Az LNG-gáz nem megoldás - mondja a szakértő

Az LNG-kapacitások jövő évi növekménye világszinten sem éri el az európai piacról kieső orosz gáz mennyiségének felét, ráadásul ennek többségét Kína már előre lekötötte” – hívta fel a figyelmet a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője.

Kiválthatja-e az LNG az orosz gázszállításokat? – teszi fel a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője Facebook-videójában a kérdést, amely azért merült fel, mert a szankciópárti politikusok leginkább a cseppfolyósított földgázban látják a vezetéken keresztül érkező orosz energiahordozó helyettesítésének kulcsát.

„Az LNG-kapacitások jövő évi növekménye világszinten sem éri el az európai piacról kieső orosz gáz mennyiségének felét, ráadásul ennek többségét Kína már előre lekötötte” – mondta el.

Megjegyezte, ha minden elérhető LNG-szállítmány Európába érkezne, a kontinens akkor is több tízmilliárd köbméteres gázhiánnyal szembesülhet.

„Egy görög kutatóintézet, az Analyst ketyegő bombának nevezi a növekvő LNG-arányt az európai ellátásban, mert a cseppfolyósított gáz beszerzése kiszámíthatatlanabb és megbízhatatlanabb a vezetékes vásárlásoknál. Sokatmondó, hogy ezekben a pillanatokban is több tucat szállítóhajó arra vár Európa partjainál, hogy a hőmérséklet csökkenjen, az árak emelkedjenek, és így nagyobb profittal adhassák el a terméket” – mondta a szakértő.

Hortay Olivér azt is aláhúzta,

„az LNG rövid távon nem fogja megoldani az energiaválságot. Ha teljesen elvágjuk magunkat a vezetékes beszerzésektől, a gázár még kiszámíthatatlanabbá, az ellátás pedig bizonytalanabbá válik majd.”

 Hortay Olivér rámutatott, hogy az elmúlt napokban is 120 eurót kellett fizetni egy megawattóra földgázért az irányadó holland gáztőzsdén, miközben két évvel ezelőtt 15 euró volt az ár, sőt a koronavírus-járvány előtt 10 euró alatt is elérhető volt a földgáz. Úgy vélte, a magas árakon túl még nagyobb kihívás a vállalatok szempontjából az árak változékonysága: az európai energiapiac teljesen kiszolgáltatottá vált a kereskedőknek és az időjárásnak, ezért nem lehet tervezni, nem tudható, hogy a következő hónapokban nő vagy csökken a földgázár, mert az külső tényezők függvénye.

    A szakértő szerint mindez nem kedvez az új beruházásoknak, az energiaigényes ágazatokban pedig a tevékenységek korlátozását, a termelés leállítását hozza, esetleg a termelés átvitelét más országokba. Az egyik vezető nemzetközi tanácsadó cég elemzése alapján néhány év múlva az EU nettó exportőrből nettó importőrré válhat a személygépjárművek esetén, vagyis jelentősen csökkenne az unió nemzetközi súlya ezen a téren is, miközben az iparág nemcsak gazdaggá tette Nyugat-Európát, de az egyik legnagyobb foglalkoztató is, ami súlyos dolgokat vetíthet előre - jegyezte meg.
    A közös uniós gázbeszerzéssel kapcsolatban Hortay Olivér elmondta: rövidtávon nem várható a földgázárak mérséklődése, mert az energiahiány okozza a folyamatos áremelkedést, ezt a hiányt pedig a közös beszerzés sem fogja enyhíteni. Ugyanakkor közép- és hosszútávon lehet valamekkora hatása az árakra, amennyiben jól működik.

Az uniós gázársapka sürgős kidolgozását követeli az Európai Tanács elnöke az Európai Bizottság elnökétől. Ez Charles Michel egy minapi leveléből derül ki, amit Ursula von der Leyen-nek írt. Különösen meglepő ez annak fényében, hogy az uniós gazdaságpolitikai biztos a napokban bejelentette, hogy recesszió vár Európára. Márpedig a gázársapka bevezetése tovább ronthat a kontinens gazdasági helyzetén. Hiszen az orosz Gazprom világossá tette: ha bevezetik a gázársapkát, akkor egyáltalán nem küld gázt Európába – hangzott el az M1 Híradóban.

Egyre több vállalat kerül a csőd szélére Németországban a drasztikusan emelkedő energiaárak miatt. Egy berlini ruhatisztító tulajdonosa arról beszélt a Híradónak, hogy csaknem hatszorosára nőtt a gázszámlája. Most havonta 6500 eurót, vagyis átszámítva több mint 2,6 millió forintot fizet az energiáért, és attól tart, hogy hamarosan be kell zárnia a boltot.

