Egyre nagyobb elégedetlenséget szül az energiaválság

A müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének szezonálisan kiigazított hangulatindexe októberben 84,3 pontra esett az előző havi 84,4 pontról, amely 2020 májusa óta továbbra is a legalacsonyabb érték. Az októberi mutató megfelel a Reuters elemzői várakozásainak.

Az index két eleme közül az aktuális helyzetet mérő mutató ötödik egymást követő hónapban csökkent, a hat hónapra előre tekintő várakozásokat számszerűsítő indikátor azonban javulást jelzett.

A vállalatok rosszabbnak ítélték aktuális üzleti helyzetüket, mint egy hónapja, az index a szeptemberi 94,5 pontról 94,1 pontra esett.

Az elkövetkező hat hónapra vonatkozó várakozásokat számszerűsítő index az előző havi nagy visszaesést követően októberben minimálisan emelkedett, a szeptemberi 75,3 pontról 75,6 pontra.

„A cégek várakozásai javultak, de továbbra is tele vannak aggodalommal. A német gazdaság nehéz tél elé néz” – értékelte a jelentést Clemens Fuest, az ifo gazdaságkutató intézet (ifo Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e.V.) elnöke.

A pénteki adatközlés előtt a Reuters elemzői konszenzusa azzal számol, hogy a német gazdaság kibocsátása negyedéves összevetésben a szeptemberben záruló harmadik negyedévben 0,2 százalékkal esett.

Az ifo várakozásai szerint a gazdaság zsugorodása az utolsó negyedévben is folytatódik és 0,6 százalékos GDP csökkenéssel számolnak.

A hivatalos kormányzati előrejelzés szerint Európa legnagyobb gazdasága jövőre recesszióba csúszik, az energiaválság, az emelkedő árak és az ellátási lánc problémái miatt.

Az októberi ifo jelentés szerint az építőiparban és a feldolgozóiparban tovább romlottak a várakozások, a szolgáltatási szektorban és a kereskedelemben valamelyest javultak szeptemberhez képest.

Az ifo intézet havi rendszerességgel kilencezer gazdasági szereplő megkérdezésével összeállított üzleti hangulatindexe az egyik legfontosabb német makrogazdasági indikátor, ami a tapasztalatok alapján viszonylag pontosan előre jelzi a gazdasági teljesítmény alakulását az országban.

A német állampolgárok túlnyomó többsége negatívan értékeli az ország gazdasági helyzetét, az elégedetlenségük magasabb, mint a 2008-as világválság után – derül ki az ARD tévécsatorna Infratest dimap közvélemény-kutatásából.
 

 Az előző évi 59 százalék után jelenleg mindössze a megkérdezettek 20 százaléka elégedett a gazdasági helyzettel. A többség pedig (53%) arra számít, hogy a szövetségi köztársaság gazdasági helyzete tovább fog romlani. Tízből csaknem hatan tartanak az infláció további gyorsulásától, ráadásul majdnem minden ötödik alkalmazott aggódik az állása elvesztése miatt. Összességében: a jelenlegi helyzetben mindössze a megkérdezettek 11 százaléka bizakodó, míg 85 százalékuk szerint az ország helyzete aggodalomra ad okot. Ez új mélypont az ARD DeutschlandTREND történetében, amelyet 1997 óta gyűjtenek.

A megkérdezettek több mint fele attól tart, hogy Németországot közvetlenül bevonják a háborúba. Ennek megfelelően csaknem minden második ember Ukrajna katonai támogatásának kérdésében óvatosabb fellépést tartana helyesnek, hogy ne provokálja Oroszországot, míg 43 százalékuknak ezzel ellentétes a véleménye. 

A jelenleg hatályos Oroszország elleni szankciókat 31 százalék tartja megfelelőnek, 36 százalék további lépéseket szorgalmaz, míg 25 százalékuk elutasítja a jelenlegi szankciókat, mivel azok már túl messzire mentek. 

A szövetségi kormány a német energiapolitika átalakításával próbál reagálni a fennálló energia- és árválságra, ideértve az energiaimportőrök megmentését, kiterjedt segélycsomagokat, valamint a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak nyújtott támogatásokat. Ez eddig nem volt pozitív hatással a kormányzati munka megítélésére. Csak a németek jó negyede tartja megfelelőnek a kormány lépéseit az energiaellátás stabilizálására. A megkérdezettek 20 százaléka tarja elégségesnek az energiaárakhoz kapcsolódó könnyítéseket, és csak minden ötödik embert győztek meg a gazdaság tehermentesítésére tett lépések. 

