Visszavárják a munkácsi turult – de honnan?

Titokban, galád módon, egy légiriadó alatt tűnt el a munkácsi vár obeliszkjéről a turulmadár.  A millecentenáriumi emlékművet eredetileg 1896-ban állították, 1924-ben azonban cseh katonák ledöntötték a szobrot, amit később beöntöttek. 2008-ban aztán Pákh Imre, magyar származású ismert műgyűjtő finanszírozta a szobor elkészítését és helyreállítását, a turulmadár pedig visszaszállt, hogy a munkácsi várból kémlelje tovább a Kárpátok bérceit. 

"Egy olyan szimbólum, amely nélkül a magyarság akár el is tűnne Kárpátaljáról" - mondta 2008-ban Pákh a szobor visszaállítása kapcsán. 

A történelem azonban megismételte önmagát: október 13-án egy sebtiben és jogszerűtlenül meghozott döntést követően, a légiriadó órái alatt leszedték a madarat.

Barbár módon távolították el

Bár a szobor eltávolítása óta készült fotó a már üres obeliszkről, a madarat vagy annak darabjait senki sem fotózta le azóta. Először olyan hírek jelentek meg a szoborgyalázásról, hogy a turulmadár a várárokban hever szétfűrészelve. Nos, a történtek pontos leírása: a 850 kilós bronzszobrot lefűrészelték a talapzatáról, a bástya kövezetére hullott, ahol darabjaira esve hevert jó ideig. Akik látták ott, azt mondják, nem végzetesen sérült meg, még helyre lehetne állítani, renoválható.  

A szobordöntés idejére légiriadót rendeltek el és kijárási tilalmat. Utána a vár bejáratához őröket állítottak. Többen drónfelvételt is akartak készíteni a porba hullt bronzszoborról, de a hadiállapot miatt tilos drónokat reptetni. Információink szerint a turul több napig a földön hevert, utána a munkácsi vár egyik termébe szállították. Oda nem engednek senkit sem fotózni…. Ha kihozták volna a várból a szobrot a szobrot, elszállítása feltűnt volna, és valaki biztosan készített volna minimum egy fotót róla, ha a madár távozik Munkácsról. „Azt nem rakod a hátizsákodba” – jegyezte meg egy olvasónk. Valóban nem, 2008 márciusában egy speciális szállítóhelikopterrel emelték a helyére a turulmadarat, a bronzszobor szárnyainak fesztávja 4,30 méter, a magassága 2,20 méter, súlya pedig 850-900 kilogramm körüli. 

Mire volt ez a nagy sietség?

Hogy mire fel volt ez a sietség? Senki sem tudja, hiszen az a bizonyos ukrán címer, aminek a helyére kellene kerülnie, sehol sincs. A döntést az úgynevezett végrehajtó bizottság egy rendkívüli ülésen hozta meg, többek szerint azonban Andrej Balogának, Munkács polgármesterének a magyarok elleni gyűlöletéről van szó. Annyi biztos, hogy a szobor ledöntéséről rekordsebességgel született meg a döntés, majd órákkal később el is távolították a helyéről. A Munkácsi Városi Tanács honlapján csütörtök délelőtt pontosan fél 12-kor jelent meg a közlemény, amelyben a helyi történeti múzeumot felszólították, hogy a munkácsi várban lévő, turulmadarat ábrázoló szobrot szereljék le, és helyére az ukrán állami címer kerüljön, pár óra múlva pedig már az üres obeliszk állt a várban. Azóta már a névsor is kiszivárgott, kik voltak azok, akik egyhangúlag támogatták a végrehajtói bizottságból a magyarellenes döntést. 

