kulcsár edina
A német Alkotmánybíróság szerint a közalkalmazottakat nem illeti meg a sztrájk joga.
Németországban körülbelül 1,8 millió ember dolgozik közalkalmazottként. Több kiváltság is megilleti őket a köz szolgálatában végzett munkájukért. Ilyenek például a kedvezőbb feltételekkel igénybe vehető egészségbiztosítási csomagok vagy épp a magasabb fokú munkabiztonság. A sztrájk azonban tiltott a közalkalmazottakról szóló törvény értelmében. 2018 nyarán több tanár is részt vett egy szakszervezet által szervezett tüntetésen, munkaidőben. (A 800.000 fős tanári állomány kétharmada közalkalmazotti státuszban van.) A hatóságok szerint azzal, hogy a tanárok munkaidőben egy efféle eseményhez csatlakoztak, megsértették a közalkalmazotti munkakörhöz tapadó alapvető jogokat, kötelezettségeket.
A tanárok gyakorlatilag nem vehettek volna részt a tüntetésen engedély nélkül, s nem hiányozhattak volna munkahelyükről. Az ügyet végül peres útra terelték az oktatók. Véleményük szerint attól, hogy közalkalmazottak, őket is megilleti a sztrájkhoz való jog. A rendes bírósági eljárás után a Német Szövetségi Alkotmánybíróság elé került az ügy, mivel a tanárok alkotmányjogi panaszt nyújtottak be - számolt be a Mandiner.
Az Alkotmánybíróság indoklásában azt írta, hogy mind a német alkotmánnyal, mind az Emberi Jogok Európai Egyezményével összhangban áll az a jogszabályi rendelkezés, amelynek értelmében a közalkalmazottak nem sztrájkolhatnak. Uli Silberbach, a Német Közszolgálati Szervezet elnöke szerint az Alkotmánybíróság helyes döntést hozott, mivel a közszolgálatot ellátó személyeket nemcsak jogok illetik meg, hanem komoly kötelezettségek is terhelik, hiszen magát az államot képviselik. Az elnök azt is hozzátette, hogy beláthatatlan következményekkel járna, ha a köz szolgálatában állók is bármikor részt vehetnének ilyen eseményeken.
Thomas De Maizière, Németország szövetségi belügyminisztere szerint sem lett volna méltányos a sztrájkjog megadása, hiszen egy modern állam működésének alapvető feltétele az, hogy a köz szolgálatában eljáró személyek zavartalanul végezzék munkájukat. Ők a közjó iránt kötelezték el magukat, s feladatuk az, hogy az állam folyamatos működését biztosítsák.
Országos pedagógussztrájkot szerveztek múlt szerdára, a pedagógusok világnapjára Magyarországon. A magasabb bérekért életre hívott tüntetésen eredetileg két szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete együtt vett volna részt ezen, ám utóbbi végül visszalépett, mert szerintük túl kevés idejük maradt a kivitelezésre. A Kossuth téren gyülekező tüntetők az esti órákban elérték a Margit hidat, amit el is foglaltak.
Magyarországon van joguk a pedagógusoknak ahhoz, hogy sztrájkoljanak, de bizonyos feltételeket be kell tartaniuk. Ilyen például, hogy a sztrájkkal érintett munkanapon reggel 7 óra és iskolák esetében 16 óra, általános iskola esetében 17 óra, óvodák esetében 18 óra között kötelező szakképzett pedagógus általi felügyeletet biztosítani. Kötelező továbbá megtartani a tanórák felét, az érettségi előtt álló diákok számára pedig a kötelező érettségi tantárgyakból az összes tanórát. A sajátos nevelési igényű diákok számára szintén valamennyi foglalkozást és tanórát meg kell tartani.
Az államnak védenie kell a sztrájkban tevékenyen részt nem vállaló, azt „elszenvedő” állampolgárok jogait is, márpedig a gyermekek oktatáshoz való joga a sztrájk alatt is kell, hogy érvényesüljön
- így érvelt korábban Dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa.
Ahogy arról a Ripost beszámolt, a tanárokért kiálló békés demonstrációként hirdették meg a múlt szerdai tanártüntetést, de a baloldali politika (és köztük néhány szélsőséges, erőszakos aktivista) rátelepedett az eseményre. A számtalan atrocitás közül a legdurvább talán az volt, amikor a baloldali ellenzék reklámarca, Molnár Áron, vagy ahogy magát hívatja, Noár, a Kossuth téren tartott esti koncerten artikulálatlanul kiabálva a színpadra szólította „Magyarország egyik legbrutálisabb pörgőnyelvű rapperét", Csató Adorján „Funktasztikust", aki arról "énekelt", bárcsak pedofilok kezei közé kerülnének a miniszterelnök kisunokái.
Kövér László: a pedagógusok és az oktatás helyzetét hosszú távú stratégiai kérdésként kell kezelni
A házelnök a pedagógusok helyzetéről azt mondta, béremelésre szükség van, jelenlegi bérük ahhoz a munkához és felelősséghez képest, ami terheli és kötelezi őket, nem méltányos. Hozzátette: mivel a gyermekeink jövője múlik az oktatási rendszeren, hosszú távú stratégiai kérdésként kell szem előtt tartani, hogyan lehet az iskolarendszert és a pedagógusbéreket is olyan állapotba hozni, hogy ne legyen ok az aggodalomra.
Más kérdés - tette hozzá -, hogy a bérezés az oktatás színvonalával rövid távon nem függ össze, hiszen a tisztességes pedagógusok nem a fizetésüktől teszik függővé teljesítményüket. Felidézte: 2010 után a pedagógusok voltak az elsők, akikre az akkori ciklusban a Fidesz-KDNP-kormány gondolt. Közben egyfajta bérverseny alakult ki mind a piaci szereplők, mind a különböző állami szektorok között, és így a pedagógusok bérezése relatíve lemaradt az többi ágazathoz képest. "Ezt (a lemaradást) senki nem vitatja" - jelentette ki, a vita abban van, hogyan és milyen ütemben, feltételek mellett tud a kormány mindenki számára megnyugtató módon változtatni. Úgy vélte, ezen a helyzeten semmilyen sztrájk nem fog tudni segíteni és nem lehet a meglévő jogszabályokat félretenni, egy nem létező jogi kategóriával élve "polgári engedetlenségi akciót" indítani a gyerekek rovására.
Kövér László szerint rövidtávú megoldást senki sem várhat a kérdésben, rövidtávon - amennyire a kormány lehetőségeiből adódik -, "tűzoltó jelleggel" orvosolják azokat az anomáliákat, amik az ilyen mértékű bérlemaradásból fakadnak. Hosszútávon azonban olyan megoldást kell találni, amiben az aktuális bérszínvonal mellett - ki-ki a saját szakmájában - igazságosnak és méltányosnak tartja a keresetét.