kulcsár edina
Létrehozva: 2022.10.28.
Módosítva: 2022.10.28.
A turul furcsa sorsa Kárpátalján...
Tizennyolc képviselő írta alá azt tiltakozást, amely elítéli a múlt héten Munkácson történteket. Közben kiszivárgott a végrehajtó bizottság rendkívüli ülésének jegyzőkönye is, melyen döntöttek a szobor eltávolításáról.
Mint arról már többször írtunk, Munkácson október 13-án eltávolították a várban álló turulszobrot, hogy aztán - a döntés értelmében - a helyére majd Ukrajna állami címere kerülhessen. A szobor eltávolítása ellen már rengetegen tiltakoztak, a többség magyarságellenes lépésnek nevezte a 2008-as emlékmű lefűrészelését. "Sajnálatos, hogy egy háború kellős közepén Munkács város vezetése számára az a legfontosabb, hogy lebontsa a helyi, valamint a kárpátaljai magyarság egyik kiemelt jelképének számító műemléket, miközben Magyarország története legnagyobb humanitárius segélyakcióját hajtja végre az ukrajnai háborús menekültek megsegítésére" - fogalmazott Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.
A szobor eltávolításáról a polgármester, Andrej Baloga és a végrehajtó bizottság döntött, és rekordidő alatt, pár órán belül el is tűnt a helyéről a madár.
Most Munkács Városi Tanácsának képviselői határolódtak el nyílt levélben a munkácsi vár obeliszkjén álló turulszobor eltávolításától: tiltakoznak és elítélik a rekordsebességgel végrehajtott döntést. Az interneten futótűzként terjedő iratot tizennyolc képviselő írta alá.
A levélben leszögezik, hogy maguk is fontosnak tartják, és az egész testület egybehangzóan támogatja is, hogy az ukrán államcímer felkerüljön a várra, ugyanakkor értetlenségüket fejezik ki az elhamarkodott lépés miatt. „Konkrétan miért bontották le az emlékművet a végrehajtó bizottság döntésének a napján, ha nem került sor az állami jelkép felállítására?” - teszik fel a kérdés. „Úgy ítéljük meg, hogy az intézkedés destabilizálja a régió helyzetét, aláássa a tekintélyt, és ellentmond a helyi önkormányzati elveknek” – szögezik le a levélben.
A munkácsi várból nemrég barbár körülmények között eltávolított turulmadár helyén ma reggel felavatták a háromágú szigony emlékművét, azaz Ukrajna címerét. A Napi aktuálisban Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökével beszélgettek.
Felavatták Ukrajna szimbólumát a munkácsi vár tetején, a brutális módon eltávolított turulmadár helyén. Nagyon megosztó volt ez a lépés, sok ukrán politikus és kárpátaljai politikus sem helyeselte ezt a döntést. A Hír TV vendége Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke volt.
Brenzovics László elmondta, hogy
senki sem tiltakozott az ukrán címer elhelyezése miatt a munkácsi várban, a turul eltávolítása és annak módja ellen tiltakoztak.
Hozzátette: A probléma a barbár módon való eltávolítás és az, hogy arra a helyre és arra a talapzatra tették, ahol korábban a turul volt.
A megyei és országos sajtó képviselőivel tartott közvetlen találkozót Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója. Az alkalmon a Turul-emlékmű kapcsán is nyilatkozott a megye vezetője – olvasható a Kárpátalja.ma cikkében.
HIRDETÉS
A kormányzó szavai szerint az elmúlt napokban több szempontból is megvizsgálták az ügyet, és arra jutottak, hogy nem lett volna szabad ilyen hirtelen formában cselekedni.
Elmondta, hogy amikor a képviselők bejelentették a közösségi médiában döntésüket, már egy óra múlva végre is hajtották azt.
Egy értelmes párbeszédnek kell történnie. Nem engedhetem meg, hogy ez valamiféle agresszív cselekvésként nyilvánuljon meg, sem az egyik, sem a másik irányba
– jelentette ki Mikita, hozzátéve: a világ felé azt kell mutatni, „hogy mi beszámítható emberek vagyunk”, továbbá
„azt, hogy itt, az ország legnyugatibb részén a háború ellenére is demokratikus folyamatok zajlanak”.
A kormányzó nyomatékosította, hogy az ügyben továbbra is vizsgálódni fognak.
Kommentálta azt a tervezetet, mely szerint a Turul helyére az ország címere kerülne.