Információink szerint többszörösen is törvénytelen volt Munkács város intéző bizottságának döntése. Először is, nem személyesen vettek részt az ülésen, ahogy előírásszerű lett volna, hanem videókonferenciát tartottak. A 33 intézőbizottsági tag közül húszan kapcsolódtak be, egyetlen magyar tagot sem hívtak meg a konferenciára. És ha ez nem lenne elég, a virtuális ülésnek előzetesen egyetlen napirendje volt: az ukrán nemzeti címer felállítása. Ehhez képest a videókonferencia végeztével hirtelen lett egy második napirendi pont is: a turulszobor ledöntése. Jogorvoslatra semmi esélyt nem adtak.

A helyi képviselők tiltakoznak. Munkács Városi Tanácsának képviselői nyílt levélben elhatárolódtak a munkácsi vár obeliszkjén álló turulszobor eltávolításától, és elítélik a rekordsebességgel végrehajtott döntést. A levelet tizennyolc képviselő írta alá. Ebben leszögezik, hogy maguk is fontosnak tartják, és az egész testület egybehangzóan támogatja is, hogy az ukrán államcímer felkerüljön a várra, ugyanakkor értetlenségüket fejezik ki az elhamarkodott lépés miatt. 

- teszik fel a kérdés. „Úgy ítéljük meg, hogy az intézkedés destabilizálja a régió helyzetét, aláássa a tekintélyt, és ellentmond a helyi önkormányzati elveknek” – szögezik le.

A Baloga-klán magyarellenes gyűlölete

Andrej Baloga, Munkács jelenlegi polgármestere annak a Viktor Balogának a fia, aki 1998 és 1999 közötti volt a város polgármestere. Az idősebb Baloga legutóbb azzal állt elő, hogy ha Putyin nyeri a háborút, Kárpátalja újra Magyarországhoz kerül. „A magyar kormány ma Putyin legnagyobb európai szószólója/ügyvédje. Folyamatosan arra törekszik, hogy megakadályozza az újabb szankciók bevezetését, vagy, hogy enyhítsen a már bevezetett szankciókon. A magyar uniós biztos szándékosan, minden lehetséges módon próbálja gátolni európai integrációnkat. Mondok mást is, ne adj Isten, ha Putyin nyerne – Kárpátalja egy része ilyen vagy olyan formában, lojalitásáért cserébe Magyarország irányítása alá kerülne” – írta Facebook posztjában Baloga. 2008-ban provokatív, magyarellenes plakátok jelentek meg Kárpátalja több járásában, amiken a „Megállítjuk a szeparatistákat” felirat és a kárpátaljai magyar közösség vezetőinek neve, valamint fényképe jelent meg. Kiderült, hogy a Viktor Baloga vezette Jedinij Centr (Egységes Centrum, JC) párt vezetői rendelték meg és helyeztették ki a magyarellenes uszító plakátokat. 

Viktor Baloga korábban azt javasolta az ukrán kormánynak, hogy vásárolja fel Beregszászban a Magyarországra áttelepült lakosok otthonait, és kelet-ukrajnai menekültek betelepítésével szüntesse meg a város magyar jellegét. Később a politikus Facebook-oldalán arra szólította fel az ukrán hatóságokat, hogy zárják be a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát és deportálják Magyarországra annak rektorát, Orosz Ildikót. A turulmadár finanszírozója, Pákh Imre éppen erről beszélt a kárpátaljai tudósítónak adott interjújában.

 „Ez a magyarellenes agresszív hozzáállás akkor indult el, amikor a Baloga-klán átvette Munkács városának a vezetését, Andrej Baloga által. Akkor kezdődtek azok a folyamatok, amelyek még most sem fejeződtek be, de most kulminálódtak a turul leszedésével. Ha emlékszik, Munkács főutcáján állt egy Munkácsy Mihály-mellszobor, azt eltávolították. Utána jött néhány utca, beleértve az apám után elnevezett Pákh Sándor utca nevének megváltoztatását. Több magyar vonatkozású utcanevet változtattak olyan ukrán nevekre, amelyek viselői soha életükben Kárpátaljára még a lábukat sem tették be. Továbbá önök is jól tudják, hogy Baloga Viktor hihetetlenül magyarellenes – nem tudom, milyen okból származik ez az agresszív magyarellenes hozzáállás –, néhány évvel ezelőtt már kifejtette az ő magyartalanítás-koncepcióját Kárpátalján és főleg Munkácson. A sajtóban is meg lehet találni, hogy azt mondta, hogy ő híve a magyarok kitelepítésének, és a magyarlakta területek betelepítésének ukrán menekültekkel. Most a háború erre komoly alkalmat ad neki, úgyhogy nekünk tartanunk kell attól, hogy ez lesz a következő lépés ebben a folyamatban” – mondta Pákh.
 