„Minden egyes hónappal nőnek a kiadásaink és egyre jobban eladósodunk, már több ruhatisztító is tönkrement. Nem lesz gáz és anélkül nem tudunk működni, most rögtön van szükségünk segítségre” – mondta a ruhatisztító tulajdonosa az M1-nek.

A német kormány pedig azzal számol, hogy a kisebb vállalkozások lehetnek az energiaválság és a csökkenő fogyasztás áldozatai – erről Robert Habeck beszélt korábban. A német gazdasági miniszter úgy fogalmazott: ezek a cégek nem csődölnek majd be végleg, de egy időre talán bezárnak. Azt viszont már nem részletezte, hogy addig miből élnek majd az emberek.

„Kevesebbet vásárolnak az emberek, ezért csökken például a pékségek és a virágboltok bevétele. Ez nem jelent csődöt, de előfordulhat, hogy átmenetileg be kell majd zárniuk”

– mondta a német gazdasági miniszter.

Az energiaválság miatt számos német cég azzal a rémálommal néz szembe, hogy vagy bezár, vagy elköltözik Németországból, ami a környező országok beszállítóit súlyosan érintené – írja a Politico. A portál szerint ráadásul nemcsak a kis és közepes cégek, hanem a nagyvállalatok is a szakadék szélén egyensúlyoznak, például a több mint 150 éves BASF is. A vegyipari óriás közölte: az elviselhetetlen energiaárak miatt végleg leépíti az európai termelését.

Az újabb szankciók lebegtetése is elég, hogy dráguljon az energia, de Brüsszel mégsem tett le az újabb szankciókról – mondta Tóth Máté az M1-en. Pedig az energiajogász szerint az energiaárak, illetve a megélhetési költségek a szankciók miatt emelkednek, és 2023-ban még a mostaninál is nagyobb lehet a probléma.

„Az átlagos európai drágulás az gyakorlatilag 90 százalék fölötti, földgáz tekintetében ez még magasabb, ami pont azt mutatja, hogy ezek a hatások begyűrűznek a végfelhasználói árakba, mind a lakosság, mind az ipar tekintetében. Nyilván mind a kettőnek félelmetes következményei vannak”

– fogalmazott Tóth Máté.

Az Európai Unió gazdasága fordulóponthoz érkezett – fogalmazott az uniós gazdaságpolitikai biztos, amikor bejelentette, hogy Európában recesszió következhet. Paolo Gentiloni arról beszélt a 2023-as kilátások jelentősen gyengébbek, az infláció pedig magasabb lesz, mint ahogy nyáron sejtették.

„Az ukrajnai háború miatt megnőtt bizonytalanság, a magas energiaárak okozta nyomás, a háztartások vásárlóerejének romlása, a gyengébb külső gazdasági környezet és a szigorúbb finanszírozási feltételek várhatóan recesszióba taszítják az uniót” – közölte az uniós biztos.

A magyar kormány azon dolgozik, hogy Magyarország elkerülje a válságot, és a szankciók miatt az eddigi eredmények ne kerüljenek veszélybe – erről Varga Mihály beszélt. A pénzügyminiszter kiemelte: a hosszútávú megoldás érdekében Brüsszelnek felül kell vizsgálnia a szankciókat.

„Úgy tűnik, hogy a szankciók egyre magasabbra és egyre súlyosabb irányba hajtják az energiaárat. Itt az ideje, hogy egy szankciós mérleget vonjunk és egy szankciós csomagot tegyünk a mérlegre, és mérlegeljük azt, hogy az eddig meghozott nyolc szankciós csomag az mit is jelentett Európa számára” – mondta a pénzügyminiszter.

Miközben már az uniós biztos is nyíltan beszél az Európára váró recesszióról, az Európai Tanács elnöke mégis tovább erőlteti az újabb intézkedések meghozatalát. Charles Michel a napokban felszólította Ursula von der Leyent, hogy mielőbb dolgozza ki a gázársapka részleteit – erről írt a Mandiner.

Az orosz gáz árának korlátozása tovább fokozná a válságot, ugyanis a Gazprom már korábban egyértelművé tette, ha bevezetik a gázársapkát, akkor nem szállítanak gázt Európába.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrég arról beszélt: Magyarország nem támogatja a gázársapka bevezetését, mert azt álcázott szankciónak tartják, ami az energiaárak emelkedését hozná amellett hogy súlyosan fenyegetné Magyarország energiaellátásának biztonságát is.