„Hangsúlyozni szeretném, hogy szerintem is fontos, hogy legyen ukrán címer, de ennek megvalósításához bölcsebben is hozzá lehet állni. Ugyanakkor erővel nem lehet visszaállíttatni a szobrot. Hacsak nem annak érdekében, hogy a lebontást kezdeményező örömére szolgáljunk” – mondta.
A vezető szavai szerint az ilyen jellegű döntéseket, ami legyen az emlékmű felállítása vagy eltávolítása, különösen, ha történelmi jelentőségű épületekről van szó, mindenképp meg kell vitatni a helyi közösséggel, egy személyben nem lehet a kérdésben döntést hozni. Kijelentette, hogy az erőfitogtatás nem megoldás, békés kerekasztal-beszélgetésre van szükség, amelyen a kistérség képviselői is részt vesznek.
Véleményem szerint az ukrán címer fontossága felette áll mindennek. De így meg is lehet őrülni, ha körbe fogunk rohangálni, és minden épületre címert fogunk akasztani. Ez nem a győzelmi hangulatról szól. Úgy gondolom, hogy aki ilyen harciasan áll hozzá a kérdéshez, annak jobb lenne a fronton érvényesítenie az elszántságát, ahol valóban harcolhat az országunk függetlenségéért, és majd, ha visszajött, akkor civilizált kommunikációt tud folytatni
– taglalta a kormányzó.
Kárpátalja vezetője aláhúzta, hogy
Ukrajna egy európai ország, amely napról napra halad az európai integrálódás felé.
Kárpátalja megszerzésének magyar ambíciójával vádaskodik a volt munkácsi polgármester
„A magyar kormány ma Putyin legnagyobb európai szószólója/ügyvédje. Folyamatosan arra törekszik, hogy megakadályozza az újabb szankciók bevezetését, vagy, hogy enyhítsen a már bevezetett szankciókon. A magyar uniós biztos szándékosan, minden lehetséges módon próbálja gátolni európai integrációnkat”
– kezdte kirohanását Facebook-bejegyzésében Munkács város 1998 és 1999 közötti polgármestere, Viktor Baloga.
Mondok mást is, ne adj Isten, ha Putyin nyerne – Kárpátalja egy része ilyen vagy olyan formában, lojalitásáért cserébe Magyarország irányítása alá kerülne
– folytatta értekezését az egykori városvezető, akinek most a fia irányítja Munkács városát. Hogy ezt az állítását mire alapozta, arról viszont már csak ködös részletekkel szolgált. Konkrétum említése nélkül említette Magyarország miniszterelnökének e témában elmondott beszédét, „amire az interneten bárki rákereshet”.
Orbán Viktor arról számtalanszor beszélt már, hogy Magyarország tiszteletben tartja Ukrajna területi egységét és szuverenitását. Könnyen fellelhető a világhálón az a felvétel is, amelyen
Szijjártó Péter ukrán kamerák előtt nonszensznek nevezte azt a vádat, hogy Magyarországon lehet egy olyan kormány, amely magáénak akarná Kárpátalját azért, mert ott többségében magyarul beszélnek az emberek.
A külgazdasági és külügyminiszter ezt a megközelítést revizionizmusnak nevezte és visszautasította. Hozzátette, Magyarországnak semmi köze sincs Oroszország és Ukrajna konfliktusához. – A kárpátaljai magyarok lojális állampolgárai Ukrajnának, és az ő jogaiknak a megsértése teljesen elfogadhatatlan, csupán azért, mert egy másik országgal konfliktusban áll Ukrajna! – figyelmeztetett.
Viktor Baloga posztjában a munkácsi várban álló turulszobor ledöntését azzal magyarázta, hogy a turul a birodalmi ambíciók és a magyarok Kárpátalja egy részére történő betolakodásának szimbóluma. „Éppen ezért a magyar uralkodó elit és a mi Kárpátalján szétszórt vátnyikjaink [szláv szlengben szovjet identitású, orosz hazafi, vagy ukrán kontextusban szovjet identitású ember, aki megkérdőjelezi Ukrajna létezését] azt csinálhatnak nagy felháborodásukban, amit csak akarnak (vagy oda dughatják nagy felháborodásukat, ahova csak akarják), mert a jószomszédság és igaz barátság vizsgáján a gonosz oldalát választva megbuktak. Akárcsak egykor a Horthy Miklós vezette magyar vezetés, amely a hitleri Németország bábállamává vált” – folytatta bejegyzését.
A volt munkácsi polgármester arról viszont nem tett említést, hogy fia eljárási hibák sorozatával, a törvény megkerülésével döntötte le a műemléket.