Politikusaink is elítélik a magyarellenes tettet

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szintén elítélte a turulszobor ledöntését. „Mélységesen megdöbbentő és felháborító a Munkácsi Városi Tanács végrehajtó bizottságának mai döntése, miszerint a munkácsi várból eltávolítják a város jelképének számító, 2008-ban eredeti formájában helyreállított millecentenáriumi turulszobrot. Még inkább megdöbbentő, hogy a szobrot rekordidő alatt, délutánra már el is távolították. Sajnálatos, hogy egy háború kellős közepén Munkács város vezetése számára az a legfontosabb, hogy lebontsa a helyi, valamint a kárpátaljai magyarság egyik kiemelt jelképének számító műemléket, miközben Magyarország története legnagyobb humanitárius segélyakcióját hajtja végre az ukrajnai háborús menekültek megsegítésére” – állt az államtitkár közleményében.

Szijjártó Péter múlt héten bekérette az ukrán ügyvivőt a turulszobor ügyében. A külgazdasági- és külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy igyekeznek a lehető legjobb kapcsolatot fenntartani a kárpátaljai vezetőkkel. Vélekedése szerint a mostani megyei kormányzó, Viktor Mikita nagyon sokat tett azért az elmúlt időszakban, hogy az ukránok és a magyarok békében éljenek egymás mellett. Ezért a kormányzóval való kapcsolattartást tartja a legfontosabbnak a miniszter, Mikita segítségét kérik az ügyben.

Kárpátalja kormányzója is megszólalt

Viktor Mikita szerint értelmes és nyílt kommunikációt kell folytatni a történtekről. Bár a kormányzó kiemelte, hogy szerinte is nagyon fontos az ukrán címer, azt nem mindenáron kell ott elhelyezni. A kormányzó szerint azok a forrófejűek, akik most nemzeti jelképekkel szeretnének harcolni, inkább menjenek a frontra, ahol valódi harcokban vehetnek részt.

Valószínűleg Pákh Imre tulajdona az eltüntetett turulmadár

Pákh Imre, aki 2008-ban a szobor elkészülését, majd felállítását is finanszírozta, meglepő interjút adott a kárpátaljai tudósítónak. Pákh elárulta, hogy a jogászok még dolgoznak a helyzet tisztázásán, de egyre inkább úgy tűnik, hogy a turulmadár a családjuk tulajdonát képezi. „Az ügyvédeim most ezzel foglalkoznak, hogy tulajdonképpen nem volt-e a Turul-szobor az én tulajdonom. Hiszen mi rendeltük meg Mihajlo Beleny művész úrtól, mi fizettük ki, mi építtettük az obeliszket, mi tettük rá. Az egész folyamatot én meg a családom finanszíroztuk, mi foglalkoztunk ezzel az üggyel. Nálam biztos, hogy nincs adásvételi szerződés, én ezt nem adtam el a városnak és senki másnak. Nincs ajándékozási levél sem erről, szóval nagy valószínűséggel az én tulajdonomat képviseli még mindig a Turul-szobor, úgyhogy el fog tartani egy kis ideig, amíg pontot teszünk erre az aspektusra” – fogalmazott a műgyűjtő.

A fenti kép pedig talán nem is igényel kommentárt. "Visszajövök" - hirdeti a felirat, és a legtöbben hisznek is benne, hogy a turulmadár egyszer majd ismét visszaszáll.