórumán. "Ha ez a háború nem oldódik meg jövő tavaszig, a következő tél sokkal nehezebb lehet."

Griffin szerint Európa üzemanyaghiánnyal küszködik, a magas gázárak felpörgetik az inflációt, és arra kényszerítik az európai kormányokat, hogy olyan politikákat dolgozzanak ki, amelyek enyhítik a háztartásokat és az iparágakat érő csapásokat.
"Az ukrajnai háború időtartama egzisztenciális kérdés Európa számára" - mondta Griffin, és hatással lehet az ország további támogatására.
 

 Az energiaválság miatt gazdasági és társadalmi válság keletkezik Németországban 2023-ban a szövetségi kormány szerint.

Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter szerdán Berlinben a kormány 2023-2024-es gazdasági előrejelzését ismertetve kiemelte, hogy az Európai Unió legnagyobb gazdasága recesszióba süllyed jövőre.

A hazai össztermék (GDP) az idei 1,4 százalékos növekedés után 2023-ban 0,4 százalékkal csökken, és csak 2024-ben indul újra a növekedés, amikor 2,3 százalékos bővülés várható.

A kormány eddig azzal számolt, hogy az idén 2,2 százalékkal, jövőre pedig 2,5 százalékkal nő a GDP.

A kilátások romlásának fő oka, hogy Oroszország leállította németországi földgázszállításait. Ennek hatására súlyos energiaválság keletkezett, amely egyre inkább gazdasági és társadalmi válsággá terebélyesedik – húzta alá a Zöldek politikusa.

Mint mondta, a válság kiváltó oka Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni támadása. Erre a támadásra az EU és a közösség nemzetközi partnerei egyértelmű szankciókkal válaszoltak, és továbbra is ez a helyes és szükséges válasz – jelentette ki a német alkancellár.

Aggodalmát fejezte ki Németország versenyképessége miatt a dpa hírügynökségnek adott interjúban a Daimler Truck haszongépjármű-gyártó vállalat üzemi tanácsának elnöke. Michael Brecht átfogó terv kidolgozását várja el a politikusoktól az elektromobilitásra való átálláshoz, vállalatától pedig nagyobb beruházásokat a technológia meghonosítása érdekében.

„Nagyon aggódom Németország, mint ipari helyszín miatt” – jelentette ki Brecht a Deutsche Presse-Agentur (dpa) hírügynökségnek adott interjúban. Németország és Európa iparpolitikája szerinte nyomába sem ér a Kínában vagy az Egyesült Államokban folytatottnak. Ilyen sebességgel ez egész egyszerűen nem fog menni – mondta Brecht, utalva az e-mobilitás meghonosítása irányába tett intézkedésekre. „Reményét se látom annak, hogy megfelelő infrastruktúra épülne ki, amely lépést tudna tartani az igényekkel” – fogalmazott.

Véleménye szerint mindenki csak beszél egy átfogó terv szükségességéről, de eddig csak egyedi kezdeményezések történtek, nagy átfogó stratégia még nem született meg. Túlságosan szűklátókörűek vagyunk – mondta Brecht. A következő két-három évben gyakorlatilag minden nagyobb döntést meg kell hozni a kibocsátásmentes meghajtásokkal kapcsolatban – mondta. Ellenkező esetben Németország és Európa ipara tíz év múlva talán még gyengébb lehet, mint az átalakulás előtt.

Németország 2030-ra kitűzött klímacéljainak teljesítéséhez szerinte már most kész tervnek kellene lennie arról, hogy hol és mennyi töltőállomást kell létesíteni. „El nem tudom képzelni hogyan lehetne e nélkül megvalósítani a kitűzött célokat” – mondta.

Michael Brecht kulcsfontosságúnak tartja a saját akkumulátorgyártó ipar létrehozását is. Ez ugyanis elemi fontosságú lenne ahhoz, hogy a belső égésű motor fokozatos kiváltása után Németországban fenntartható módon lehessen munkahelyeket biztosítani.

A Daimler Truck üzemi tanácsának elnöke úgy látja, hogy az iparvállalatok a hatalmas beruházási igény miatt csak beszélnek a technológiai átállás szükségességéről, de nem merik megtenni a döntő lépést. Márpedig ha nem születik hamarosan döntés – mondta – akkor ezek a hatalmas beruházások máshol fognak megvalósulni. „Akkor pedig még vagy húsz évig fogunk itt belsőégésű motorokat gyártani, majd jöhet a dezindusztrializáció” – jegyezte meg.

„Versenyképes energiaárakra van szükségünk Németországban” – szögezte le Brecht. Az iparnak kiszámíthatóságra és megbízhatóságra van szüksége. “Ezen a téren az államnak kell beavatkoznia” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a villamos energia ára egyre inkább meghatározó versenyképességi tényezővé válik az ipari telephelyek számára.

Hozzátette: évtizedekig hagytuk, hogy függőségben tartsanak és zsaroljanak minket, de az utóbbi hónapok erőfeszítései révén “nagyon jó úton haladunk, hogy megszabaduljunk az orosz energiaimport szorításából.

Az előrejelzés szerint Oroszország Ukrajna elleni háborújának következtében az energiaárak tartósan nagyon magasak maradnak Németországban, ami fékezi az ipari termelést, főleg az energiaintenzív szektorokban. Az infláció is tartósan magas marad, az idén 8 százalék, 2023-ban pedig 7 százalék lehet, és csak 2024-ben süllyed jelentősen, akkor 2,4 százalék lehet.

Ugyanakkor a gázfogyasztók és a távfűtéses lakásban élők terheinek mérséklését szolgáló – még csak tervezett – úgynevezett gázárfék tompítja majd az áremelkedést, nélküle 2023-ban még magasabb lenne az infláció – emelte ki Robert Habeck a prognózist bemutató tájékoztatóján.

Elmondta, hogy a 2024 végéig tartó időszakra szóló, 200 milliárd eurós keretű úgynevezett pénzügyi védőernyő program következő lépéseként a kormány gyorsan végrehajtja a földgáz és a villamos energia árának mérsékléséről szóló szakértői javaslatokat, mert gondoskodni kell arról, hogy az energia megfizethető maradjon.

A törekvések másik fő iránya az ellátásbiztonság erősítése. Ebben eredményes a kormány, hiszen a gáztárolók töltöttsége megközelítette a 95 százalékot, és rekordgyorsasággal épülnek a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas tengeri terminálok. Ugyanakkor a földgáz így is szűkös jószág marad, ezért takarékoskodni kell, hogy az ország ellátási gondok nélkül átvészelje a telet – fejtette ki Robert Habeck.

Aláhúzta, hogy nem csak tűzoltással, az akut gondok orvoslásával kell foglalkozni, hanem hosszú távra szóló lépéseket is tenni kell, fel kell készülni az orosz energiafüggőség utáni korszakra és ki kell tartani az éghajlatváltozást nem fokozó, klímasemleges gazdaság kiépítése mellett.

Ehhez szerinte ösztönzést, mintát kínálhat a washingtoni vezetés inflációcsökkentő programja. Az EU-ban is el kell indítani egy programot a gazdasági szerkezet átalakításának elősegítésére, ez azonban nem elsősorban pénzügyi támogatást jelent, hanem strukturális reformokat, mindenekelőtt a tagállami és EU-s szintű tervezési és engedélyezési eljárások áramvonalasítását – sürgette a német alkancellár.