Ahogyan nem részletezte azt sem, hogy a Kárpátalján csak Baloga klánnak nevezett munkácsi politikusi körnek már korábban is voltak magyarellenes kirohanásai.
Például azt javasolták, hogy a háború kiváltotta elvándorlás okán a magyar falvakban megüresedett házakba ukrajnai menekülteket telepítsenek be, megváltoztatva ezzel a vidék etnikai összetételét és arányait.
Búskomor, csepergő esőben avatták fel az ukrán nemzeti címerként szolgáló háromágú szigonyt, az úgynevezett „trizubot” a turulmadár helyén kedden Munkácson. Az ukrán nemzeti kiscímernek még saját talapzat sem jutott, hanem az eltávolított eredeti emlékmű elválaszthatatlan részét képező obeliszk tetejére került.
Az avatáson elhangzott, a mai esemény Munkács városa történetének aranylapjaira kerül és magas politikai kultúráról tanúskodik mindaz, ami történik. Andrij Baloga polgármester avatóbeszédében az orosz–ukrán háborúról elmondott véleménye után arról beszélt, hogy
Kárpátalján tiszteletben tartják az itt élő nemzeti kisebbségek múltját és kultúráját, de ez a fajta tolerancia nem jelenti azt, hogy számukra mindent szabad.
Miközben megköszönte Ukrajna szomszédjainak az országnak nyújtott segítséget, Magyarországot – amelyik több százezer ukrán menekültet fogadott és történetének legnagyobb humanitárius segélyprogramját hajtja végre az ukrán emberek megsegítése céljából – kihagyta a felsorolásból. A hála és köszönet szavai helyett inkább kritikával illette Magyarországot, felszólította Budapestet, ne adja el magát az orosz érdekeknek.
Az viszont akár jelzésértékűnek is tekinthető, hogy sem Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke, sem pedig Viktor Mikita, a megye katonai kormányzója nem vett részt az eseményen.
Az említett politikusok korábban elsietett döntésnek nevezték a turul eltávolítását, illetve elismerték, hogy az ügy nem tesz jót Kárpátalja nyugalmának.
Felmerül a kérdés, mi lesz a lefűrészelt turul sorsa? Miután barbár módon, sietve eltávolították az obeliszkről, az újságírók és a látogatók elől lezárták a vár azon területét, ahol a szobor magasodott.
Úgy tudjuk, a szakszerűtlen eltávolítás következtében az alkotás súlyosan megsérült.
A három és fél méter magas ukrán címer avatóján a polgármester azt ígérte, hogy a későbbiekben a vármúzeumban helyezik el a megcsonkított turulos emlékművet, de előbb nyilván helyre kellene állítani.
Eredetileg 1896-ban, a magyar államalapítás ezeréves évfordulóján avatták fel a turult a hét millenniumi emlékmű egyikeként. Az első világháború után a csehszlovák hatóságok 1924-ben egyszer már eltakarították, majd a második világégést követően a vidékre bevonult szovjet csapatok 1945-ben beolvasztották és vörös csillagokat öntöttek az egytonnás bronzalkotásból. Az emlékmű 2008-ban a helyi városvezetés jóváhagyásával és Pákh Imre, Munkácsról elszármazott amerikai magyar üzletember és műgyűjtő finanszírozásával került vissza eredeti formájában Zrínyi Ilona egykori erődítményébe, és most példátlan brutalitással megsemmisítették.
Kárpátalján már korábban is történtek támadások magyar történelmi és kulturális emlékhelyek ellen.
A vereckei honfoglalási emlékjelet nem egyszer meggyalázták, vagy éppen a beregszászi és ungvári Petőfi-szobrot öntötték le festékkel, s törték le egy darabját. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) székházát pedig előbb felgyújtották, kicsivel később pedig felrobbantották.
Mint arról lapunk is beszámolt, megdöbbentő és megmagyarázhatatlan támadás érte a munkácsi városvezetés részéről a kárpátaljai magyar közösséget. A helyi önkormányzat végrehajtó bizottságának döntésére hivatkozva Andrij Baloga polgármester elrendelte a munkácsi vár magaslatán álló turulos emlékmű elbontását, amit barbár módon, az alkotást szétfűrészelve azonnal meg is tettek. A kárpátaljai magyarságszervezetek nyilatkozatban ítélték el a példátlan cselekményt, Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár arra figyelmeztetett, hogy a háború kellős közepén egy ilyen eset destabilizálhatja a soknemzetiségű Kárpátalja nyugalmát. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig berendelte az ukrán nagykövetség ügyvivőjét.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
