Gimis késelés: megszólal a tragédiáról a pszichoterapeuta

A szakorvos szerint a kamaszkori heccelés válthatta ki az agressziót. Másként kellene gondolnunk a mentális betegségekre.

késelés

gimnázium

betegség

iskola

A Ripost úgy értesült, hogy a hétfői iskolai késelés elkövetője rengeteg csúfolódást, bántást, kirekesztést élt meg betegsége miatt. Erre utal az is, hogy osztálytársai videóra vették furcsa viselkedését, és ezt megosztották az iskolai csevegőalkalmazásban.

Ez nem menti fel a késelő fiút, de az is megválaszolatlan kérdés, hogy ebben az esetben ki az elkövető és ki az áldozat

– hangsúlyozta lapunknak dr. Pászthy Bea, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi docense, aki szerint ha egy gyerek mentális betegséggel vagy problémával küzd, arról beszélni kell az osztályban. Autizmussal, hiperaktivitással, kényszerbetegséggel vagy szorongással élő gyerekek magatartása is furcsa lehet az iskolatársak számára, s ha nem tudnak róla, hogy mi van a háttérben, gyakran ezek a gyerekek bántalmazás áldozatai lesznek. A rendszeres bántás, csúfolódás pedig agresszívvé teheti őket, és így lesz áldozatból elkövető.

Úgy vélem, az a leghelyesebb, ha nyíltan beszélnek a gyerekekkel az iskolában bizonyos kórállapotokról, hogy az érintett ne legyen nevetség tárgya, mert nem tehet az állapotáról. Ha egy kerekesszékes vagy egy gyengénlátó gyermeket kinevetnek az iskolában, az kiveri a biztosítékot, nagyon helyesen. De amikor a mentális betegséggel küzdőket rossznak, bizarrnak, furcsának, pszichónak, trollnak bélyegzik a társai, ezek a gyerekek nagyon ritkán kapnak együttérzést, pedig éppúgy akaratuktól függetlenül betegek

– mutatott rá a az Egészségügyi Szakmai Kollégium gyermekpszichiátriai tagozatának elnöke, aki szerint nem szabad megbélyegezni a Tourette-szindrómával élőket, mert épp elég nagy teher ez nekik anélkül is. Mozdulataik és hangadásaik nem akaratlagosak, úgy jönnek, mint egy tüsszentés, nem lehet visszafogni, elfojtani. A betegség kamaszkorban a legelviselhetetlenebb, ilyenkor állandó heccelések céltábláivá válhatnak ezek a gyerekek.

De mindezt sem az iskolán, sem a gyerekeken nem szabad egyelőre számonkérni, mert a társadalomnak kell megváltoznia azzal kapcsolatban, mit is gondolunk a mentális betegségekről. Mentális problémával küzdeni sajnos még mindig stigma, amiről szemlesütve beszélünk, ítélkezünk vagy értetlenkedünk. Pedig a covidjárvány után jelentősen nőtt a mentális problémákkal küzdő gyermekek és kamaszok száma, nőtt az evészavarok, az anorexia, a szorongás, a depresszió, a kényszerbetegség, a magatartászavarok előfordulása. Ezek a fiatalok szenvednek, segítséget kérnek és nekünk segítséget kell adnunk nekik. De ehhez ismerni és felismerni kell a mentális betegségeket, és legfőképpen nem ítélkezni

– magyarázta a családpszichoterapeuta. A magyar tudomány kategóriában Prima primissima díjat nyert szakember szerint ugyanakkor nemcsak elszenvedni traumatikus egy ilyen támadást, hanem jelen lenni is az. Nyilván mindazok, akik tanúi voltak a véres incidensnek, mentálisan sérültek.

Reménykedem abban, hogy a diákok kapnak szakmai segítséget, lehetőséget, hogy feldolgozzák ezt a traumatikus élményt. Ezt csoportos formában érdemes végezni, vannak hatékony módszerek ilyen esetekre. Mindemellett abban is reménykedem, hogy az elkövető fiú és a kórházban fekvő áldozat is kap segítséget, és mihamarabb stabilizálódik az állapotuk

– mondta a Ripostnak a gyermekorvos. Kiemelte, hogy a Tourette-szindróma örökletes betegség, s bár jelentős kutatások folynak e téren, a pontos okát egyelőre nem ismerik. Az agyban az idegsejtek kommunikációját biztosító ingerületátvivő anyagok zavara okozza a bajt, tehát nem a nevelés vagy a szülői bánásmód az, ami kiváltja.