Beleértve mindhárom koalciós párt kormányzati teljesítményét, köztük a zöldekét is. Bár továbbra is ők teljesítenek a legjobban, de a lakosság 63 százaléka az ő tevékenységükkel is elégedetlen. Ennek eredményeként egyetlen kabinettag megítélése sem esik a pozitív tartományba. Még a legnépszerűbb zöld politikus, a külügyminiszter Annalena Baerbock munkáját is csak 50 százalék támogatja, de a megkérdezettek 50 százaléka ellenzi.

Továbbra is a CDU/CSU a legerősebb politikai erő, és 28 százalékkal , 1 ponttal nőtt a támogatottságuk az előző hónaphoz képest. A zöldek most is a második helyen állnak, 19 százalék támogatja őket a szeptemberi 22 százalék helyett.  Az SPD továbbra is 17 százalékra számíthat. Az AfD 15 százalékot érne el, ami két ponttal magasabb, mint egy hónapja, és 2019 decembere óta a legmagasabb érték. Az FDP támogatottsága 7 százalékra esett vissza (-1), a baloldal változatlanul 5 százalékon áll. Az összes többi pártra 9 százalék szavazna.

 Ennek ellenére a demokráciába vetett alapvető bizalom továbbra is magas szintű. Nemcsak a nyugatnémetek többsége, hanem a kelet-németországi szavazásra jogosultak 75 százaléka is jó kormányzati formának tartja.

Óriási mértékű adósságot halmoznak fel a német nagyvállalatok az energiaválság közepette, a legnagyobb bajban lévő vállalatok részvényealádassal javítanának a helyzetükön.

A 150 legnagyobb, német tőzsdén jegyzett vállalat nettó pénzügyi adóssága idén elérte minden idők legmagasabb szintjét – írta a Handelsblatt német gazdasági lap. A cikk szerint a nagyvállalatok adósságai (a bankok és biztosítótársaságok nélkül) egyetlen év alatt 20 százalékkal, 533 milliárd euróra ugrottak.

A lap megjegyezte, huszonöt német nagyvállalatnak jelenleg több az adóssága, mint a saját tőkéje. Több közülük részvényeladással tervezi csökkenteni adósságát.

Hozzátették, hogy a központi bankok kamatemelései miatt az új hitelek költségei is drasztikusan emelkednek. A Handelsblatt idézte a Bundesbank statisztikáit, amelyek szerint a vállalati kötvények jelenleg átlagosan 4,3 százalékos éves kamatot hoznak. Alig több mint egy évvel ezelőtt ez még csak 0,7 százalék volt.

A lap kiemeli, hogy a Deutsche Telekom rendelkezik a legnagyobb nettó adóssággal a német vállalatok közül, amelyet 145,8 milliárd euróra becsülnek.

Az energiaválság veszélyt jelent a munkaerőpiacra, ugyanis minden negyedik megkérdezett családi vállalkozás munkaerőt épít le a magas költségek miatt – derül ki a Ifo Intézet kutatásából. Mindemellett Rainer Kirchdörfer a Családi Vállakozások és Politika Alapítvány vezetője arra is rámutatott, hogy a német cégek csökkentik termelésüket, vagy pedig oda vándorolnak, ahol az energiaárak, az adó és a bürokratikus költségek alacsonyabbak.

Az energiaválság a német munkaerőpiacon is egyre nagyobb gondokat okoz. A Családi Vállakozások Alapítvány megbízásából készült felmérés szerint ugyanis a családi vállalkozások 25 százaléka készül elbocsájtásokra, amely – egy hasonló kutatás eredményével összevetve –, áprilishoz képest 11 százalékpontot emelkedett.

Ezen felül a cégek 57 százaléka készül arra, hogy elhalasztja az idei évre tervezett befektetéseit.

Az Ifo Intézet által 1060 vállalkozás megkérdezésével készült reprezentatív kutatásából az is kiderült, hogy az elhalasztott befektetések száma szintén nőtt a tavasszal mért eredményekhez képest. A megkérdezett cégekből nagyjából 900 családi vállalkozás volt.