Már az újabb, immár kilencedik szankciós csomag emlegetésére is újabb gázáremelés következett a világpiacon – erről beszélt Szijjártó Péter reggel a Kossuth Rádióban. A külügyminiszter újabb vörös vonalnak nevezte, hogy a tervek szerint Brüsszel az orosz nukleáris technológiákra is szankciókat vetne ki. Hozzátette: Magyarország nem fogad el olyan uniós intézkedéscsomagokat, amelyek veszélyeztetik az ország energiabiztonságát. A Kossuth Rádiónak nyilatkozó energetikai szakértő is kiemelte: nem igaz, hogy az uniós szankcióknak nincs árfelhajtó hatásuk – számoltak be róla az M1 Híradójában.

Sokan fellélegeztek az Európai Unióban, amikor az augusztus végi csúcsról csökkenti kezdett a gáz ára a holland gáztőzsdén. Az örömük azonban a hét elejéig tartott.

Bejárta az európai sajtót az a hír, hogy az Európai Bizottság alig egy hónappal a nyolcadik szankciós csomag elfogadása után már a kilencediken dolgozik. Bővítenék például az energiaszektorra vonatkozó szankciókat és megtiltanák a nukleáris energia, illetve a fűtőanyagok területén az együttműködést Oroszországgal.

A szankciók hírét azonnal elkezdte beárazni a piac. A holland gáztőzsdén az augusztus végi 350 euro/MWh-ás csúcs után november 1-re 116 euró/MWh-ra csökkent az energiahordozó tőzsdei ára, ami most ismét emelkedni kezdett.

Grafika: M1 (forrás: holland gáztőzsde)

Brüsszelnek szembe kellene néznie az eddigi szankciós csomagok hatásaival, és levonnia a következtetéseket – mondta Szijjártó Péter a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. A külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt, ahogy a korábbi, úgy az újabb intézkedés csomag hírére is reagált az energiapiac.

„Brüsszelnek már csak egy újabb szankciós csomag emlegetését is kerülnie kellene, hiszen látható, hogy csak a kilencedik szankciós csomag emlegetésére az európia tőzsdén a földgáz ára újabb ugrásszerű növekedést produkált. Ez pedig nyilvánvalóan újra az európai embereken fog csattani” – fogalmazott Szijjártó Péter.

A külügyminiszter kiemelte: Magyarország nem fogad el olyan uniós szankciós csomagokat, amelyek veszélyeztetik az ország érdekeit, például az energiabiztonságát.

Kövér László szerint „nem az oroszok használták a gázt fegyverként, hanem fordítva. Az Európia Unió bizottsága próbálta meg a szankciókon keresztül ezt az oroszokkal szemben visszafordítani”

Az a szankciós politika, amely Európában a háborúra válaszul megfogalmazódott, valójában magas inflációt, energiaválságot és recessziós veszélyt idézett elő – jelentette ki az Országgyűlés elnöke szombaton, Orosházán. Kövér László, a Mondjunk nemet a szankciókra! című országjáró sorozat egyik Békés megyei állomásán azt mondta, noha a szankciós politika kezdetén azt ígérték, azok nem érintik az energiahordozókat, – ahogy fogalmazott – az önmagát önállósító Európai Bizottság újabb és újabb csomagokat készít, és a korlátozásokat előbb az olajra, majd a gázra is kiterjesztette. A házelnök ugyanakkor hangsúlyozta: Magyarország gázellátása ebben a pillanatban biztonságban van.

„Gáztározóink föltöltöttsége szempontjából több, mint a lakossági fogyasztáshoz mérve 1,3 évre való tartalékunk van. A teljes magyar energiafogyasztásnak ötven-hatvan százaléka közötti tartaléka van betárolva” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.

„Ha megnézzük a földgáz árak alakulását az elmúlt fél éveben, akkor nagyon világosan látható, hogy a szankciókkal kapcsolatos nyilatkozatoknak, kommunikációknak komoly hatása van az árakra, tehát a jelenlegi magas árszintek jelentős részét a szankciók lebegtetése, a bevezetett szankciók és az orosz válaszintézkedések, tehát tágabb értelemen a kereskedelmi konfliktus eszkalációja okozza” – fogalmazott Hortay Olivér.

Arról beszélt, hogy azért is emelkednek az árak, mert nincs elég gáz a kontinensen, hozzátette Nyugat-Európa nincs abban a helyzetben, hogy megmondja, mennyit hajlandó fizetni a gázért, teljesen kiszolgáltatott a beszállítóknak.