tóth gabi
Október 20-ától játsszák a hazai mozik.
Elzárták az orosz olajcsapot, aminek a következtében egyik napról a másikra hihetetlenül megdrágult a benzin Magyarországon. A kormány azonban közbelépett, és a piacinál alacsonyabb árat szabott meg. Mintha csak a mai viszonyokról lenne szó, 32 évvel ezelőtt kísértetiesen hasonló helyzet állt elő.
Az akkor szokatlan mértékű áremelés hírére a taxisok és a fuvarosok blokád alá vették a főbb hazai közlekedési csomópontokat, utakat, határátkelőket. Ez volt a rendszerváltás utáni friss magyar demokratikus rendszer első komoly erőpróbája, amely egyúttal az első élőben közvetített forradalmi helyzet volt. A megoldás az első szabadon választott miniszterelnöknek, Antall Józsefnek köszönhető, aki olyan kapcsolatokat ápolt nyugati kollégáival, közöttük is elsősorban Helmut Kohl német kancellárral, hogy az ő segítségével áthidalható lett a mérsékeltebb árnövekedés miatt kieső pénzügyi rés.
Erről a pattanásig feszült időszakról szól a Blokád című új magyar politikai dráma, amely hazánk Oscar-díjra nevezett alkotása a legjobb nemzetközi film kategóriában. A forgatókönyv kidolgozásában tanácsadóként működött közre Antall József egykori párttársa, a kormányzó MDF frakcióvezetője. A korszak hiteles tanújaként őt kérdeztük.
A rendszerváltás legkiemelkedőbb szereplője Antall József volt, annak ellenére, hogy a barikád másik oldalára került
– hangsúlyozta a Ripost-nak Kónya Imre, aki szerint ez a film is hozzájárulhat ahhoz, hogy a nézők szerethető emberként ismerjék meg a néhai miniszterelnököt, aki még kórházi ágyán is küzdött a demokráciáért.
Én azt gondoltam, hogy ha kiszabadulunk a kommunista iga alól és végre megélhetjük a magyarságunkat, akkor könnyebb lesz elviselni a nehézségeket is. Ehhez képest az első nagyobb megrázkódtatásnál, a benzinár-emelésnél az emberek az alig fél éve szabadon megválasztott nemzeti kormányuk ellen fordultak. Az 1990-es októberi események mindannyiunk számára tanulságul szolgáltak, hogy egy olyan nagyméretű történelmi változás után, mint amilyen a rendszerváltás volt, egyáltalán nem magától értetődő, hogy egy országban rend, biztonság és nyugalom van, mert ez egyik pillanatról a másikra meg tud szűnni. Az ember csak akkor érzi ennek az értékét, amikor mindez veszélybe kerül
– mutatott rá a politikus, aki Antall József halála után Boross Péter kormányzása idején belügyminiszter is volt, így adott esetben akár neki is kellett volna intézkednie a rendőrség bevetéséről. Emlékeztetett arra, hogy annak idején a taxisok azért jelentettek komoly szervezett erőt, mert akkoriban még nem voltak mobiltelefonok, az általuk használt CB-rádiók viszont olyan kommunikációs előnyt biztosítottak számukra, amivel csak a rendőrök, a mentők és a honvédség rendelkezett.
A hatalmas benzináremelés azért is váltott ki ilyen heves reakciót, mert az emberek azt várták a rendszerváltástól, hogy ha szabadok leszünk, mint Nyugaton, úgy is fogunk élni, mint a nyugatiak, és ebben csalódniuk kellett. Manapság más a helyzet, mert már megszoktuk az áremelkedéseket, és fegyelmezetten tudomásul vesszük. Az emberek próbálnak alkalmazkodni ahhoz, ami elkerülhetetlen. Ahogy kiderült, hogy emelkednek a rezsiárak, egyből mindenki elkezdett spórolni és keresni a kiutat: fával vagy napelemmel fűteni. Ugyanakkor ma is van egy réteg, amelynek nem az a problémája, hogy mennyiért veszi a benzint, hanem, hogy eszik-e holnap, vagy inkább fűt. Ők nem fogják lezárni az utakat, de az ő sorsukra mindenképpen figyelni kell. Ahogy Antall József tette ezt annak idején
– fejtette ki kérdésünkre Kónya Imre.
A taxisblokádot megidéző filmet október 20-ától, csütörtöktől játsszák a hazai mozik, az Uránia Nemzeti Filmszínházban pedig a premiert közönségtalálkozóval kötik egybe, amelyen részt vesz Kónya Imre mellett Tősér Ádám rendező, Lajos Tamás producer és több szereplő is, köztük a Göncz Árpád köztársasági elnököt megformáló Gáspár Tibor és a miniszterelnök feleségét játszó Tóth Ildikó, de további meglepetésvendégeket is ígérnek.