A termelés csökkentése vagy pedig Németország elhagyása lehet a következő lépés

„Az eredmények megkongatták a vészharangot. Az elmúlt időszakban az ipar területén belopakodott a cégek elvándorlása és ez a fatális folyamat most felgyorsult. A cégek csökkentik termelésüket Németországban vagy pedig oda vándorolnak, ahol az energiaárak, az adó és a bürokratikus költségek alacsonyabbak” – nyilatkozta Rainer Kirchdörfer a Családi Vállakozások és Politika Alapítvány vezetője.

Az Ifo felmérése szerint

a cégek 9 százaléka tervezi termelését külföldre telepíteni, amely lépést félévvel ezelőtt még csupán 6 százalék tervezett megtenni.

„A kormány megpróbálja az energiaárakat csökkenteni, és ez jó is. Olyan döntésekre van szükség, amelyek Németországot újra versenyképessé teszik” – fogalmazott az alapítvány vezetője. Az energiaköltségek egyre több pénzt vesznek ki a vállalatok zsebéből, az idei évben átlagosan az összforgalom 8,2 százalékát tették ki, míg 2021-ben ezen költségek csak 5,1 százalékot értek el.

Gázkrízis – csak minden harmadik cég rendelkezik vészhelyzeti tervvel

A gázkrízis hónapok óta sokkolja Németországot, azonban a vállalatok nem készültek fel a gázhiányra, ugyanis csupán minden harmadik német cég rendelkezik vészhelyzeti tervvel az energiaválság kezelésére – mutatott rá az Ifo Intézet kutatása.

A Tagesschau kiemelte a kisebb vállalatoknál még ötletek sincsenek, ugyanis minél kisebb egy cég, annál kevésbé felkészült az energiahiány kiküszöbölésére.

Azok a cégek, amelyek több mint ötszáz munkavállalót foglalkoztatnak, 60 százalékuk készült fel egy vészhelyzetre, azonban azok a vállalatok, ahol csak ötven fő dolgozik, ez az arány mindössze 15 százalék.

A leggyakoribb energiamegtakarítási lépés az épület fűtésének csökkentése, ezután következik a túlórák majd a szabadságok kiadása, ezt követi az otthoni munkavégzés (home office) elrendelése, majd végül a munkaidő rövidítése – tette hozzá a híroldal.

Több támogatást és szolidaritást követeltek a kormánytól az energiaválság miatt tüntetők több német városban szombaton.

A szervezők – egy baloldali szakszervezeti szövetség, környezetvédő és szociális szervezetek – szerint a szombat délutáni megmozdulásokon összesen 24 ezer ember vett részt Berlinben, Düsseldorfban, Drezdában, Frankfurtban, Hannoverben és Stuttgartban. A rendőrség alacsonyabbra becsülte a résztvevők létszámát.

A demonstrációk kezdeményezői célzott támogatást követeltek az alacsony jövedelműek számára, újraelosztást a gazdagokra kiszabott magasabb adók révén, valamint a fenntartható energiaforrásokra történő következetesebb áttérést.

Berlinben a rendőrség szerint „nyugodt” volt a helyzet, a résztvevők száma az első becslések szerint délután 1800 alatt maradt, holott a szakszervezeti szövetség hatezer résztvevőről beszélt.

A menetben a kormányzó balközép Német Szociáldemokrata Párttól (SPD) balra álló Die Linke (Baloldal) számos politikusa vonult fel.

Drezdában a szakszervezet szerint kétezren vettek részt a megmozduláson. Sylvia Bühler, a szolgáltató ágazatok dolgozóit képviselő Verdi (ver.di) szakszervezet szövetségi vezetésének tagja a nagygyűlésen kijelentette, hogy nagyon aggódnak azokért az emberekért, akik nem tudják tovább fizetni a szörnyűségesen emelkedő élelmiszer- és energiaárakat.

Sebastian Wegner, a Volkssolidarität szociális szervezet szövetségi végrehajtó igazgatója „védőernyőt” szorgalmazott a létfontosságú szolgáltatások biztosítása és a szociális intézmények védelme érdekében.

A német kormány pénteken 200 milliárd eurós csomagot hagyott jóvá a cégeknek és a háztartásoknak a szárnyaló energiaárakkal szembeni védelmére.

Németországban a magas energiaárak miatt szeptemberben 10,9 százalékos volt az infláció.